Megérkezett az Avatar folytatása A víz útja címmel. Mindez évekkel ezelőtt hatalmas felhajtást keltett volna. James Cameron filmjének folytatása a szerény becslések szerint is minimum tíz évet késett, a legnagyobb kérdés vele kapcsolatban tehát nem az, fel tud-e majd nőni elődjéhez, hanem hogy nem lesz-e ordas nagy bukás. Avatar című sci-fije annak idején az egész világot letarolta, aztán úgy tűnt el az emberek emlékezetéből, mintha soha nem létezett volna. Nem sok olyan gigasiker akad a filmtörténelemben, amely szinte nyom nélkül merül a feledés homályába, az pedig különösen furcsa, hogy a világ legnagyobb bevételű filmje így járt
A világ csúcsán
Az Avatart 2009 decemberében mutatták be, és szinte azonnal hatalmas siker lett. Pedig Cameronon kívül nem sokan fűztek hozzá vérmes reményeket: nem valamilyen könyv, képregény vagy játék adaptációja, és franchise-nak sem része, ugyanis teljes egészében a rendező fejéből pattant ki az ötlet. A lebegő kövekkel és furcsa lényekkel teli Pandora a világítóan kék Na’vi nevű őslakosaival együtt első pillantásra inkább valami furcsa blöffnek tűnt, de mivel Cameron nevéhez fűződött minden idők legnagyobb bevételű filmje, sikerült meggyőznie a stúdiót hogy finanszírozzák elképesztően költséges álmát.
Cameron ekkor már híres volt arról, hogy rácáfol az elvárásokra. Rá bízták a mai napig etalonnak tartott Alien – azaz A nyolcadik utas: a Halál – folytatását, ő pedig egészen bravúrosan oldotta meg a feladatot. Nem utánozta az elődjét, klausztrofób rémálom helyett inkább akcióorgiát készített: A bolygó neve: Halál rendszeres szereplője a legjobb folytatásokat felsoroló listáknak, sokak szerint pedig még jobb is, mint az első rész. Ugyanezt a mutatványt lejátszotta egy másik sci-fi alapművel, a Terminátorral: a visszafogottabb, épp ezért nyomasztóbb első rész után Cameron minden idők egyik legjobb akciómoziját alkotta meg Az ítélet napja című folytatással. Ezt követően csak úgy mellékesen összedobott egy veszettül szórakoztató, önironikus akciófilmet (True Lies – Két tűz között), majd belevágott addigi legnagyobb vállalkozásába. Az elképesztően sok pénzből készülő Titanictól legtöbben azt várták, ugyanúgy elsüllyed, mint a címbeli hajó. Mert mégis ki kíváncsi egy háromórás romantikus filmre, ami végül katasztrófába torkollik? Mint bebizonyosodott, az egész világ: a Titanic minden létező rekordot megdöntött, a Ben Hur csúcsát beállítva 11 Oscart vitt haza, több mint 1,8 milliárd dolláros bevétele pedig évtizedekig megdönthetetlennek tűnt.
Az Avatarral nagyjából lemásolta a Titanic pályáját: a többség szkeptikus volt, ő viszont ismét letarolta a világot. Hónapokig másról sem szóltak a mozik, mint a kék lényekről: úgy kellett vadászni a jegyeket, az emberek özönlöttek újra és újra megnézni a filmet. Az újságok már egyenesen egy új kórról, a poszt-Avatar depresszióról cikkeztek: ennek lényege hogy Pandora világa annyira rabul ejti a nézőket, hogy azok a teremből távozva egyszerűen kedélybetegek lesznek, amiért vissza kell térniük a való életbe, épp ezért rohannak is újra jegyet váltani. A bevételi számláló végül több mint 2,7 milliárd dollárnál állt meg, vagyis majdnem egy milliárd dollárt sikerült a Titanicra vernie. De ahhoz hasonlóan az Avatar nemcsak a nézőknél tarolt: 9 Oscar-díjra jelölték, az elképesztő siker hatására pedig nagyon is benne volt a pakliban, hogy végül a legjobb film díját is elviszi. A 2010-es Oscar-ceremónia előtt konkrétan a legjobb oddsokkal rendelkezett, végül azonban a fontosabb kategóriában A bombák földjén című háborús mozi győzött. Ennek ellenére Cameronnak nem volt oka szomorkodni: annak idején a Titanicért kapott rendezői Oscart azzal vette át, hogy ő a világ ura.
De hova tűnt a világ legsikeresebb filmje?
Az elképesztő sikerek hatására hamar bejelentették, hogy készülnek a folytatások, azonban hosszú-hosszú évekig gyakorlatilag semmi nem történt. 2017-ben megnyílt ugyan egy Pandora-tematikájú részleg a Disney egyik vidámparkjában, nyolc évvel a bemutató után azonban ez már senkit nem érdekelt.
Az Avatar mintha teljesen kitörlődött volna a kollektív emlékezetből: hiába volt odáig érte mindenki, egyszerűen elmúlt a szerelem.
Sőt: ma a film inkább viccek tárgya, egyfajta szimbóluma azoknak a dolgoknak, amelyeket annak idején fontosnak tartottuk, ma pedig már nem is emlékezünk rájuk. Már öt évvel a bemutató után arról jelentek meg elemzések, hogy a világ legsikeresebb filmje gyakorlatilag semmilyen nyomot nem hagyott maga után. Van, ahol egy részeg egyéjszakás kalandnak bélyegzik a mozit, amiről csak homályos emlékeink vannak; John Oliver pedig a jelentéktelenségét bizonyítva ezer dollárt ajánlott fel annak a nézőjének, aki emlékszik valamelyik karakter nevére.
Szó mi szó, a film nagyon keveseknek jelentett maradandó élményt: a kék színvilágon kívül egyedül arra emlékszem, hogy mivel csak a sor szélén kaptam helyet, a lépcsők jelzővilágítása visszatükröződött a 3D-szemüvegen, ami baromira zavart. Ironikus módon pont ez, azaz a 3D-szemüveg volt a film talán legmaradandóbb hagyatéka. Sőt egy elemzés egyenesen ezen technika trójai falovának tartja a mozit. Eszerint sikerének és eltűnésének is az az oka, hogy nem kulturális, hanem pusztán technikai esemény volt; mindenki kíváncsi volt rá, mi ez a 3D-őrület. Az így bemutatott filmekért ráadásul extra pénzt lehetett kérni, amely hosszú ideig meghatározta a moziipart: tíz évvel a bemutatója után az Avatarra ugyan már senki nem emlékezett, de az Egyesült Királyság tíz legnagyobb bevételű filmjéből nyolc 3D-s fomában (azaz drágább jeggyel) is nézhető volt.
A 3D-szemüvegek ideiglenes elterjedését tehát az Avatarnak köszönhetjük, ahogy a magasabb jegyárak is hozzájárultak annak kiugró bevételéhez. Mivel azonban a film ilyen erősen épít erre a vívmányra, magától értetődően tévéképernyőn egyáltalán nem hozza azt az élményt, mint a vásznon – az olyan, hatalmas szenzációvá váló filmekkel ellentétben mint a Star Wars vagy a Marvel-adaptációk, az Avatart egyszerűen senki nem akarja otthon újranézni, ezért is tűnhetett el olyan hamar a süllyesztőben.
Azt, hogy a film története nem túl eredeti, már bemutatójakor is minden kritika megjegyezte: a Na’vik közé beépülő, majd a Na’viknál is Na’vibbá váló amerikai katona sztoriját gyakorlatilag össze lehet legózni a Farkasokkal táncolóból, a Dűnéből, a Pocahontasból és a Csillagok háborújából. Az elemzések szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy senkiben nem hagyott mély nyomot hosszútávon: tipikus poprocnmoziként jól össze van rakva, de sem a figurák, sem a fordulatok tekintetében nem hoz újat, ezért sem újranézésre, sem elemzésre és továbbgondolásra nem ösztönöz. A fanfiction.net-en mindössze 1300 folytatásötletet vagy továbbgondolást írtak hozzá, ami nem rossz ugyan, de a világ legsikeresebb filmjéhez képest nevetségesen kevés.
Egy film kultstátuszát az is jelzi, mennyien igyekeztek parodizálni. A példaképnek tekintett Star Warsnak saját paródiamozija (Űrgolyhók) és fan-mozija (Rajongók háborúja) is van. Az Avatar egyetlen, valamirevaló paródiája egy Saturday Night Live-szkeccs – igaz, a műsor egyik legjobbja, amely épp Cameron filmjének lustaságán viccelődik: azon, hogy a világ egyik legdrágább mozijaként még egy normális főcímet sem terveztek neki. És már ebben is úgy emlegetik a filmet, mint valami ezeréves, rég elfeledett mozit.
Tizenhárom évvel a bemutató után újranézve az Avatar valóban nem öregedett túl jól. A párbeszédek fájóan üresek, a karakterek pedig pusztán skicceknek tűnnek. A Na’avik a tévéképernyőn inkább darabos animációk mint valódi érző és létező lények, és Pandora világa sem volt képes beszippantani a nappaliból. Az akciójelenetek viszont még mai napig megállják a helyüket – sőt, maga a film is szórakoztató lenne, ha nem futna közel három órán keresztül. Nem kap el az az érzés, ami Középföldét megpillantva, Roxfortba belépve, vagy a Tatooine-ra megérkezve: a 180 percben nincs egy maradandó, mindent elsöprő, szimbolikus pillanat. Szintén szembetűnő, mennyire sekélyes szinte minden gondolat: a jók nagyon jók, a rosszak nagyon rosszak. A környezetvédelmi vonal ma még hangsúlyosabb, mint a premierkor, de ezt is inkább csak egyfajta erőltetett trükknek érzékeljük: hiába képviselik a Na’avik a természetességet, kitalált világuk kizárólag elképesztően drága emberi technológiával jöhetett létre, ezért kevésbé van ránk hatással, mint egy David Attenborough-monológ.
Vissza a kék világba
Az Avatar folytatásának forgatása csak 2017-ben, nyolc évvel a bemutató után kezdődött el. Cameron mindezt azzal magyarázta, hogy a motion-capture technológia nem volt elég fejlett a víz alatti forgatáshoz, márpedig A víz útja című részben ez elég hangsúlyos lesz. A második és harmadik epizódot egyszerre forgatták le, de máris bejelentették a negyedik és ötödik felvonást is. A második részt eredetileg 2020 decemberében mutatták volna be, ám nem akarták, hogy ütközzön a Star Wars: Skywalkerek korával, majd a COVID miatt még tovább halasztották.
Jelenleg idén decemberre van kitűzve a premier – azaz pontosan tizenkét évvel az első rész bemutatója után.
Ez egy filmsorozat élettartamában elképesztően hosszú idő. Az első Csillagok háborúja-mozit három évvel később követte a folytatása; de öt évnél többet nem nagyon szokás várni, kivéve persze ha a régi mozit feltámasztó örökség-filmekről van szó. Az Avatarnál lassan itt járunk, hiszen a ma moziba járók egy része nem is hallott az eredetiről, a vásznon pedig egészen biztosan nem látta. Persze az, hogy Cameron nem siette el a dolgot, akár pozitívum is lehet: megtehette, hogy nem engedett a stúdió nyomásának, és csak akkor kezdett bele a folytatásba, amikor már valóban adottak voltak a technikai feltételek. Mára azonban olyan messzinek tűnik az első rész sikere, hogy kérdés ki lesz kíváncsi a második részre; a filmnek valódi rajongói bázisa soha nem volt.
Most tehát megint ott járunk, mint Cameron esetében szinte mindig: szkeptikusan figyeljük legújabb dobását, és már előre borítékoljuk a bukását – csak úgy, mint a Terminátor 2, az Alien 2, a Titanic és az Avatar bemutatójakor. Nagy kérdés, hogy ezúttal tényleg elhasal-e; a jelek most efelé mutatnak, minden ráadásul még neki sem sikerülhet. Az viszont beszédes, hogy a világ legnagyobb bevétele címet hiába vette át egy időre a Bosszúállók: Végjáték, az Avatarnak elég volt egy COVID utáni újrabemutató Kínában, hogy ismét az élre álljon. Szintén árulkodó, hogy az Avatar: A víz útja első előzetesét egy nap alatt rekordot jelentő 148,6 millióan látják.
Lehet, hogy a történelem ismétli önmagát, és megint Cameron lesz a világ királya?
