A háború kitörése óta először forog játékfilm Ukrajnában

  • narancs.hu
  • 2022. június 28.

Mikrofilm

A nap, amikor találkoztam Pókemberrel című film a bucsai mészárláshoz is kapcsolódik.

A filmipar több hónapos leállása óta elkezdődött az első fikciós film forgatása a háború sújtotta Ukrajnában – írja a Filmtekercs.hu az IndieWire beszámolója alapján. Mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a filmkészítők elsősorban dokumentumfilmeken keresztül igyekeznek bemutatni a háborút. Most azonban egy Kelet-Európában nem szokványos műfajú alkotás munkálatai kezdődnek meg, szuperhősfilm készül.

Bár az alkotás címe The Day I Met Spider-Man (A nap, amikor találkoztam Pókemberrel) lesz, a film mégsem Peter Parkerről szól majd. A háborúban önkéntesként dolgozó lány, Katya tanúja lesz a bucsai mészárlásnak. A háború valós eseményein alapuló történet akkor keveredik a fikcióval, amikor a lány felfedezi, hogy szupererő birtokosa. A fiatal önkéntes ezután szuperhősnőként ment életeket a háborúban.

A film stílusa – a fikciós történet ellenére – dokumentarista jellegű lesz, és a háború sújtotta Ukrajna eredeti helyszínein forgatják. A film producerei fontosnak tartják, hogy Ukrajna küzdelmeit ne csak dokumentumfilmek örökítsék meg, hiszen egy játékfilm képes lehet az események érzelmi oldalát is feltárni. A film készítői kezdetben őrültségnek tartották, hogy a háború közepette fikciós filmet forgassanak. Azonban ahogy kezdett összeállni a forgatókönyv, úgy lettek az ötletgazdák is egyre magabiztosabbak - olvasható a filmről szóló cikkben.

A nap, amikor találkoztam pókemberrel várhatóan idén ősszel érkezik. A készítők szeretnék minél több platformon bemutatni ezt a cseppet sem hétköznapinak ígérkező alkotást, beleértve a streamingszolgáltatókat és a filmfesztiválokat is.

(Címlapképünk illusztráció: újságírók egy tömegsírt fényképeznek egy templom közelében a Kijev melletti Bucsában 2022. április 3-án. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.