helyrajzi szám

Blaha Lujza téri szökőkút

Lokál

A Blaha Lujza téri szökőkút lassan, de biztosan pusztult le.

Amikor 1966. szeptember 5-én átadták a Blaha Lujza téri aluljárót, a sajtó úgy ünnepelte, mint a modern Budapest megtestesítőjét. Az aluljáró az egy évvel korábban felrobbantott Nemzeti Színháznak lett valamiféle ellentételezése, nagyjából azzal az üzenettel, hogy az ósdit jövőbe mutató dolgokra kell lecserélni. Viszont arról nem sok szó esett, hogy mi legyen a felszínen, a Nemzeti Színház helyén.

„A Blaha Lujza tér elkészültekor ígéretet tettek az illetékesek: szökőkút is kerül a térre. Erre azonban mind ez ideig nem került sor. A szökőkutat Fekete Dániel, a BUVÁTI munkatársa tervezte, acélból készülő, hal alakú figuráiból hullik majd alá a vízfüggöny” – írta pont egy évvel az aluljáró átadása után, 1967. szeptember 11-én az Esti Hírlap, s a cikkből az is kiderült, hogy a készülő szökőkút vízhozama ugyan másodpercenként 120 liter lesz, de szó sincs pazarlásról, mivel olyan szivattyúkat építenek alá, „amelyek a lehulló vizet visszanyomják, hogy a tényleges vízfogyasztás csak annyi legyen, amennyi elpárolog”. De az olvasók megtudhatták végre azt is, hogy a késedelem oka nem csak e víztakarékos szivattyú megalkotása volt. „Hosszú időt vett igénybe, amíg olyan iparost találtak, aki vállalta a figurák kikalapálását krómacélból, ezután pedig a Műegyetem végzett kísérleteket annak megállapítására, mekkorára kell méretezni a vízvezetéket, a szivattyúkat, és mennyi vizet kell majd forgatni” – írták, hozzátéve, hogy a vizsgálatot befejezték, az „acélhalak” is elkészültek, és a szökőkutat néhány hét múlva átadják. Azonban erre csak 1968. május 1-jén került sor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.