A háború kitörése óta először forog játékfilm Ukrajnában

  • narancs.hu
  • 2022. június 28.

Mikrofilm

A nap, amikor találkoztam Pókemberrel című film a bucsai mészárláshoz is kapcsolódik.

A filmipar több hónapos leállása óta elkezdődött az első fikciós film forgatása a háború sújtotta Ukrajnában – írja a Filmtekercs.hu az IndieWire beszámolója alapján. Mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a filmkészítők elsősorban dokumentumfilmeken keresztül igyekeznek bemutatni a háborút. Most azonban egy Kelet-Európában nem szokványos műfajú alkotás munkálatai kezdődnek meg, szuperhősfilm készül.

Bár az alkotás címe The Day I Met Spider-Man (A nap, amikor találkoztam Pókemberrel) lesz, a film mégsem Peter Parkerről szól majd. A háborúban önkéntesként dolgozó lány, Katya tanúja lesz a bucsai mészárlásnak. A háború valós eseményein alapuló történet akkor keveredik a fikcióval, amikor a lány felfedezi, hogy szupererő birtokosa. A fiatal önkéntes ezután szuperhősnőként ment életeket a háborúban.

A film stílusa – a fikciós történet ellenére – dokumentarista jellegű lesz, és a háború sújtotta Ukrajna eredeti helyszínein forgatják. A film producerei fontosnak tartják, hogy Ukrajna küzdelmeit ne csak dokumentumfilmek örökítsék meg, hiszen egy játékfilm képes lehet az események érzelmi oldalát is feltárni. A film készítői kezdetben őrültségnek tartották, hogy a háború közepette fikciós filmet forgassanak. Azonban ahogy kezdett összeállni a forgatókönyv, úgy lettek az ötletgazdák is egyre magabiztosabbak - olvasható a filmről szóló cikkben.

A nap, amikor találkoztam pókemberrel várhatóan idén ősszel érkezik. A készítők szeretnék minél több platformon bemutatni ezt a cseppet sem hétköznapinak ígérkező alkotást, beleértve a streamingszolgáltatókat és a filmfesztiválokat is.

(Címlapképünk illusztráció: újságírók egy tömegsírt fényképeznek egy templom közelében a Kijev melletti Bucsában 2022. április 3-án. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.