Lokál

Októberben tartotta első találkozóját néhány fiatal anyuka, akik egy önsegítő közösség tervét dédelgetik. Az egybegyűltek teherbe esésük idején vagy várandósként mindannyian fogyasztottak több-kevesebb drogot, nőgyógyászok sora javasolta számukra az abortuszt, ők mégis szültek.

Néhány évtizede valóságos tömegsport volt a bélyeggyűjtés Magyarországon, ma már csupán egy hobbi a sok közül. Kétségtelenül klasszikus szenvedély, de aki a bélyegek értékállóságára, -növekedésére gondolva gyűjtöget, annak csalódást is okozhat.

Hét óra. Alig pár ember, azok is láthatatlannak tűnnek, elnyeli őket a tér, bár különös, ahogy elcsigázott alakok állnak sorban a mobilvécék előtt. Néhányan szájukban fogkefével keresnek valami vendéglátóhelyet, ahol letudhatják a reggeli tisztálkodást.

Az Európai Unió legtöbb országában, így Magyarországon is egyhetes kampánnyal igyekeztek népszerűsíteni a falusi turizmust. A rendezvény céljáról és a hazai helyzetről beszélgettünk.

Megroppant kapcsolatok, rendszertelen kapcsolattartás az otthon maradottakkal. Szabadulás után szinte csak azoknak van esélyük, akik mögött ott a család.

Szarvas, a város határa. Amerikai angolsággal beszélő vidám emberek dolgoznak az épülő sorház tetején. Többek között kaliforniai börtönőr, texasi tanár és ohiói ügyvéd építi magyar rászorulók házait.

1810. október 12-én rendezték I. Lajos bajor király esküvőjét a Sachsen-Hildburghausen házból származó Theresie hercegnővel, ebből az öt napig dúló, népünnepéllyé fajuló eseményből nőtt ki az Oktoberfest Münchenben.

A múlt szombati Almássy téri rendezvény java a klubok műsoros bemutatkozásával telt, de úgy tűnt, a programnál sokkal fontosabb a tisztes távolságtartás a valóságtól.

Nagyon jól kezdődik. Már az épület is magára vonja a tekintetet, amint úgy Izbég és Pismány között a Pilisnek (Szentlászlónak) fordul az út a városból - ha rohansz tovább, jobbra az "igazi" skanzen, balra az elhagyott légvédelmi laktanya következik.

Mínuszos hír: "országszerte megünneplik a bányásznapot". Leginkább jelmezbálra, búcsúra, dínomdánomra számítottunk, hogyan lesz a feketéből kis színes. Meg sem fordult a fejünkben, hogy az ünnep alkalmából - legalábbis Tatabányára - nem csak a hagyományok felelevenítésével tér vissza a múlt.

Legalább négy halott, több száz sebesült - ennyi a "szokásos" augusztus 20-i tűzijáték mérlege. A katasztrófa jórészt a körülmények úgymond szerencsétlen összjátéka miatt következett be - ám ezek közül nem hiányozhattak az emberi eredetű mulasztások és hibák sem.

Önmagára számít elsősorban, és önmagával perel akkor is, ha egy verseny nem úgy sül el, ahogy azt előre eltervezte. Szerencsére az elmúlt két évtizedben ritkán kellett haragban lennie magával, a tucatnál is több vb-arany és a két olimpiai győzelem elég jó alapot adhat a reggeli tükörbe nézéshez. Az idei, szegedi vb-n bármilyen éremmel beérné, de valójában úgy szeretne kiszállni a hajóból, hogy a tőle telhető maximumot adta.

Ezerkétszáz program, 252 nemzetközi és 500 hazai produkció, 66 színpad, 132 büfé, négyszáz fős egészségügyi szolgálat, rohamkocsi, gyógyszertár, mentőállomás. Ahogy több mint tíz éve minden alkalommal, most is elmondhatjuk: ez volt a legebb az összes közül. Mindenki azt kapta, amire befizetett, és akik csalódtak... Nos, valójában ők is csak úgy tettek, mintha csalódtak volna.

Az internetes keresőprogramokba beütött szavak között előkelő helyen állnak a betegségekre, tünetekre vonatkozó találatok. Még a ritkább testi és lelki bajokra keresve is tallózhatunk a magyar nyelvű tájékoztatók és szakmai anyagok között. Ezzel megváltozik az egészségügyhöz, az orvosokhoz, de talán még a saját testünkhöz való viszonyunk is.