helyrajzi szám

Sashalom megállóhely

Lokál

A laikus vasútrajongók között megoszlanak a vélemények arról, hogy mit takar a körvasút kifejezés.

Az idealisták teljes kört értenek alatta, ám ez csak elvileg létezett: például egy része Budán, a Margit körúton haladt. De hozzá tartozott a szentendrei HÉV Margit híd–Óbudai gázgyár közötti szakasza is, Pesten pedig létező vasútvonalak képezték a „kör” részét. Azonban a hivatalosan is körvasútnak nevezett (valójában félkörnek sem mondható) vonal Rákosrendező és Kőbánya felső között épült még 1892-ben – kizárólag tehervonatok számára. A MÁV illetékesei csak 1929-ben döntöttek úgy, hogy a vonalon személyvonatokat is átengednek a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar bekapcsolásával, Pestújhely, Sashalom és Rákosszentmihály érintésével. Az érintett környék lakói lelkesen fogadták a MÁV kezdeményezését, addig ugyanis csak HÉV-vel juthattak be a fővárosba, a vonatjegy azonban olcsóbb volt. A személyvonatok bevezetése persze nem volt akadálymentes.

„A MÁV körvasút személyforgalmának javítása ügyében napok óta folytak a tárgyalások, amelyek most befejeződtek. Az eredmény nem egészen kielégítő, mert technikai okokból nem valósulhatott meg, hogy a körvasút személyvonatjai a Keleti, illetve Nyugati pályaudvarra bevezettessenek” – írta 1929. március 31-én a Friss Ujság, ami nagyjából azt jelentette, hogy az utasok a senki földjére érkeztek, átszállási lehetőségek nem voltak a belváros felé. (Meg kellett várni egy olyan vonatot, amely továbbmegy a Nyugati vagy a Keleti felé.) A vonatok csak hónapokkal később, a nyári menetrend bevezetése után jutottak el a nagy a pályaudvarokra, de amikor ismét a téli menetrend lépett érvénybe, visszatértek a korábbi megoldáshoz. „A Rákosrendező és Kőbánya felső pályaudvarok között járó vonatok sok esetben rendszertelenül közlekednek” – írta ugyancsak a Friss Ujság 1930. április 24-én, hozzátéve, hogy „különösen a kisemberek és munkások ezreit érintik érzékenyen az átszállásokkal lebonyolított forgalom kellemetlenségei”. A MÁV illetékesei ismét a nyári menetrend bevezetése után ígér­tek változást…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.