helyrajzi szám

Váci út 71.

1979 őszén, amikor ünnepélyesen átadták a négyszintes, előadótermes luxuspártházat a Váci út 71. szám alatt, okkal érezhették, hogy érdemes volt várni.

A Szakszervezetek Országos Tanácsának húszemeletes irodaházát (ma: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 1973-ban adták át a Váci úton, az Árpád híd pesti hídfőjénél. Akkoriban ez volt az egyik legmagasabb pesti épület, és döntően befolyásolta a környék új arculatát. Nem volt tehát mindegy, hogy mi épüljön az árnyékában álló szomszédos telekre. Építhettek volna hasonló magasházat, építhettek volna áruházat, művelődési házat, és születtek is mindenféle tervek, ám azt csak a bennfentesek tudhatták, hogy az értékes telken kacsalábon forgó pártszékház épül, parkkal övezve, bejáratánál munkásokat ábrázoló robusztus szoborcsoporttal.

Ráadásul a bennfentesek türelmetlenek is voltak. Már 1969-ben megállapította a Budapesti Pártbizottság, hogy az akkori pártház – mely a Váci út 61–63. alatti ház földszintjét és első emeletét foglalta el – szűk, korszerűtlen és „nem biztosítja a munka alapvető feltételeit”. Felpanaszolták, hogy a munkásőr-parancsnokságot nem lehet ott elhelyezni, nem beszélve a marxista–leninista egyetem esti tagozatáról. Az ülésen arról is szó esett, hogy a pártbizottságnak szüksége van egy 800 fős teremre is az új székházon belül. A résztvevők mindent megszavaztak, de az álmuk csak tíz év múlva valósult meg.

„Távolról sem a legnagyobb építmény a környéken, sőt. Helyzete és méltóságteljes alakja mégis kitünteti jelentőségét” – lelkendezett 1980 márciusában, a Budapest folyóiratban Kubinszky Mihály, aki cikkében a hazai pártházak építészeti fejlődésével foglalkozott, és arra jutott, hogy az új angyalföldi épület „teljes egészében a hetvenes évek végének építészeti felfogását tükrözi”. A szerző nem részletezte, hogy ezzel pontosan mire céloz, ám az épület tervezője, Pázmándi Margit alapos magyarázattal szolgált a Magyar Építőipar 1980/1–2. számában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.