Dokumentumfilm

Az amerikai gyáregység

  • Szabó Ádám
  • 2020. március 6.

Mikrofilm

Amerikáról beszélve hajlamosak vagyunk azokra a metropoliszokra asszociálni, amelyeket az inváziós filmekben először döntenek romba a polipfejű idegenek: New York, Los Angeles, San Francisco, esetleg Chicago. De milliós metropoliszból alig egy tucat létezik az USA-ban, a filmben bemutatott, Moraine-hez hasonló városkákból pedig több ezer akad – ezek a közösségek döntik el a választásokat, és általában ők a gazdasági dekonjunktúra első áldozatai.

Az amerikai gyáregység arcot és sorsot ad ezeknek az embereknek, miközben pontos képet fest egy ijesztő globális folyamatról is. Frissen érkezett kínai vendégmunkások viccelődnek azzal, hogy a nekik kiutalt lepusztult lakóházak nem lehetnek 200 évesek, hiszen az egész ország nincs még ennyi idős. Az első látogatására érkező kínai igazgató nem engedi, hogy kínai szimbólumok is felkerüljenek az amerikai zászló mellé, mert nem akarja piszkálni a helyiek önbecsülését – de amikor nem tetszik neki, merre néz az egyik raktár bejárata, ellentmondást nem tűrve építteti újjá az egészet. Így találkoznak a kultúrák, amikor egy kínai cég­óriás felvásárolja a bezárt amerikai gyáregységet. A munkások és a fejesek először csak óvatosan közelednek egymáshoz, majd az eltérő szemlélet, munkamorál és minőségügyi elvárások egyre nagyobb feszültségeket keltenek. Amikor pedig az amerikaiak szakszervezetet hoznának létre, elszabadulnak az indulatok. A doku ítélkezés nélkül mutatja be mindezt, miközben egy percre sem feledkezik meg azokról emberekről, akik ott hánykolódnak ennek az egésznek a közepén.

Elérhető a Netflixen

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.