helyrajzi szám

Vasmunkások

Lokál

Vasmunkásokat épp az ellentmondásossága teszi remekművé.

Karácsonykor lesz 101 éve, hogy 65 éves korában elhunyt Weiss Manfréd gyáriparos-vállalkozó, akit nem ok nélkül neveznek, a 19. század végén még önálló falu, Csepel felvirágoztatójának. Ekkor a csepeli Weiss Manfréd Művek már évtizedek óta az ország legjelentősebb nehézipari cégének számított. „Mindenkor nagy veszteség lett volna egy ilyen hatalmas alkotó elmének, alkotó akaratnak távozása, de százszoros súllyal érzi az egész magyarság ma, amikor éppen a Weiss Manfrédokra van szükség, hogy az ország a trianoni béke szörnyű csonkításából magához térjen” – mondta Weiss sírjánál Fenyő Miksa, a Gyár­iparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) nevében az 1922. december 28-i temetésen, amelyen több mint hatezren vettek részt, miközben a munka az összes budapesti gyárban fél óráig szünetelt.

De a gyászbeszéd szónoka nem azért került a történelemkönyvekbe, mert fontos pozíciója volt a GYOSZ-nál. Fenyő Miksa 1908-ban húzta be magát a halhatatlanok közé azzal, hogy alapítója volt egy kis példányszámú irodalmi folyóiratnak, amely csak vitte a pénzt. Ám szinte bizonyos, ha akkor nem jelenik meg a Nyugat, ma egészen másként tekintenénk a 20. század első felének magyar irodalmára. Beck Ö. Fülöp ugyan szobrászművész volt, mégsem jelenhetett meg a folyóirat egyetlen lapszáma sem az ő műve nélkül. Ez a mű Beck 1907-ben készült Mikes Kelemen emlékérmének grafikus ábrázolása volt, s az 1941-ig megjelenő Nyugat összes címlapján ott díszelgett – a „száműzött irodalom” megtestesítőjeként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."