Nemcsak a kivágott fák, de a jégcsarnok zaja is zavarja a mátyásföldieket

Lokál

Lényegesen megváltozott a környék a Sportországi Cápák épülő XVI. kerületi jégcsarnoka körül. A beruházásnak több fa látta kárát, emellett a létesítményen belül működő kompresszor zavaró zajhatást vált ki, amire a környékbeliek panaszkodnak. Az egyesület ügyvezetője szerint intézkednek a zajcsillapításról, és gondoskodnak a kivágott fák pótlásáról. 

A közelmúltban két XVI. kerületi fakivágásos törénetet írt meg lapunk. A mátyásföldi repülőtér közelében található Légcsavar utcában egy fasort irtottak ki, hogy a közelben épülő jégcsarnok megközelíthetőségét elősegítsék. A szintén a kerületben található Rózsa utcában is fakivágást tervez az önkormányzat, méghozzá csatornázás miatt. 

A beruházások sokakat zavarnak a környéken, mert a fakivágások jelentősen átformálják az amúgy hangulatos kertvárosi környéket. Egyik olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy a Sportországi Cápák jégkorongcsapat épülő csarnoka önmagában is jelentős ritkítást von maga után, amit a légifelvételek is bizonyítanak. 

 
Jégcsarnok madártávlatból
Forrás: Google Maps/bp16.minerva.hu

Mizsei László, az LMP önkormányzati képviselője is foglalkozott a témával. A Facebookon arról írt a napokban, hogy eredetileg az építési engedélyben 45 parkolóhely és 16 kerékpárparkoló szerepelt, de több mint 60-at építettek. „Szerintem időnként még ez is kevés lesz, mert a »nézőtér« 200 fős befogadóképességű, amihez alaphangon is 50 autó várható, plusz a játékosoké vagy a családjuké” – tette hozzá. Ez azért érdekes, mert egy kormányrendelet értelmében a tíznél több gépjármű befogadására alkalmas parkoló esetén fapótlásról kell gondoskodni; „minden megkezdett 6 db várakozó hely után 1 darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 négyzetméter szabad földterület biztosításával, amely 1 négyzetméter alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be”, áll a rendeletben. 

Ugyanakkor van még egy zavaró hatás, amire a helyiek panaszkodnak olvasónk szerint: a jégcsarnok zajos. Mizsei bejegyzésében megemlítette, „a jeget lényegében úgy készítik, hogy a pálya alatt futó csőrendszerben keringtetett 9 köbméternyi 38%-os glikol oldatot freonnak hűtik le, amit két nagy kompresszor keringtet, mint egy hűtőszekrényben. A környékbeliek által panaszolt zajt pont ezek a kompresszorok okozzák. A probléma az, hogy a kompresszorokat csak egy vékony »garázskapu« zárja el a külvilágtól és ez nem fogja meg a zajt. Kb. 12 millió lenne az utólagos zajszigetelés, de ezt újra kell gondolniuk, mert ezt nem engedhetik meg egyelőre maguknak.” 

Az LMP-s helyi képviselő bejegyzése szerint tehát 12 millió forintba kerülne megszüntetni a zajhatást, amit nem engedhet meg magának a Sportországi Cápák. Viszont a posztban arról is beszámolt, hogy a beruházás keretén belül „LED-es világítástechnikát választottak a Philipstől, és lesz egy 50 kW-os napelemparjuk a tetőn. Lesz benne kijelző és hangosítás is, amennyiben tudnak szerezni 23 milliót a BOOSE által tervezett hangrendszerre”. Ebből úgy tűnik, hogy a zajhatás megszüntetését nem tervezik, viszont egyéb, 12 millió forintot meghaladó költségekre hajlandóak lennének áldozni. 

Ügyvezető: fák lesznek, zaj viszont nem

„Összesen 4 darab 15 centiméternél vastagabb törzsátmérővel rendelkező fát kellett kivágni. Ezeket a növényeket a csarnok körül és a parkolók előtt fogjuk pótolni. Összesen 20-25 díszfát tervezünk ültetni.

A faállomány így jelentősen meghaladja majd a korábbi állapotot, a zöldfelület nőni fog. A telepítések tavasszal fejeződnek be”

– válaszolta megkeresésünkre Botos-Soós Deborah, a Sportországi Cápák ügyvezető igazgatója. 

Tájékoztatása szerint a fentebb taglalt zaj ideiglenesen akkor keletkezett, amikor a hűtőberendezés beüzemelése megkezdődött. „Ekkor a betont 25 C-os hőmérsékletről kell -5 Celsius-fokra lehűteni. Ilyenkor a szokásosnál nagyobb zajterhelést fokozta, hogy a gépház ajtaja késéssel készült el, ezért az rövid ideig nyitva volt. A normál üzemmódban elég a gépek 20-40 százalékos szintű üzemelése, így nem lesz zavaró zajhatás” – írta.

Jelenleg a normál zajszint eléréséhez többletberuházásra nincs szükség, a csarnok szigetelése megtörtént. „A jégcsarnok egy ipartelep közepén helyezkedik el, egy korábban elhagyott szovjet katonai létesítmény maradványának helyén, mely a Mátyásföldi repülőtér felé nyitott. A többi oldalról más kereskedelmi és ipari épületekkel, a lakónegyedek felé zárt. Így azt reméljük, hogy a lakók a csarnok üzemeléséből semmit nem fognak észlelni. Amennyiben mégis érkeznek panaszok, akkor majd beméretjük a zajt, és intézkedünk annak csillapításáról” – fogalmaz válaszlevelében. 

Korcsolyaoktatás az iskoláknak

Jelenleg a jégcsarnokban próbaüzem zajlik, ezzel párhuzamosan pedig elkezdődtek az edzések. Az első ütemben a földszintre kaptak használatba vételi engedélyt, „a közönség számára a teljes használatba vételi engedély megérkezésekor nyitjuk meg a teljes csarnokot” – írta az ügyvezető. Hozzátette, a beruházás hírének elterjedésekor „keletkezett természetes aggodalmak mellett”, ma már pozitív észrevételeket is kapnak. „Példának okáért, többen nagyon örülnek annak, hogy a csarnok helyén korábban létező zöldhulladék-lerakó megszűnt, és annak bűze nem terjed a környék lakóházai környékén. Így egy olyan barnamezős beruházást sikerült megvalósítanunk, mely az elhagyott szemetes területet új élettel tölti meg.” 

Botos-Soós Deborah szerint további jó hír, hogy vannak iskolák, amelyek a diákok korcsolyaoktatását a csarnok üzembehelyezésével egyidőben már igénylik. „Utánpótlás klub lévén, a beruházás egyik célja éppen az volt, hogy a környék diákjainak és fiataljainak sportolási lehetőséget biztosítsunk. Ez iskoláknak és óvodáknak szervezett korcsolyaoktatást, utánpótlási klubban rendszeres sportolást, valamint amatőr korcsolyázási lehetőségeket jelent” – zárta levelét Botos-Soós Deborah. 

A témában megkerestük a kerületi önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

(Címlapképünk forrása: Mizsei László Facebook-oldala)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.