helyrajzi szám

Újpest kocsiszín

Lokál

Az első pesti lóvasút 1866. július 30-án indult, az akkor még Széna térnek nevezett Kálvin térről Újpestig. 

Pár évvel később a vasút tulajdonosa, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) Újpest határában építtetett kocsiszínt, amelynek indóháza, az ún. bagolyvár korábban épült, és addig fogadóként üzemelt. A ház tulajdonosa, Wagner János azonban nem csak eladta a kétszintes házat a PKVT-nek, de építőmester lévén, a leendő kocsiszín terveit is elkészítette. Valószínű, hogy már a „bagolyvárat” is ő tervezte, bár akkoriban sokan úgy gondolták – tévesen –, hogy az Ybl Miklós munkája.

Harminc év lóvasutazás után az ekkor már Budapesti Közúti Vasúti Társaságnak nevezett vállalatnál is átálltak a villamosközlekedésre, ami jelentős átalakítási munkálatokkal járt a remízben is. A lóvasút és a villamos rövid ideig megosztozott az újpesti telephelyen, de 1898-ban már csak a villamosoknak állt a zászló. A járművek a bagolyvár előtt álltak meg, ám a pótkocsis szerelvények elterjedése miatt fejvégállomás helyett hurokvégállomást kellett kialakítani, amely megkerülte az épületet. Érdekesség, hogy a bagolyvárnak csak egyes részeit vették birtokba a forgalmisták, a többi továbbra is vendéglátóhelyként működött.

A járművek számának fokozatos növekedése újabb felújítási-bővítési munkákat tett szükségessé: Zielinski Szilárd tervei alapján új vasbeton tetőszerkezetes épülettel bővítették a forgalmi telepet, így az addigi 42 mellett további 54 villamos elhelyezését tudták biztosítani. Az 1930-as években a régi kocsiszínt is vasbeton tetővel fedték be, később pedig szabadtéri vágányokat is kiépítettek, hogy még több villamost tárolhassanak. Jelentős változás volt, hogy 1949 után a dolgozó kollektíva vehette birtokba a bagolyvárat: pénztárat, könyvtárat, irodákat, az emeleten pedig szolgálati lakásokat alakítottak ki, és egy kis trafikot is nyitottak. De 1970-ben, már a BKV idejében, csak két betétjáratnak, a Nyugati pályaudvartól közlekedő 3A-nak és a Jászai Mari térről érkező 15A-nak volt itt a végállomása. Persze a Váci úton közlekedő villamosok továbbra is itt éjszakáztak, és az idősebbek talán arra is emlékeznek, hogy akkoriban ezek voltak a BKV flottájának legöregebb és leginkább lepusztult járművei.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.