Tévésorozat

A Mindentudó

Mikrofilm

Az egyre kiterjedtebb megfigyelésen, a privát szféra zsugorodásán azért nem kellene meglepődnünk, mert tulajdonképpen mi magunk járulunk hozzá. Beleegyezésünket adjuk ahhoz, hogy nem demokratikus úton megválasztott szervezetek az adatainkat kezeljék bizonyos szolgáltatásokért cserébe.

Pedro Aguilera sorozata épp ezen szorong. Egy São Paulóra kísértetiesen hasonlító városban minden lakost egy apró méh-drón figyel a nap 24 órájában. Bűnözés gyakorlatilag nem létezik, szól a biztonság kontra szabadság érvelés, amellyel a növekvő állami megfigyelést általában indokolni szokták. Ám a rendszer kudarcot vall, amikor egy fiatal IT-gyakornok, Nina apját meggyilkolják, de a tettről nincs felvétel.

Aguilera bevált összetevőket kever kellemes összeesküvéses krimivé: Orwell túlságosan is jól öregedő 1984-ét, a Black Mirrort, a filmeken, sorozatokon eluralkodó állammal szembeni bizalmatlanságot, és a brazil filmkészítőket élénken foglalkoztató egyenlőtlenséget. A Mindentudó erősen épít a meghökkentő ellentétekre: a nyugtalanító disztópia egy élénk színekkel kódolt és pezsgő ütősökkel kísért világban bontakozik ki, a váratlan erőszakot pedig Nina amélie-s esetlenkedése ellensúlyozza. Sajna a nyomozási szál nem tud elég érdekes maradni, még a nehezítésként bevetett zümmögő kis drónokkal sem. Bőven volna felfedezni való a totális megfigyelésre épülő világban, de Aguilera türelmetlenül száguld a cselekménnyel, hiába, nem elég izgalmas az egyre terebélyesedő összeesküvés. A Mindentudó így csak egy lesz a sok közepes paranoid krimi közül.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.