helyrajzi szám

Hongkong áruház

Lokál

Az 1970-es évek végén gyakran emlegették a kőbányai városközpont rekonstrukcióját.

A lebontott házak helyét lakótelep vette át, művelődési házat építettek, és átszervezték a közlekedést. De Kőbánya alsó vasútállomás mellett nemcsak hatalmas BKV-buszvégállomás épült, hanem egy többszintes, úgynevezett szolgáltató központ is, amely leginkább két, lépcsőkkel és folyosókkal összekötött dobozra emlékeztetett. Az objektumban megannyi üzlet kellette magát: önkiszolgáló étterem, fodrászat, presszó; Patyolat, Keravill, Vasedény. Az egyik „doboz” alsó szintjén szupermarketet nyitottak, a másikban emeletes nagyáruházat rendeztek be. Ez utóbbi, az 1980 nyarán megnyílt áruház számított a legnagyobb attrakciónak.

Érezhették ezt az illetékesek is, ezért a Centrum Áruházak Vállalat, illetve a X. kerületi tanács pályázatot hirdetett Az nevet, aki kitalál egy jó nevet címmel, arra biztatva a lakosságot, hogy nevezzék el ők az áruházat. Az 1980 februárjában meghirdetett pályázat első díja 3000 forint volt, a második díj 1000 forint, a harmadiknak nem ígértek semmit. „3396-an küldtek be fantázianevet, 13-an javasolták a vezetőség és a kerületi tanács által július 6-án elfogadott Kőbányai Centrum Áruház nevet. A 13 pályázó közül a két nyertes nevét közjegyző által ellenőrzött sorsoláson húzzák ki” – írta 1980. július 31-én a Népszabadság, de sajnos nem soroltak fel példákat arra vonatkozóan, milyen egyéb javaslatok érkeztek még. A közleményből kiderült az is, hogy azért a több mint háromezer pályázó fáradozása nem volt hiábavaló: nekik az áruház augusztus 26-i megnyitója előtt, reggel 9 és 10 óra között külön vásárlási lehetőséget biztosítottak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.