A Bosszúállók visszatérnek, hogy lenyomják az Avatart

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 26.

Mikrofilm

A Pókember: Idegenben pedig július 2-án érkezik a mozikba.

Az egy pillanatig sem volt kérdés, hogy minden idők egyik legnagyobb mozis vállalkozásának lezárása, a Bosszúállók: Végjáték siker lesz. Már bemutatója előtt rekordokat döntött; sokan rögtön Oscarról kezdtek suttogni; aki pedig spoilerezni mert, az az életével játszott.

A film azonban a mozis szempontból leggyilkosabb időszakban, a nyári blockbusterszezonban debütált, amikor egymást érik a szuperprodukciók és a régóta várt filmek – bár a Pikachu, a detektívet még meg tudták verni a pénztáraknál, Keanu Reevesszel már nem bírtak a szuperhősök, és egyre lejjebb csúsztak a sikerlistán. 9 hét után végül világszinten 2 milliárd 750,8 millió dollárt szedtek össze, ami bődületesen nagy összeg – de 38 millióval még így is elmarad az Avatar eredményétől.

Megérkezett Keanu Reeves, és letarolta a világot

John Wicknek legközelebb Akirát kell kinyírnia. A Bosszúállók befejező része már bemutatása előtt rekordokat döntött, majd a premier után tovább folytatta a csúcsdöntögetést. Miután átlépte a Titanic bevételi számait is - amihez maga James Cameron is gratulált -, mindenki biztos volt benne, hogy csak idő kérdése, hogy legyőzze az Avatart is és minden idők legtöbb pénzt hozó filmjévé váljon.

A világmegmentést napi rutinként hozó

Thor és Vasember

vagy inkább a világ legnagyobb stúdiója, a Disney – azonban nem elégedhet meg a második hellyel: az Indiewire jelentése szerint június végén újra csatába küldik a Bosszúállókat, hátha sikerül végre lenyomni James Cameron kék lényeit.

false

Ráadásul a Végjáték néhány extrával kerül ismét a vászonra: a rendező testvérpár egyik tagja, Anthony Russo mond bevezetőt a film előtt, bekerült egy befejezetlen, kivágott jelenet is ráadásul exkluzív betekintést is nyerhetünk a Marvel következő filmjébe, a Pókember: Idegenbenbe.

Utóbbi július 2-án amúgy is megérkezik a mozikba, Russo mondandója pedig már korábban is nézhető volt, így a Disney abban reménykedik, az a bizonyos extra jelenet húzza majd be az embereket a filmre. Az előrejelzések szerint az újrajátszás körülbelül 15 millió dollárnyi extra jegybevételt hozhat a filmnek – ami azt jelenti, hogy az Avatar valószínűleg megtartja elsőségét.

Maradt azonban

még pár kósza reménysugár:

ha az Oscar-álmok valóra válnak, ismét felkaphatják a filmet; esetleg egy másik mozival párba állítva az amerikai autósmozikban tovább futhat a Bosszúállók – a film hossza miatt erre viszont kevés az esély; ráadásul a stúdiónak már a nyár többi sikerfilmjével, a Toy Story 4-gyel és Az oroszlánkirállyal kell foglalkoznia.

false

 

Így maradnak az évfordulós újrajátszások, vagy ha sikerült előtúrni még néhány kivágott részt, pár év múlva azokat hozzátoldva lehet újra próbálkozni. A világelsőségért vívott harc egyébként is parttalan: ha az inflációt is figyelembe vesszük a számításkor, úgyis az Elfújta a szél marad az örök bajnok.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.