helyrajzi szám

Váci út 71.

1979 őszén, amikor ünnepélyesen átadták a négyszintes, előadótermes luxuspártházat a Váci út 71. szám alatt, okkal érezhették, hogy érdemes volt várni.

A Szakszervezetek Országos Tanácsának húszemeletes irodaházát (ma: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 1973-ban adták át a Váci úton, az Árpád híd pesti hídfőjénél. Akkoriban ez volt az egyik legmagasabb pesti épület, és döntően befolyásolta a környék új arculatát. Nem volt tehát mindegy, hogy mi épüljön az árnyékában álló szomszédos telekre. Építhettek volna hasonló magasházat, építhettek volna áruházat, művelődési házat, és születtek is mindenféle tervek, ám azt csak a bennfentesek tudhatták, hogy az értékes telken kacsalábon forgó pártszékház épül, parkkal övezve, bejáratánál munkásokat ábrázoló robusztus szoborcsoporttal.

Ráadásul a bennfentesek türelmetlenek is voltak. Már 1969-ben megállapította a Budapesti Pártbizottság, hogy az akkori pártház – mely a Váci út 61–63. alatti ház földszintjét és első emeletét foglalta el – szűk, korszerűtlen és „nem biztosítja a munka alapvető feltételeit”. Felpanaszolták, hogy a munkásőr-parancsnokságot nem lehet ott elhelyezni, nem beszélve a marxista–leninista egyetem esti tagozatáról. Az ülésen arról is szó esett, hogy a pártbizottságnak szüksége van egy 800 fős teremre is az új székházon belül. A résztvevők mindent megszavaztak, de az álmuk csak tíz év múlva valósult meg.

„Távolról sem a legnagyobb építmény a környéken, sőt. Helyzete és méltóságteljes alakja mégis kitünteti jelentőségét” – lelkendezett 1980 márciusában, a Budapest folyóiratban Kubinszky Mihály, aki cikkében a hazai pártházak építészeti fejlődésével foglalkozott, és arra jutott, hogy az új angyalföldi épület „teljes egészében a hetvenes évek végének építészeti felfogását tükrözi”. A szerző nem részletezte, hogy ezzel pontosan mire céloz, ám az épület tervezője, Pázmándi Margit alapos magyarázattal szolgált a Magyar Építőipar 1980/1–2. számában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.