Az ENSZ sem tud mit kezdeni a gyilkos robotokkal
140512-F-WU210-991.jpg

Az ENSZ sem tud mit kezdeni a gyilkos robotokkal

Szabályozást kellene gyártani az önvezető, magától célpontot választó fegyverekre, de három év alatt még definíciót sem sikerült találni rájuk.

„Mint pusztító tűz ha emészti a rengeteg erdőt
fönn a hegyek tetején, s nagy messzire terjed a fénye:
sűrű fegyvereik ragyogása, mikor kivonultak,
úgy szállt át a magas levegőn, csillogva, az égig.”
(Íliász, Devecseri Gábor fordítása)

Minden jó, ha van már egy TLA-ja. A TLA pedig magyarul egy HBR, csak hogy mindenki tudja, miről beszélünk. Oké, abbahagyom az érthetetlen beszédet. A TLA a Three Letter Acronym, azaz a HáromBetűs Rövidítés. A hülyéskedésre az ad alkalmat, hogy Genfben épp ülésezik az ENSZ LAWS – azaz gyilkos robot – szakértői munkacsoportja, a CCW – azaz némely konvencionális fegyver – konferencia. Ugye, hogy még olvasni is pokol? Ha idáig kibírták, innentől esküszöm, érthető leszek, csak be kellett mutatni azt a nyelvet, ami mögé el van rejtve egy egészen fontos kérdés.

Az Amandeep Singh Gill indiai szakértő által vezetett munkacsoport három éve dolgozik az autonóm fegyverrendszerek kezelésének, szabályozásának lehetőségén. Autonómnak tekinthetünk minden olyan jövőbeli fegyvert, amely maga választ célt, és tüzel is rá. A mai harci drónok, amelyeket az Egyesült Államok szép számban használ, még nem merítik ki ezt a kritériumot: a drón kameráján keresztül ember néz át, a tüzelési parancsot ember adja ki.

false

 

Fotó: Senior Airman Andrew Lee/USAF

A két technológia közötti határ valójában már ma sem egyértelmű. Elég technológiai rásegítés van a rendszerekben – hiszen a pilóták több száz, több ezer kilométerre ülnek egy konténerben –, hogy ne hazudjuk nyugodtan magunknak azt, hogy nem a gép gyilkol, hanem az ember. Az autonóm fegyveres munkacsoportnak is ezzel kell először megküzdenie, momentán nem rendelkeznek olyan definícióval ezekre a robot fegyverrendszerekre, amellyel minden résztvevő elégedett lenne.

A Human Rights Watch (HRW) őrkutyaszervezet oldalán két nappal a konferencia előtt már olyan közlemény jelent meg, amely szerint a szabályozást kidolgozó csoport egy helyben toporog. Steve Goose, a HRW fegyverekkel foglalkozó szárnyának vezetője szerint a továbblépéshez arra lenne szükség, hogy az autonóm fegyverek betiltását kérő civilekre, mesterségesintelligencia-kutatókra és robotszakértőkre kezdjenek hallgatni a munkacsoport államokat képviselő tagjai, és felgyorsítsák a közös munkát. Igaz, a civilek sem egységesek. Egy, a mesterséges intelligenciát gyártó cégek vezetői által jegyzett levél nem tiltást kért, hanem azt, hogy az ENSZ „védje meg a veszélyektől” az embereket.

Fegyverré tett gondolatok

Az ENSZ-munkacsoportban végzett munka mellett van egy másik frontja is a vitának. Ez a sajtóban terjedő nyilatkozatokban és a közösségi médiatérben megosztott videókban zajlik. A vita atomfegyverei az Elon Musk- vagy Steven Hawking-nyilatkozatok, illetve az olyan jövőképvideók, amelyek a gyilkos robotok szabadon engedésének veszélyeire hívják fel a figyelmet.

A fenti klip azért különösen ügyes, mert a legnagyobb robotos közhelyet, a Terminátortól vagy Frankenstein szörnyétől való félelmet el tudja engedni. Nem a teremtője ellen forduló rejtélyes intelligenciát feltételez, hanem egyszerű kamerás célzórendszer által irányított rajt. Ráadásul a hatás is egyszerű: kinetikus energia és robbanás. Valójában ma rendelkezésünkre áll minden egy ilyen fegyver létrehozásához. Ugyanakkor nincs meg a bürokratikus kapacitás a betiltására.

false

 

Fotó: Senior Airman Larry E. Reid Jr./USAF

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!


Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.