BALATON-melléklet

Példaképem, a lángossütő

Ezért kétezer forint a sajtos-tejfölös a Balatonnál

Lokál

A lángossütés nem aranybánya, akkor sem, ha sokalljuk az 1000–2000 forintot egy-egy darabért. De mi kerül ennyibe? Mert a liszt és az élesztő biztos nem.

A nyár közeledtének biztos jele nem a fecskék megjelenése, hanem a felháborodást tükröző cikkeké, hogy most már aztán tényleg kifizethetetlen a balatoni lángos. Az idén megjelentek már a 3 ezer forintos lángosokról szóló hírek is, a csúcs pedig minden bizonnyal a 3600 forintban meghatározott ár volt. Az csak valahol a cikk közepe táján derült ki, hogy egy tonhalas változatról van szó. Akkor is rablás, vághatnánk rá, hiszen a tonhalkonzerv pár száz forint, a liszt, a víz és az élesztő pedig semmilyen körülmények között nem indokolja a több ezer forintos árat. Ezek nem is, minden más azonban igen.

A sima ezer

Első körben érdemes leszögezni: nem kerül 3 ezer forintba egy mezítlábas lángos sem a Balatonon, sem máshol. A sima 900–1100 forint körül van, a sajtos és a tejfölös drágább, a sajtos-tejfölös pedig – csakis fokhagymával megkenve – 1700–2000 forint. A drágább változatok rendre olyan kreálmányok, amelyeken van virsli, kolbász, ragu, tengeri herkentyű vagy bármi, ami összepárosítható a tésztával.

Az nyilvánvaló, hogy a liszt, az élesztő, a víz, a só nem kerül ezer forintba, sőt egy lángosra vetítve talán még százba sem. Ezek szerint a balatoni bódésoron csupa nyerészkedő Mészáros Lőrinc-aspiráns zizegteti a lángos alá szánt selyempapírt? Kevéssé valószínű. De akkor mire föl ezer forint?

Egy lángosbüfé üzemeltetésénél nem közvetlenül a lángoshoz kapcsolódik a költségek túlnyomó része. A hirdetéseket böngészve kiderül, hogy egy büfékocsi maga is 2-3 millió forintba kerül. A legolcsóbb utánfutós „üvegtigris” másfél millióból is kijön, mondja Katalin, aki maga is lángosozott és pecsenyesütőt is üzemeltetett. Arra azért figyelni kell, hogy ha minden műanyag belül, akkor az simán megolvadhat, teszi hozzá. Nyáron, ha pörög a bolt, odabent akár ötven fok felett is lehet a hőmérséklet, amit a gyengébb minőségű berendezés nem bír ki. Katalin szakács, de a büfézéssel felhagyott. A Covid időszakából jól jött ki, később pedig jó ütemben és jó áron el tudta adni az érdekeltségét. Pém Gáborral a Gastro Page nevű vendéglátói tanácsadó céget működteti, ő az ügyvezető, Gábor a tulaj.

Ha valakinek megvan a helye egész évben, de a nyári hónapokban ott pangás van, van értelme leköltözni a Balatonhoz vagy más vízpart közelébe. Így egy erős nyári szezonnak köszönhetően egy csomó költség eloszlik 12 hónapra, és persze kiszámíthatóbb az egész üzletmenet. Ám ha csak a három nyári hónappal számol valaki, az kemény meló lesz, és igazi lutri. Ha jön egy esős június, ugrott az egész szezon, mondja Gábor.

 
Be kell hoznia a költségeket
Fotó: Vermes Tibor/AM Sajtóiroda
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.