Döntött a Disney: mégis moziban mutatja be idei filmjeit

Mikrofilm

Az ázsiai szueprhős sikerét követően a West Side Story és az Örökkévalók is a nagyvásznon debütálhat. 

Az idei, gyászos nyári moziszezon 10 legnagyobb bevételt hozó filmje közül hat a vásznakkal egyidőben online is nézhetővé vált – a koronavírus mellett ez jelentheti a legnagyobb érvágást a tavalyi zárlat után éledező moziiparnak, írtuk a blockbusterszezont elemző írásunkban.

A május-augusztusi időszak legnagyobb bevételét az a Fekete Özvegy érte el, amelyet némi pluszpénzért a Disney+ előfizetők is rögtön megkaphattak, a stúdió kísérletezgetését azonban jól jelzi, hogy egy másik képregényfilmjüket, a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendáját már kizárólag a moziban mutatták be, az pedig annak rendje és módja szerint megdöntötte a Labor Day (az amerikai munka ünnepe) közel 15 éves bevételi csúcsát. Az eredményre Miki egérék is felkapták a fejüket, a hírek szerint ugyanis úgy döntöttek, hogy

a 2021-es filmjeiket immár exkluzívan a vásznakon mutatják be.

„A mozibajárási kedv javulásával mi is várjuk, hogy tovább szórakoztassuk a közönséget a filmszínházakban, miközben megtartjuk a rugalmasságunkat is azzal, hogy az Encanto című filmünket a Disney+ előfizetőinknek ajándékozzuk az idei ünnepi szezonban” – jelentette ki a a cég egyik vezetője, Kareem Daniel.

A fent emlegetett Encanto a stúdió következő animációs filmje: ez egy fiatal kolumbiai lányról szól, aki a családjában egyedüliként semmilyen mágikus képességekkel nem rendelkezik.

Az animációt a tervek szerint november 24-én mutatják be a mozikban, ahol 30 napig futhatna exkluzív módon, majd pontosan karácsonyra időzítve érkezne a Disney+ streamingpaltformra is.

A stúdió hátralevő többi blockbustere – köztük Steven Spielberg West Side Story remake-je, Ridley Scott történelmi drámája, Az utolsó párbaj, vagy épp a Kingsman előzményfilmje – a lassan új sztenderddé vált 45 napos mozis ablakkal mutatkozik majd be, mielőtt online elérhetővé válik. Hasonló sors vár az év egyik legjobban várt filmjére, az Oscar-díjas Chloé Zhao rendezte Örökkévalókra is.

A jelek szerint a Disney nemcsak a Shang-Chi sikere miatt döntött úgy, hogy ismét keblére öleli a mozikat – el akarják kerülni, hogy ismét hasonló balhé törjön ki, mint Scarlett Johansson és a Fekete Özvegy körül. A képregényfilm ugyanis hiába aratta az egész nyár legnagyobb bevételi sikerét, elég hányattatott sorsa volt: premierjét húzták-halasztották, majd a mozik mellett egyszerre vált online is megtekinthetővé. A mozibevételből is részesedő Johansson szerint azonban a stúdió ezzel több millió dollárral károsította meg őt. A Disney persze tagadja a vádakat, a színésznő pedig be is perelte őket. Johansson előtt ott lebeghet pozitív példaként a Warner Bros. és a Wonder Woman 1984 esete: ez volt az egyik első képregényfilm, melyet a pandémia idején hibrid formában mutattak be, a rendező Parry Jenkins és a főszereplő Gal Gadot azonban több mint 10 millió dollárt kaptak kompenzációként.

Kérdés, hogyan befolyásolja a Disney döntését a felfutóban lévő negyedik hullám – ez nyilván attól is függ majd, milyen óvintézkedéseket vezetnek majd be Amerikában, és a mozik továbbra is nyitva tarthanak-e majd, ha tovább emelkednek a fertőzésszámok. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.