helyrajzi szám

Teiresziasz a Kossuth téren

Lokál

Már csak az idősebbek emlékezhetnek a 2-es metró eredeti arculatára.

Az 1970–1972-ben átadott állomásokat általában az akkor divatos csempeburkolattal tették változatossá, egységes betűtípust és arculati elemeket használtak. A nyolcvanas évektől azonban már nem törődtek ilyesmivel, a rendszerváltás után pedig oly mértékben elborították az állomásokat a bódék, a plakátok és a matricák, hogy szinte nyoma sem maradt az 1970-es évek letisztult világának. Amikor a BKV 2004-ben nekilátott a metró felújításának, külön hangsúlyozták az egységes arculatot, ez azonban nem az eredeti visszaállítását jelentette. A felújított metró­állomások kivétel nélkül fehér burkolatot kaptak, és egymástól alig megkülönböztethetővé váltak.

A jogos kritikára a BKV váratlan módon reagált. Kitalálták, hogy az állomásokon, a megkülönböztethetőség érdekében, különféle műtárgyakat állítanak fel. E program első (és utolsó) darabja a Kossuth téri peronon felállított, viszonylag nagy méretű bronzszobor, amely egy koporsóra emlékeztető márványtalapzaton áll.

Oláh Mátyás László 2005-ben átadott műve egy ülő félmeztelen férfit ábrázol, aki bal kezében kampós botot tart, előtte pedig a kutyája áll. A szobor a művész diplomamunkájának készült, az ihletet a gyengén látó utast ábrázoló piktogram adta, amelyen – életszerűnek nem nevezhető módon – ugyancsak áll a kutya. Az alkotás állítólag úgy került a BKV látókörébe, hogy Oláh egy olyan labradortenyésztőnél találta meg kutyamodelljét, aki nem mellesleg a közlekedési vállalat alkalmazottja is volt, és ő vetette fel, hogy mi lenne, ha megrendelnék a szobrot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.