helyrajzi szám

Újpest kocsiszín

Lokál

Az első pesti lóvasút 1866. július 30-án indult, az akkor még Széna térnek nevezett Kálvin térről Újpestig. 

Pár évvel később a vasút tulajdonosa, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) Újpest határában építtetett kocsiszínt, amelynek indóháza, az ún. bagolyvár korábban épült, és addig fogadóként üzemelt. A ház tulajdonosa, Wagner János azonban nem csak eladta a kétszintes házat a PKVT-nek, de építőmester lévén, a leendő kocsiszín terveit is elkészítette. Valószínű, hogy már a „bagolyvárat” is ő tervezte, bár akkoriban sokan úgy gondolták – tévesen –, hogy az Ybl Miklós munkája.

Harminc év lóvasutazás után az ekkor már Budapesti Közúti Vasúti Társaságnak nevezett vállalatnál is átálltak a villamosközlekedésre, ami jelentős átalakítási munkálatokkal járt a remízben is. A lóvasút és a villamos rövid ideig megosztozott az újpesti telephelyen, de 1898-ban már csak a villamosoknak állt a zászló. A járművek a bagolyvár előtt álltak meg, ám a pótkocsis szerelvények elterjedése miatt fejvégállomás helyett hurokvégállomást kellett kialakítani, amely megkerülte az épületet. Érdekesség, hogy a bagolyvárnak csak egyes részeit vették birtokba a forgalmisták, a többi továbbra is vendéglátóhelyként működött.

A járművek számának fokozatos növekedése újabb felújítási-bővítési munkákat tett szükségessé: Zielinski Szilárd tervei alapján új vasbeton tetőszerkezetes épülettel bővítették a forgalmi telepet, így az addigi 42 mellett további 54 villamos elhelyezését tudták biztosítani. Az 1930-as években a régi kocsiszínt is vasbeton tetővel fedték be, később pedig szabadtéri vágányokat is kiépítettek, hogy még több villamost tárolhassanak. Jelentős változás volt, hogy 1949 után a dolgozó kollektíva vehette birtokba a bagolyvárat: pénztárat, könyvtárat, irodákat, az emeleten pedig szolgálati lakásokat alakítottak ki, és egy kis trafikot is nyitottak. De 1970-ben, már a BKV idejében, csak két betétjáratnak, a Nyugati pályaudvartól közlekedő 3A-nak és a Jászai Mari térről érkező 15A-nak volt itt a végállomása. Persze a Váci úton közlekedő villamosok továbbra is itt éjszakáztak, és az idősebbek talán arra is emlékeznek, hogy akkoriban ezek voltak a BKV flottájának legöregebb és leginkább lepusztult járművei.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.