helyrajzi szám

Váci út 71.

1979 őszén, amikor ünnepélyesen átadták a négyszintes, előadótermes luxuspártházat a Váci út 71. szám alatt, okkal érezhették, hogy érdemes volt várni.

A Szakszervezetek Országos Tanácsának húszemeletes irodaházát (ma: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 1973-ban adták át a Váci úton, az Árpád híd pesti hídfőjénél. Akkoriban ez volt az egyik legmagasabb pesti épület, és döntően befolyásolta a környék új arculatát. Nem volt tehát mindegy, hogy mi épüljön az árnyékában álló szomszédos telekre. Építhettek volna hasonló magasházat, építhettek volna áruházat, művelődési házat, és születtek is mindenféle tervek, ám azt csak a bennfentesek tudhatták, hogy az értékes telken kacsalábon forgó pártszékház épül, parkkal övezve, bejáratánál munkásokat ábrázoló robusztus szoborcsoporttal.

Ráadásul a bennfentesek türelmetlenek is voltak. Már 1969-ben megállapította a Budapesti Pártbizottság, hogy az akkori pártház – mely a Váci út 61–63. alatti ház földszintjét és első emeletét foglalta el – szűk, korszerűtlen és „nem biztosítja a munka alapvető feltételeit”. Felpanaszolták, hogy a munkásőr-parancsnokságot nem lehet ott elhelyezni, nem beszélve a marxista–leninista egyetem esti tagozatáról. Az ülésen arról is szó esett, hogy a pártbizottságnak szüksége van egy 800 fős teremre is az új székházon belül. A résztvevők mindent megszavaztak, de az álmuk csak tíz év múlva valósult meg.

„Távolról sem a legnagyobb építmény a környéken, sőt. Helyzete és méltóságteljes alakja mégis kitünteti jelentőségét” – lelkendezett 1980 márciusában, a Budapest folyóiratban Kubinszky Mihály, aki cikkében a hazai pártházak építészeti fejlődésével foglalkozott, és arra jutott, hogy az új angyalföldi épület „teljes egészében a hetvenes évek végének építészeti felfogását tükrözi”. A szerző nem részletezte, hogy ezzel pontosan mire céloz, ám az épület tervezője, Pázmándi Margit alapos magyarázattal szolgált a Magyar Építőipar 1980/1–2. számában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.