1965-ig kell visszamennünk az időben, hogy magyarázatra leljünk. A Jubileumi park elnevezést „hazánk felszabadulásának 20. évfordulója” indokolta, a területet 1965. augusztus 20-án adták át, több mint kétéves tereprendezést követően. Az építtetők úgy tervezték, hogy a Citadella tövében, a Búsuló Juhász étteremtől a Verejték utca lejtőjéig a margitszigetihez mérhető, gondozott zöld területet hoznak létre nagy mennyiségű dísznövény felhasználásával. „A tízhektáros park virágágyaiban már ott illatozik 20 ezer rózsa (…), 11 ezer petúnia, muskátli és egyéb virág, s ezen a héten újabb 20 ezret ültetnek. A sziklakertben 30 ezer pünkösdi rózsa, kövirózsa, harangvirág, szarkaláb pompázik, 500 díszkőris, hársfa, juhar, mogyoró, 120 hamvas fenyő és örökzöld, kétezer díszcserje teszi majd még teljessé a színpompát. Elkészültek a sétautak, és százharmincöt pad kínálja magát a pihenőknek” – írta a Hétfői Hírek közvetlenül a megnyitó előtt, arról viszont nem ejtettek szót, hogy a virágok mellett a kortárs képzőművészet is megjelent a Gellért-hegy lankáin. Somogyi József Leányka csikóval és Tar István Budapesti lány című bronzszobrai mellett Metky Ödön kőből készült három, hatalmas kőamforája volt a legjellegzetesebb, a közönség kedvence azonban Barta Lajos három lovacskája lett, amelyek inkább uszkárra vagy lámára emlékeztetnek. Borsos Miklós vízköpőkkel és Melocco Miklós pelikános díszkúttal jelentkezett, de az 1958-ban elhunyt Medgyessy Ferenc eredetileg 1917-ben készült Anya gyermekével című szobrának sokadik másolatát is felállították. (Ez a szobor volt a régi 1000 forintos bankjegy hátoldalán is.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
