Fák a levesbe - Az Orczy-kert sorsa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítése

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016.05.17 23:04

Lokál

Újabb 146 fa kivágására kapott engedélyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hogy a Ludovika Campus Projekt keretében továbbterjeszkedjen az Orczy-kert körül. Miközben a felsőoktatásból vonják ki a forrásokat, Orbán Viktor kedvenc egyeteme bővül, most éppen fák és védett állatok kárára.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet 2011-ben hozta létre a kormány a Rendőrtiszti Főiskola, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összevonásával. A több szempontból is kivételezett intézmény 2012. január elsején kezdte meg működését. Az NKE fenntartója nem az oktatásért felelős miniszter, hanem a közigazgatás-fejlesztésért, az igazságügyért, a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszterekből álló fenntartói testület. Ez a bizottság nemcsak az egyetem gazdálkodását felügyeli, hanem képzési és kutatási stratégiáját is, dönt a rektori és magasabb vezetői pályázatokról, míg ezekben a kérdésekben a demokratikus döntéshozatali szerv, a szenátus csak véleményt nyilvánít. Az NKE a felvételi eljárásban is speciális státuszt élvez. Míg más egyetemek szakjaira minimális ponthatárt állapítanak meg, itt a korábbi keretszámos rendszerhez hasonlóan döntenek a hallgatói létszám szakonkénti elosztásáról, az állami ösztöndíjas és önköltséges helyek arányáról. (Az NKE kivételezett helyzetéről részletesen lásd: Álomtudomány, Magyar Narancs 2015. június 18.)

Jó helyre megy

Míg a kormány 2010 után fokozatosan vonta ki a forrásokat a felsőoktatásból, addig az Orbán Viktor számára különösen kedves, állami alkalmazottakat képző intézmény anyagi szempontból is speciális figyelemben részesül. Az NKE költségvetési finanszírozásáról a többi egyetemtől elkülönülten, a miniszterelnökségi fejezetben határoz a kormány. Az egyetem 2015-ben 3,9 milliárd forint, 2016-ban 4,3 milliárd forint költségvetési támogatást kapott, és emellett az Államreform Operatív Programból több mint 7 milliárd forint uniós pluszforrás jut kutatásra, képzésre és tananyagfejlesztésre. Az egyetemnek jelenleg mintegy hat­ezer hallgatója és ezer posztgraduális képzésre járó hallgatója van. Az NKE koordinálja továbbá a kormánytisztviselők továbbképzését (75 ezer fő), és az egyetem alá tartozó intézmények tanfolyamaira is több ezren járnak.

A kormány 2012 májusában döntött úgy, hogy a közszolgálati egyetemet az egykori Ludovikában, illetve az Orczy-kert környékén helyezik el. A Ludovika Campus Projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánította. A projektre 2015 és 2018 között 30 milliárdot különített el a kormány, és a Napi.hu számításai szerint ezen felül korábban már elköltöttek rá nettó 21,5 milliárd forintot.

A projekt magában foglalja a Ludovika épületének felújítását, egy 600 fős kollégiumi épületet, egy 8 szintes, hat­ezer négyzetméteren elterülő, speciális rendészeti oktatási és gyakorlóblokkot, sportkomplexumot (1300 főt befogadni képes sportcsarnokkal, egy 200 fős tornacsarnokkal, fedett uszodával, lovardával, lőtérrel és futókörrel), valamint az Orczy-kert felújítását is, melynek kezelését szintén átvette az NKE.

Látványterv madártávlatból (csak madár nem lesz)

Látványterv madártávlatból (csak madár nem lesz)

 

Az Orczy-park ún. történeti kert státuszban van, és mint ilyen, törvényi védettséget élvez. Ezért a park felújításakor itt csak kisebb beépítések – kávézó, pavilon – jöhetnek szóba, és a kertrendezéshez feltétlen szükséges fakivágások. Az egyetemhez kapcsolódó építkezések és nagyobb léptékű fakivágások a parkot körülvevő karéjt érintik, melyek eddig is beépítettek voltak, és jórészt el voltak zárva a nagyközönség elől. Ezeken a területeken korábban BKV-buszgarázs, pavilonok, bútorbolt, a Semmelweis Egyetem gazdasági épülete vagy éppen a Bárka Színház működött, és itt építkezik most az NKE.

Az állami milliárdok pedig egészen biztosan jó helyre kerülnek, mivel a projekt nagyobb méretű közbeszerzéseit többnyire Fidesz-közeli vállalkozások nyerték el. Az új oktatási szárny építésének fővállalkozója a W-É-P konzorcium lett, melynek vezetője a West Hungária Bau (WHB) Kft. A WHB részt vett a Ludovika főépületének felújításában, de más állami megrendeléseket is kaptak az utóbbi években. A győri cég volt a CET/Bálna kivitelezője, dolgoztak a Várkert Bazár, a Magyarok Háza és az Energiahivatal felújításán, valamint ők fejezhetik be a Tüskecsarnokot is. Az oktatási épület, a lovarda és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezésére, valamint az Orczy-park átépítésére kiírt pályázatokat a Magyar Építő Zrt. nyerte, melyet tavaly vásárolt fel a Szíjj László (Duna Aszfalt) érdekeltségébe tartozó Körösaszfalt Zrt. A Körösaszfalt vezérigazgatója és a Magyar Építő igazgatósági tagja Pálffy Balázs, Mészáros Lőrinc jövendőbeli veje. A sportkomplexumot pedig Orbán Viktor másik barátja, Garancsi István Market Zrt.-je építheti meg. A Market Zrt. bonthatta el az Orczy-park területén lévő feleslegesnek talált épületeket, de ők építették az új Fradi-stadiont és a budapesti úszó-vb központi uszodakomplexumát is.

Üllői úti fák

Az építkezés első ütemében, a Ludovika épületének felújításához kapcsolódóan az előtte lévő tér is megújult. 2013 októberében a Ludovika tér fáit ritkították meg, akkor a lakosság és az önkormányzat is csak az után értesült a fakivágásokról, hogy már felbőgtek a láncfűrészek. A Népszabadság akkori tudósítása szerint a fák jelentős részét pusztán azért kellett kivágni, mert takarták az NKE épületét, ráadásul a fákon tömegével éltek – az amúgy védett – denevérek. Egy évvel később aztán átadták az országban az egyik legmodernebb, kétágyas szobákkal rendelkező kollégiumot, tavaly pedig megkezdték az új egyetemi épület építését is – utóbbinak lett áldozata az Üllői út menti nyárfasor. Jakabfy Tamás, az LMP VIII. kerületi képviselője szerint eddig összesen 131 fát vágtak ki az építkezések során. Most a sportkomplexum építése miatt van útban a további 146 fa, melynek kivágási engedélyére szintén az LMP képviselője hívta fel a közvélemény figyelmét.

A 2013-as fakivágás

A 2013-as fakivágás

Fotó: Németh Dániel

A beruházás kiemeltté nyilvánítása miatt a fakivágásokra a kormány (V. kerületi kormányhivatal) adott engedélyt, a terület pedig állami tulajdonban van, így a Kocsis Máté vezette önkormányzat akkor sem tudna beleszólni a folyamatba, ha akarna. „Az engedély kifüggesztése után öt nappal neki lehet kezdeni a fák kivágásának, így akár már vasárnap megindulhat a munka. Mivel az engedélyt nem lehet megtámadni – a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya –, jogszerű mód nincs a fák megmentésére. Marad a polgári engedetlenség” – mondta lapunknak Jakabfy, aki azonnal tiltakozó akciót és riadóláncot kezdett szervezni a fák védelmében. Az NKE Jakabfy tiltakozására egy közleményt adott ki, melyben azt írták: „a kivágásra ítélt fák és cserjék közül 83 olyan, amit kifejezetten egészségi, esztétikai és környezeti veszélyességi szempontból kell eltávolítani”. Az egyetem a Narancsot biztosította arról, hogy minden szükséges szakhatósági eljárást lefolytattak, és teljes fakataszter is készült a területről. Az NKE szerint szakértők döntötték el, mely fákat kell kivágni elöregedés vagy a tavaly nyári vihar miatt, a többi növényt pedig az új épületek miatt kell eltávolítani. „Esztétikai okok között szerepel többek között az, amit a vihar megrongált, kidöntött, de nem jelent közvetlen veszélyt, vagy amely »belenőtt«, vagy ránőtt a kerítésre, vagy olyan agresszív jövevényfa vagy növény, amely megtelepedett ezen a területen, mint pl. a bodza, ecetfa vagy az akác” – írta a szépészeti indokokat firtató kérdésünkre az egyetem.

Az LMP képviselője szerint az építkezést úgy is meg lehetett volna oldani, hogy csak 10-20 fát kelljen kivágni. A Narancs által megkérdezett építész szerint ez nem feltétlenül van így. Az ilyen méretű beruházások mindenképp fakivágással járnak együtt, és egy sportcsarnok – a pályák és a nézőtér mérete miatt – merev struktúrájú épület, melyet nem lehet tagoltabbá tenni, még akkor sem, ha a tervező mindenképp szeretné megóvni a területen lévő növényeket. „Lehetett volna úgy dönteni, hogy a kertet körülvevő, beépített területet parkként rehabilitálják, és csak ehhez a funkcióhoz kapcsolódó kiszolgálóépületeket húznak fel. A fák sorsa akkor pecsételődött meg, amikor az NKE megkapta a területet, hogy oda kollégiumot, sportközpontot, új oktatási épületet húzzon fel. Ezek külön-külön is hatalmas építkezést jelentenek” – magyarázta lapunknak az építész. Az egyetem szerint a beruházás végére nőni fog a zöldterület – ezt részben utak elbontásával, a sportközpont oldalának növényekkel történő befuttatásával kívánják elérni. Az NKE közleménye arra is kitér, hogy a sportkomplexum oktatási időn kívül a nagyközönség számára is nyitva áll majd, és a beruházás végeztével több, eddig elzárt területet is megnyitnak.

A sportlétesítmény falán fut a sok új zöld

A sportlétesítmény falán fut a sok új zöld

 

Az Orczy-parkban és környékén nagyjából 2500 fa található, az összesen 277 fa kivágása több mint tízszázalékos ritkítást eredményez. Noha az egyetem többszázas nagyságrendben tervezi fák ültetését (több területen már történtek is ültetések), ezek csak hosszú évek elteltével tudják pótolni a most kivágandó fákat. Vannak ugyan olyan gyorsan növő fajták, melyekkel hamar lehet eredményt elérni, ám ezek gyorsan is öregednek, és 20-25 év elteltével ki kell őket vágni – figyelmeztetnek szakértők.

Pinty, poszáta, cinege

A Narancsnak nyilatkozó madarász szerint az énekes madarak költése már március végén megkezdődik, és ilyenkor már néhány denevérfaj is elhagyja a barlangokat, hogy a nyári lakhelyüknek számító odúkba költözzenek. Április közepére pedig a fészkek nagyobb részében tojások lehetnek, a korán költőknél pedig ki is kelhettek a fiókák. „Ilyenkor, a költési időszakban nemhogy fát vágni, de még metszeni sem szokás.” Noha az Orczy-park természetvédelmi szempontból nem számít védett területnek, a természet védelméről szóló törvény vonatkozik rá is. Ennek értelmében pedig „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”. Az Orczy-kertben külön tábla hirdeti, hogy a park 30 madárfajnak ad otthont, melyek közül 28 védett. A törvény értelmében tehát nem csupán a fészkeknek, odúknak helyet adó fák kivágása tilos, de bármilyen olyan munka végzése is, amely zavarhatja az álla­tokat: ha a munkálatok jelentős állományt érintenek, a természetvédelmi hatóság kötelessége eljárni. „Az Orczy-kert kapcsán nincs szó szakmaiságról, sem építészeti, sem környezetvédelmi szempontból. Mivel ezeket a döntéseket nem szakmai alapon hozzák, így értelemszerűen a szakmai érveknek sincsen hatása” – mondta a Narancsnak egy természetvédelmi szakember, aki pozíciója miatt neve elhallgatását kérte.

Gyülekeznek a favédők

Gyülekeznek a favédők

Fotó: Sióréti Gábor

Ám a Kossuth tér, a József nádor tér, a Dagály, a Városliget vagy a Római-part (itt ősszel megindulhat a mobilgát kiépítése, melynek során 1500 fát fognak kivágni) tömeges, sokszor indokolatlan fakivágásai ott is kárt okoznak, ahol elsőre nem gondolnánk. Mivel ezek az építkezések többnyire a kormánynak különösen fontos projektekhez kapcsolódnak, a fák védelme köré civil ellenállás szerveződik. A Narancsnak nyilatkozó tájépítész arról beszélt, hogy szakmai körökben mostanában attól tartanak, hogy ennek eredményeként a valóban indokolt fakivágásokból is botrány kerekedhet. „A szakmai munkának sokszor velejárója a fakivágás. Egy park rekonstrukciója során ugyanis figyelembe kell venni a korabeli struktúrákat: a történeti parkokban tudatosan komponálták meg a tisztások és a sűrűbb részek arányát. Egy-egy park elhanyagolása viszont nem csupán azzal jár, hogy tönkrementek az utak vagy a padok, hanem azzal is, hogy sok fa nőtt ki magról vagy koncepció nélküli ültetések során. Így ezek a parkok (az Orczy-kert vagy a Városliget) helyenként annyira besűrűsödtek, hogy a ritkítás tájépítészeti szempontból indokolt. Most attól tartunk, hogy a jelenlegi közhangulat miatt azokból a fakivágásokból is botrány lesz, melyeknek semmi köze a politikához, és céljuk csupán az értékmegőrzés lenne.”

Neked ajánljuk

A lehatárolás hasznai

Kovács András A jelfogó dilemmája – Okos-e változtatni az antiszemitizmus definícióján? című írásában (Magyar Narancs, 2021. április 21.) érdemben foglalkozik a közelmúltban napvilágot látott és időközben már magyarul is olvasható Jeruzsálemi nyilatkozat az antiszemitizmusról (angol rövidítése: JDA) című dokumentummal (Mérce, 2021. április 20.).