A háború kitörése óta először forog játékfilm Ukrajnában

  • narancs.hu
  • 2022. június 28.

Mikrofilm

A nap, amikor találkoztam Pókemberrel című film a bucsai mészárláshoz is kapcsolódik.

A filmipar több hónapos leállása óta elkezdődött az első fikciós film forgatása a háború sújtotta Ukrajnában – írja a Filmtekercs.hu az IndieWire beszámolója alapján. Mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a filmkészítők elsősorban dokumentumfilmeken keresztül igyekeznek bemutatni a háborút. Most azonban egy Kelet-Európában nem szokványos műfajú alkotás munkálatai kezdődnek meg, szuperhősfilm készül.

Bár az alkotás címe The Day I Met Spider-Man (A nap, amikor találkoztam Pókemberrel) lesz, a film mégsem Peter Parkerről szól majd. A háborúban önkéntesként dolgozó lány, Katya tanúja lesz a bucsai mészárlásnak. A háború valós eseményein alapuló történet akkor keveredik a fikcióval, amikor a lány felfedezi, hogy szupererő birtokosa. A fiatal önkéntes ezután szuperhősnőként ment életeket a háborúban.

A film stílusa – a fikciós történet ellenére – dokumentarista jellegű lesz, és a háború sújtotta Ukrajna eredeti helyszínein forgatják. A film producerei fontosnak tartják, hogy Ukrajna küzdelmeit ne csak dokumentumfilmek örökítsék meg, hiszen egy játékfilm képes lehet az események érzelmi oldalát is feltárni. A film készítői kezdetben őrültségnek tartották, hogy a háború közepette fikciós filmet forgassanak. Azonban ahogy kezdett összeállni a forgatókönyv, úgy lettek az ötletgazdák is egyre magabiztosabbak - olvasható a filmről szóló cikkben.

A nap, amikor találkoztam pókemberrel várhatóan idén ősszel érkezik. A készítők szeretnék minél több platformon bemutatni ezt a cseppet sem hétköznapinak ígérkező alkotást, beleértve a streamingszolgáltatókat és a filmfesztiválokat is.

(Címlapképünk illusztráció: újságírók egy tömegsírt fényképeznek egy templom közelében a Kijev melletti Bucsában 2022. április 3-án. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.