Lokál

Ezt is letudtuk

Tizenkét évnyi egyeztetés, szakmai vita, szöveggondozás és mérlegelés után megszületett Magyarország nemzeti építészetpolitikája, az a dokumentum, amely szándéka – és miniszteri bevezetője – szerint „megalapozza az elkövetkező évtizedekben Magyarország építészeti irányelveit”.
  • Götz Eszter
  • 2016. június 19.

„A sérelmeinket dédelgetjük” - Ferkai András építészettörténész a rekonstrukciós lázról

Az utóbbi időben Európa-szerte több elpusztult ikonikus épületet újra megépítettek, némelyiket romállapotából, némelyiket a puszta semmiből. A gyakorlat Magyarországon is terjed – a kormányzat budapesti építési programjaiban előnyt élvez a 19. század, és sorra készülnek a középkori várak teljes rekonstrukciói. A jelenség okairól és lehetséges következményeiről kérdeztük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Épít, művel, kiröhög

Amikor a Magyar Szociáldemokrata Párt 1948 nyarán egyesült a kommunistákkal, nemcsak a jelenéről és a jövőjéről, de a múltjáról is lemondott.

„Történik most valami”

Budapesten, a Fugában is látható volt a Goethe Intézet szociális építészetet bemutató vándorkiállítása. Ennek kurátorát kérdeztük, aki a berlini Neue Nationalgalerie, majd a New York-i MoMA építészeti kurátora volt, most pedig a Müncheni Építészeti Múzeum igazgatója.
  • Somlyódy Nóra
  • 2016. május 21.

A Széll Kálmán téri szobroknak a deszkásokat kell elriasztaniuk

Csiga, veréb, esernyő, pénztárca, gördeszka. Mi a közös? Az, hogy bronzszobor formájában ott vannak a felújított Széll Kálmán tér kevésbé szem előtt lévő részein. Arról, hogy mit keres a gördeszkaszobor és a stilizált veréb a vadiúj téren, Szakács Barnabás tájépítészt, a miniszobrok ötletgazdáját ​kérdeztük.