helyrajzi szám

Sashalom megállóhely

Lokál

A laikus vasútrajongók között megoszlanak a vélemények arról, hogy mit takar a körvasút kifejezés.

Az idealisták teljes kört értenek alatta, ám ez csak elvileg létezett: például egy része Budán, a Margit körúton haladt. De hozzá tartozott a szentendrei HÉV Margit híd–Óbudai gázgyár közötti szakasza is, Pesten pedig létező vasútvonalak képezték a „kör” részét. Azonban a hivatalosan is körvasútnak nevezett (valójában félkörnek sem mondható) vonal Rákosrendező és Kőbánya felső között épült még 1892-ben – kizárólag tehervonatok számára. A MÁV illetékesei csak 1929-ben döntöttek úgy, hogy a vonalon személyvonatokat is átengednek a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar bekapcsolásával, Pestújhely, Sashalom és Rákosszentmihály érintésével. Az érintett környék lakói lelkesen fogadták a MÁV kezdeményezését, addig ugyanis csak HÉV-vel juthattak be a fővárosba, a vonatjegy azonban olcsóbb volt. A személyvonatok bevezetése persze nem volt akadálymentes.

„A MÁV körvasút személyforgalmának javítása ügyében napok óta folytak a tárgyalások, amelyek most befejeződtek. Az eredmény nem egészen kielégítő, mert technikai okokból nem valósulhatott meg, hogy a körvasút személyvonatjai a Keleti, illetve Nyugati pályaudvarra bevezettessenek” – írta 1929. március 31-én a Friss Ujság, ami nagyjából azt jelentette, hogy az utasok a senki földjére érkeztek, átszállási lehetőségek nem voltak a belváros felé. (Meg kellett várni egy olyan vonatot, amely továbbmegy a Nyugati vagy a Keleti felé.) A vonatok csak hónapokkal később, a nyári menetrend bevezetése után jutottak el a nagy a pályaudvarokra, de amikor ismét a téli menetrend lépett érvénybe, visszatértek a korábbi megoldáshoz. „A Rákosrendező és Kőbánya felső pályaudvarok között járó vonatok sok esetben rendszertelenül közlekednek” – írta ugyancsak a Friss Ujság 1930. április 24-én, hozzátéve, hogy „különösen a kisemberek és munkások ezreit érintik érzékenyen az átszállásokkal lebonyolított forgalom kellemetlenségei”. A MÁV illetékesei ismét a nyári menetrend bevezetése után ígér­tek változást…

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.