helyrajzi szám

Sashalom megállóhely

Lokál

A laikus vasútrajongók között megoszlanak a vélemények arról, hogy mit takar a körvasút kifejezés.

Az idealisták teljes kört értenek alatta, ám ez csak elvileg létezett: például egy része Budán, a Margit körúton haladt. De hozzá tartozott a szentendrei HÉV Margit híd–Óbudai gázgyár közötti szakasza is, Pesten pedig létező vasútvonalak képezték a „kör” részét. Azonban a hivatalosan is körvasútnak nevezett (valójában félkörnek sem mondható) vonal Rákosrendező és Kőbánya felső között épült még 1892-ben – kizárólag tehervonatok számára. A MÁV illetékesei csak 1929-ben döntöttek úgy, hogy a vonalon személyvonatokat is átengednek a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar bekapcsolásával, Pestújhely, Sashalom és Rákosszentmihály érintésével. Az érintett környék lakói lelkesen fogadták a MÁV kezdeményezését, addig ugyanis csak HÉV-vel juthattak be a fővárosba, a vonatjegy azonban olcsóbb volt. A személyvonatok bevezetése persze nem volt akadálymentes.

„A MÁV körvasút személyforgalmának javítása ügyében napok óta folytak a tárgyalások, amelyek most befejeződtek. Az eredmény nem egészen kielégítő, mert technikai okokból nem valósulhatott meg, hogy a körvasút személyvonatjai a Keleti, illetve Nyugati pályaudvarra bevezettessenek” – írta 1929. március 31-én a Friss Ujság, ami nagyjából azt jelentette, hogy az utasok a senki földjére érkeztek, átszállási lehetőségek nem voltak a belváros felé. (Meg kellett várni egy olyan vonatot, amely továbbmegy a Nyugati vagy a Keleti felé.) A vonatok csak hónapokkal később, a nyári menetrend bevezetése után jutottak el a nagy a pályaudvarokra, de amikor ismét a téli menetrend lépett érvénybe, visszatértek a korábbi megoldáshoz. „A Rákosrendező és Kőbánya felső pályaudvarok között járó vonatok sok esetben rendszertelenül közlekednek” – írta ugyancsak a Friss Ujság 1930. április 24-én, hozzátéve, hogy „különösen a kisemberek és munkások ezreit érintik érzékenyen az átszállásokkal lebonyolított forgalom kellemetlenségei”. A MÁV illetékesei ismét a nyári menetrend bevezetése után ígér­tek változást…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.