helyrajzi szám

Vasmunkások

Lokál

Vasmunkásokat épp az ellentmondásossága teszi remekművé.

Karácsonykor lesz 101 éve, hogy 65 éves korában elhunyt Weiss Manfréd gyáriparos-vállalkozó, akit nem ok nélkül neveznek, a 19. század végén még önálló falu, Csepel felvirágoztatójának. Ekkor a csepeli Weiss Manfréd Művek már évtizedek óta az ország legjelentősebb nehézipari cégének számított. „Mindenkor nagy veszteség lett volna egy ilyen hatalmas alkotó elmének, alkotó akaratnak távozása, de százszoros súllyal érzi az egész magyarság ma, amikor éppen a Weiss Manfrédokra van szükség, hogy az ország a trianoni béke szörnyű csonkításából magához térjen” – mondta Weiss sírjánál Fenyő Miksa, a Gyár­iparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) nevében az 1922. december 28-i temetésen, amelyen több mint hatezren vettek részt, miközben a munka az összes budapesti gyárban fél óráig szünetelt.

De a gyászbeszéd szónoka nem azért került a történelemkönyvekbe, mert fontos pozíciója volt a GYOSZ-nál. Fenyő Miksa 1908-ban húzta be magát a halhatatlanok közé azzal, hogy alapítója volt egy kis példányszámú irodalmi folyóiratnak, amely csak vitte a pénzt. Ám szinte bizonyos, ha akkor nem jelenik meg a Nyugat, ma egészen másként tekintenénk a 20. század első felének magyar irodalmára. Beck Ö. Fülöp ugyan szobrászművész volt, mégsem jelenhetett meg a folyóirat egyetlen lapszáma sem az ő műve nélkül. Ez a mű Beck 1907-ben készült Mikes Kelemen emlékérmének grafikus ábrázolása volt, s az 1941-ig megjelenő Nyugat összes címlapján ott díszelgett – a „száműzött irodalom” megtestesítőjeként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.