helyrajzi szám

Sashalom megállóhely

Lokál

A laikus vasútrajongók között megoszlanak a vélemények arról, hogy mit takar a körvasút kifejezés.

Az idealisták teljes kört értenek alatta, ám ez csak elvileg létezett: például egy része Budán, a Margit körúton haladt. De hozzá tartozott a szentendrei HÉV Margit híd–Óbudai gázgyár közötti szakasza is, Pesten pedig létező vasútvonalak képezték a „kör” részét. Azonban a hivatalosan is körvasútnak nevezett (valójában félkörnek sem mondható) vonal Rákosrendező és Kőbánya felső között épült még 1892-ben – kizárólag tehervonatok számára. A MÁV illetékesei csak 1929-ben döntöttek úgy, hogy a vonalon személyvonatokat is átengednek a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar bekapcsolásával, Pestújhely, Sashalom és Rákosszentmihály érintésével. Az érintett környék lakói lelkesen fogadták a MÁV kezdeményezését, addig ugyanis csak HÉV-vel juthattak be a fővárosba, a vonatjegy azonban olcsóbb volt. A személyvonatok bevezetése persze nem volt akadálymentes.

„A MÁV körvasút személyforgalmának javítása ügyében napok óta folytak a tárgyalások, amelyek most befejeződtek. Az eredmény nem egészen kielégítő, mert technikai okokból nem valósulhatott meg, hogy a körvasút személyvonatjai a Keleti, illetve Nyugati pályaudvarra bevezettessenek” – írta 1929. március 31-én a Friss Ujság, ami nagyjából azt jelentette, hogy az utasok a senki földjére érkeztek, átszállási lehetőségek nem voltak a belváros felé. (Meg kellett várni egy olyan vonatot, amely továbbmegy a Nyugati vagy a Keleti felé.) A vonatok csak hónapokkal később, a nyári menetrend bevezetése után jutottak el a nagy a pályaudvarokra, de amikor ismét a téli menetrend lépett érvénybe, visszatértek a korábbi megoldáshoz. „A Rákosrendező és Kőbánya felső pályaudvarok között járó vonatok sok esetben rendszertelenül közlekednek” – írta ugyancsak a Friss Ujság 1930. április 24-én, hozzátéve, hogy „különösen a kisemberek és munkások ezreit érintik érzékenyen az átszállásokkal lebonyolított forgalom kellemetlenségei”. A MÁV illetékesei ismét a nyári menetrend bevezetése után ígér­tek változást…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.