Nemcsak a kivágott fák, de a jégcsarnok zaja is zavarja a mátyásföldieket

Lokál

Lényegesen megváltozott a környék a Sportországi Cápák épülő XVI. kerületi jégcsarnoka körül. A beruházásnak több fa látta kárát, emellett a létesítményen belül működő kompresszor zavaró zajhatást vált ki, amire a környékbeliek panaszkodnak. Az egyesület ügyvezetője szerint intézkednek a zajcsillapításról, és gondoskodnak a kivágott fák pótlásáról. 

A közelmúltban két XVI. kerületi fakivágásos törénetet írt meg lapunk. A mátyásföldi repülőtér közelében található Légcsavar utcában egy fasort irtottak ki, hogy a közelben épülő jégcsarnok megközelíthetőségét elősegítsék. A szintén a kerületben található Rózsa utcában is fakivágást tervez az önkormányzat, méghozzá csatornázás miatt. 

A beruházások sokakat zavarnak a környéken, mert a fakivágások jelentősen átformálják az amúgy hangulatos kertvárosi környéket. Egyik olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy a Sportországi Cápák jégkorongcsapat épülő csarnoka önmagában is jelentős ritkítást von maga után, amit a légifelvételek is bizonyítanak. 

 
Jégcsarnok madártávlatból
Forrás: Google Maps/bp16.minerva.hu

Mizsei László, az LMP önkormányzati képviselője is foglalkozott a témával. A Facebookon arról írt a napokban, hogy eredetileg az építési engedélyben 45 parkolóhely és 16 kerékpárparkoló szerepelt, de több mint 60-at építettek. „Szerintem időnként még ez is kevés lesz, mert a »nézőtér« 200 fős befogadóképességű, amihez alaphangon is 50 autó várható, plusz a játékosoké vagy a családjuké” – tette hozzá. Ez azért érdekes, mert egy kormányrendelet értelmében a tíznél több gépjármű befogadására alkalmas parkoló esetén fapótlásról kell gondoskodni; „minden megkezdett 6 db várakozó hely után 1 darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 négyzetméter szabad földterület biztosításával, amely 1 négyzetméter alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be”, áll a rendeletben. 

Ugyanakkor van még egy zavaró hatás, amire a helyiek panaszkodnak olvasónk szerint: a jégcsarnok zajos. Mizsei bejegyzésében megemlítette, „a jeget lényegében úgy készítik, hogy a pálya alatt futó csőrendszerben keringtetett 9 köbméternyi 38%-os glikol oldatot freonnak hűtik le, amit két nagy kompresszor keringtet, mint egy hűtőszekrényben. A környékbeliek által panaszolt zajt pont ezek a kompresszorok okozzák. A probléma az, hogy a kompresszorokat csak egy vékony »garázskapu« zárja el a külvilágtól és ez nem fogja meg a zajt. Kb. 12 millió lenne az utólagos zajszigetelés, de ezt újra kell gondolniuk, mert ezt nem engedhetik meg egyelőre maguknak.” 

Az LMP-s helyi képviselő bejegyzése szerint tehát 12 millió forintba kerülne megszüntetni a zajhatást, amit nem engedhet meg magának a Sportországi Cápák. Viszont a posztban arról is beszámolt, hogy a beruházás keretén belül „LED-es világítástechnikát választottak a Philipstől, és lesz egy 50 kW-os napelemparjuk a tetőn. Lesz benne kijelző és hangosítás is, amennyiben tudnak szerezni 23 milliót a BOOSE által tervezett hangrendszerre”. Ebből úgy tűnik, hogy a zajhatás megszüntetését nem tervezik, viszont egyéb, 12 millió forintot meghaladó költségekre hajlandóak lennének áldozni. 

Ügyvezető: fák lesznek, zaj viszont nem

„Összesen 4 darab 15 centiméternél vastagabb törzsátmérővel rendelkező fát kellett kivágni. Ezeket a növényeket a csarnok körül és a parkolók előtt fogjuk pótolni. Összesen 20-25 díszfát tervezünk ültetni.

A faállomány így jelentősen meghaladja majd a korábbi állapotot, a zöldfelület nőni fog. A telepítések tavasszal fejeződnek be”

– válaszolta megkeresésünkre Botos-Soós Deborah, a Sportországi Cápák ügyvezető igazgatója. 

Tájékoztatása szerint a fentebb taglalt zaj ideiglenesen akkor keletkezett, amikor a hűtőberendezés beüzemelése megkezdődött. „Ekkor a betont 25 C-os hőmérsékletről kell -5 Celsius-fokra lehűteni. Ilyenkor a szokásosnál nagyobb zajterhelést fokozta, hogy a gépház ajtaja késéssel készült el, ezért az rövid ideig nyitva volt. A normál üzemmódban elég a gépek 20-40 százalékos szintű üzemelése, így nem lesz zavaró zajhatás” – írta.

Jelenleg a normál zajszint eléréséhez többletberuházásra nincs szükség, a csarnok szigetelése megtörtént. „A jégcsarnok egy ipartelep közepén helyezkedik el, egy korábban elhagyott szovjet katonai létesítmény maradványának helyén, mely a Mátyásföldi repülőtér felé nyitott. A többi oldalról más kereskedelmi és ipari épületekkel, a lakónegyedek felé zárt. Így azt reméljük, hogy a lakók a csarnok üzemeléséből semmit nem fognak észlelni. Amennyiben mégis érkeznek panaszok, akkor majd beméretjük a zajt, és intézkedünk annak csillapításáról” – fogalmaz válaszlevelében. 

Korcsolyaoktatás az iskoláknak

Jelenleg a jégcsarnokban próbaüzem zajlik, ezzel párhuzamosan pedig elkezdődtek az edzések. Az első ütemben a földszintre kaptak használatba vételi engedélyt, „a közönség számára a teljes használatba vételi engedély megérkezésekor nyitjuk meg a teljes csarnokot” – írta az ügyvezető. Hozzátette, a beruházás hírének elterjedésekor „keletkezett természetes aggodalmak mellett”, ma már pozitív észrevételeket is kapnak. „Példának okáért, többen nagyon örülnek annak, hogy a csarnok helyén korábban létező zöldhulladék-lerakó megszűnt, és annak bűze nem terjed a környék lakóházai környékén. Így egy olyan barnamezős beruházást sikerült megvalósítanunk, mely az elhagyott szemetes területet új élettel tölti meg.” 

Botos-Soós Deborah szerint további jó hír, hogy vannak iskolák, amelyek a diákok korcsolyaoktatását a csarnok üzembehelyezésével egyidőben már igénylik. „Utánpótlás klub lévén, a beruházás egyik célja éppen az volt, hogy a környék diákjainak és fiataljainak sportolási lehetőséget biztosítsunk. Ez iskoláknak és óvodáknak szervezett korcsolyaoktatást, utánpótlási klubban rendszeres sportolást, valamint amatőr korcsolyázási lehetőségeket jelent” – zárta levelét Botos-Soós Deborah. 

A témában megkerestük a kerületi önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

(Címlapképünk forrása: Mizsei László Facebook-oldala)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.