Ilyen, amikor egy Oscar-díjas rendező szuperhősfilmet rendez

Mikrofilm

Parádés szereplőgárdával készített Marvel-filmet A nomádok földjével Oscar-díjat nyert Chloé Zhao.

A képregénymozikat hagyományosan nem a filmművészet csúcsaként tartjuk számon, ezek ugyanis inkább nézettségi rekordok megdöntésében érdekeltek.

Immár húsz éve éljük azonban a szuperhősfilmek reneszánszát, ennyi idő alatt pedig a repülő, maszkos-jelmezes igazságosztók lassan egészen az Oscar kapujáig küzdötték magukat. Christopher Nolan A sötét lovagja a 2009-es ceremónián még nem jutott be a királykategóriába – ezt általában A felolvasó című Kate Winslet-opusz nyakába varrják –, de hazavitt két szobrot, köztük a legjobb mellékszereplőjét. Tíz évvel később a Fekete Párduc azonban már áttörte az üvegplafont, és a legjobb film kategóriában is versenyzett (végül a zenéjét, a kosztümjeit és díszleteit díjazták). A Joker pedig tavaly nemcsak minden fontosabb kategóriában ott volt, de a férfi főszereplő és az eredeti filmzene díját is hazavitte.

A következő lépés a műfaj számára már a legjobb film díja lenne

– a nézők kegyei mellett valószínűleg ezért is versenybe száll majd a Marvel legújabb mozija, aminek most érkezett meg az előzetese.

Az Örökkévalókat az a Chloé Zhao rendezi, aki nemrég két Oscart, köztük a legjobb rendező elismerését is bezsebelte A nomádok földjéért. A mozi alapjául szolgáló képregény a műfajban legendásnak számító Jack Kirby nevéhez kötődik, először 1976-ban jelent meg. A sztorija szerint az emberiség hajnalán egyfajta magasabbrendű élőlények a Földre érkezve három fajt alkottak: az embereket, az Örökkévalókat (Eternals) és a Deviantsokat. Az embereket ismerjük, az Örökkévalók az emberek szuperhős-másai: gyönyörűek, örökké élnek és különböző szuperképességgel rendelkeznek. A Deviantsok leginkább utóbbiak ellentéteként fogalmazhatóak meg: nem túl szépek, halandóak, és generációnként változnak, azaz nincs egységes képességük. Mitológiai figurákként, istenekként, hősökként vagy gonosz démonokként mind az Örökkévalók, mind a Deviantsok fel-felbukkantak az emberi történelem során; a képregényekből pedig kiderül, hogy nem minden Deviants rossz, míg akadnak gonosz Örökkévalók is. Kirby hősei a 80-as és 90-es években még a Bosszúállókkal is harcoltak együtt, ám valahogy soha nem sikerült betörniük a Marvel mainstream sodrába. Legutóbb 2006-ban volt egy próbálkozásuk, amikor Neil Gaiman és John Romita Jr. új szériájukban igyekeztek emberközelibbé varázsolni az Örökkévalókat: ebben nem emlékeztek például korábbi isteni létükre.

Az Örökkévalókkal a Marvel valami hasonlót igyekszik csinálni, mint annak idején A galaxis őrzőivel:

jól bejáratott nevek és ismert hősök helyett olyan képregényhez nyúlnak, amelyet tényleg csak a legelvakultabb rajongók ismernek.

A galaxis őrzőinél bejött a húzás, hiszen Groot és társai már két filmen is túl vannak, és a legnépszerűbb figurák közé tartoznak. Az, hogy épp most mutatják be Zhao moziját, külön jelentőséget kölcsönöz az Örökkévalóknak: a Bosszúállók: Végjátékkal lezárult a Marvel Moziverzum 22 filmen át húzódó, The Infinity Saga nevű első fejezete (azóta kiderült, hogy a legújabb Pókember-mozi azért még ide tartozik). Mindenki azt lesi tehát, kik lesznek az új Bosszúállók, milyen hősök határozzák meg majd a következő éveket.

Az Örökkévalókban ebből a szempontból van is potenciál: egy rakás változatos képességű és megjelenésű figura tartozik közéjük, akik a sztori szerint hosszú-hosszú ideje figyelik az emberiséget, csak épp eddig nem avatkoztak közbe. Most azonban valami mégis cselekvésre késztette őket – talán a Bosszúállók bukása, ahogy az előzetesben viccelődtek ezen? Ők pedig készek harcolni, szerelembe esni egymással, és mellesleg megmenteni a világot. Az Örökkévalók története egyébként könnyedén összekapcsolható a Bosszúállók legújabb felvonásával – Thanos ugyanis a Deviantsok egy számkivetett tagjaként a Titánon jött a világra.

Az előzetes és Zhao személye is azt bizonyítja, hogy a céltalan csihi-puhi helyett gyönyörűen fényképezett, mitológiából inspirálódott hőstörténetet láthatunk majd,

ami ha a pénztáraknál és a kritikusoknál is sikert arat, egészen biztos, hogy az Oscar kegyeibe is beférkőzik majd. A szereplőgárda mindenesetre elsőosztályú: Angelina Jolie és Salma Hayek mellett ott van két egykori Trónok Harca-színész (Kit Harington, Richard Madden), a Kőgazdag ázsiaiakból ismert Gemma Chan, Brian Tyree Henry az Atlanta című kultsorozatból, vagy Kumail Nanjiani (Szilícium-völgy, Rögtönzött szerelem) is.

Az Örökkévalókat november 5-én mutatják be az Egyesült Államokban, a magyar premier időpontjáról egyelőre nincs hír.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.