A legszegényebbek munkásszállója

Nem állatnak való hely

  • Gaal Ilona
  • 2021. október 27.

Lokál

Tűzvésznek kellett kitörnie ahhoz, hogy Budapest egyik illegális munkásszállója megszűnjön. A hatóságok már öt éve próbálták ezt elérni.

A józsefvárosi Koszorú utca 17. szám alatti házban hosszú éveken át illegális munkásszálló működött. Nagyon kis pénzű, többnyire vidékről Budapestre költözött emberek lakták a szobáknak sem nevezhető lukakat. A ház tulajdonosa pozdorja- és furnérlemezekkel oldotta meg a „szobák” kialakítását, volt 3 négyzetméteres laktér is. A kétemeletes, nem túl nagy épületnek csak a padlásrészében volt vagy 30 ilyen lakhatási célú luk. Ezeket néhány tízezer forintért lehetett bérelni (rezsivel együtt), így aki ezen a helyen húzta meg magát, az legalább 60–80 ezer forintot tudott megspórolni ahhoz képest, mintha a valamivel jobb körülményeket biztosító normál munkásszállásra ment volna. Ilyen helyeken gyakran építőipari segédmunkások laknak, akik havi 200–250 ezer forintot tudnak megkeresni a napi 10–12 órás robotolással (ezt is idényjelleggel), és azért hagyják el a családjukat, hogy az otthon maradók életét megkönnyítsék (értsd: hogy például az éhezéstől óvják meg őket, vagy előteremtsék a téli tüzelőre valót). Számukra az így megspórolható tízezrek nagy kincset jelentenek, nem mondanak le róla az élhetőbb körülmények kedvéért sem. Gyakran maguk az építési vállalkozók küldik ezekre a szálláshelyekre az embereket.

Így működött éveken át a Koszorú utcai illegális munkásszálló – és működne ma is, ha júliusban az egyik lakó féltékenységből szándékosan fel nem gyújtott volna egy matracot, és ki nem égett volna minden tetőtéri helyiség és maga a tető is. Igen nagy szerepe volt a tűzoltók profizmusának abban, hogy személyi sérülés nem történt, hiszen voltak, akik csak a tetőre tudtak menekülni, ahol elérték volna őket a lángok, ha idejében le nem hozzák őket.

 

A végtelenségig

A Koszorú utca 17. nem most került a hatóságok látóterébe. 2015 októberében állampolgári bejelentés érkezett a polgármesteri hivatalhoz és a katasztrófavédelemhez is azzal, hogy illegális munkásszálló működik az adott helyen. Mindkét hatóság kivonult helyszíni szemlére. A tulajdonos, Lethenyey Viktor nem jelent meg, sem ekkor, sem máskor, a képviseletében eljáró személy pedig azt mondta, hogy bérleti szerződéssel laknak ott az emberek, de bérleti szerződést nem tudott bemutatni, csak egy mintaszerződést vitt be másnap az önkormányzathoz. Két hónap múlva több hatóság – a katasztrófavédelem, az ÁNTSZ, az önkormányzat építésügyi, adó- és kereskedelmi illetékesei – együtt vonult ki a Koszorú utca 17.-be. Az önkormányzat a helyszíni szemle másnapján határozatot hozott a szálláshely-üzemeltetés megtiltásáról, és kötelezte a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására. De Lethenyey sem volt rest: nem csak beperelte az önkormányzatot a határozat miatt, de az ügyészséghez is fordult az önkormányzati hatósági döntés törvényességi ellenőrzését kérve. És ezen a ponton meg is nyerte az ügyet.

A jogi helyzet ugyanis az, hogy míg az önkormányzatok a szálláshelyek üzemeltetését ellenőrizhetik, sőt ellenőrizni is kötelesek, addig az albérletekre semmi hatáskörük nincs. És mivel a tulajdonos bérleti szerződést mutatott be az ügyészségnek, az önkormányzat szálláshelyre vonatkozó intézkedései jogilag érvénytelenek. Ezért az ügyészség megalapozatlannak ítélte az önkormányzat szálláshelytiltó határozatát, felszólította a jegyzőt annak visszavonására, és új eljárás lefolytatását indítványozta. Az önkormányzatnak nincs eszköze azzal szemben, ha a tulajdonos bérleti szerződést mutat be. Gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy az nem felel meg a tényleges helyzetnek, így a kerület visszavonta a határozatát, és lezárta az ügyet. (A bíróságon nem járt sikerrel a tulajdonos, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetlevelet idézés nélkül elutasította, de a tulajdonosnak nyilván mindegy volt, hogy melyik hatóság vonatja vissza az önkormányzattal a határozatot.) Az illetékesek mégis találtak fogást e gyakorlaton, mégpedig a szabálytalan „átépítés”, a furnérlemezekből kialakított szobák miatt. A helyszínelő kerületi építésügyi hatóság – jogköre nem lévén – az ügyet átküldte a fővárosi kormányhivatal építésfelügyeleti osztályára. A kormányhivatal a szabálytalanul kialakított helyiségek megszüntetésére kötelezte a tulajdonost első, majd másodfokon is. Mivel a tulajdonos ennek a kötelezettségnek nem tett eleget, a kormányhivatal elrendelte a végrehajtást. Ez pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Skócia-Magyarország 0-1, életben maradtak a továbbjutási esélyek

  • narancs.hu

Az újpesti Csoboth Kevin utolsó percben lőtt góljával győztünk. 3 ponttal a harmadik helyen zárta a csoportot a válogatott, a következő napokban dől el, hogy ez elég lesz-e a továbbjutáshoz, a többi csoport végeredményétől függ. A meccsen Varga Barnabás súlyos sérülést szenvedett, mentő vitte el.

Mi fán terem az ökoirodalom?

A hetvenes években felforgató versekben olvastunk olyat, amit ma a Facebook-kommentelők megfogalmaznak a klímakatasztrófáról. De mi kell ahhoz, hogy az irodalom hitelesen szóljon az ember és a természet kapcsolatáról? Csabai Máté írását vettük elő az Ásatás-sorozatban.