Ilyen, amikor egy Oscar-díjas rendező szuperhősfilmet rendez

Mikrofilm

Parádés szereplőgárdával készített Marvel-filmet A nomádok földjével Oscar-díjat nyert Chloé Zhao.

A képregénymozikat hagyományosan nem a filmművészet csúcsaként tartjuk számon, ezek ugyanis inkább nézettségi rekordok megdöntésében érdekeltek.

Immár húsz éve éljük azonban a szuperhősfilmek reneszánszát, ennyi idő alatt pedig a repülő, maszkos-jelmezes igazságosztók lassan egészen az Oscar kapujáig küzdötték magukat. Christopher Nolan A sötét lovagja a 2009-es ceremónián még nem jutott be a királykategóriába – ezt általában A felolvasó című Kate Winslet-opusz nyakába varrják –, de hazavitt két szobrot, köztük a legjobb mellékszereplőjét. Tíz évvel később a Fekete Párduc azonban már áttörte az üvegplafont, és a legjobb film kategóriában is versenyzett (végül a zenéjét, a kosztümjeit és díszleteit díjazták). A Joker pedig tavaly nemcsak minden fontosabb kategóriában ott volt, de a férfi főszereplő és az eredeti filmzene díját is hazavitte.

A következő lépés a műfaj számára már a legjobb film díja lenne

– a nézők kegyei mellett valószínűleg ezért is versenybe száll majd a Marvel legújabb mozija, aminek most érkezett meg az előzetese.

Az Örökkévalókat az a Chloé Zhao rendezi, aki nemrég két Oscart, köztük a legjobb rendező elismerését is bezsebelte A nomádok földjéért. A mozi alapjául szolgáló képregény a műfajban legendásnak számító Jack Kirby nevéhez kötődik, először 1976-ban jelent meg. A sztorija szerint az emberiség hajnalán egyfajta magasabbrendű élőlények a Földre érkezve három fajt alkottak: az embereket, az Örökkévalókat (Eternals) és a Deviantsokat. Az embereket ismerjük, az Örökkévalók az emberek szuperhős-másai: gyönyörűek, örökké élnek és különböző szuperképességgel rendelkeznek. A Deviantsok leginkább utóbbiak ellentéteként fogalmazhatóak meg: nem túl szépek, halandóak, és generációnként változnak, azaz nincs egységes képességük. Mitológiai figurákként, istenekként, hősökként vagy gonosz démonokként mind az Örökkévalók, mind a Deviantsok fel-felbukkantak az emberi történelem során; a képregényekből pedig kiderül, hogy nem minden Deviants rossz, míg akadnak gonosz Örökkévalók is. Kirby hősei a 80-as és 90-es években még a Bosszúállókkal is harcoltak együtt, ám valahogy soha nem sikerült betörniük a Marvel mainstream sodrába. Legutóbb 2006-ban volt egy próbálkozásuk, amikor Neil Gaiman és John Romita Jr. új szériájukban igyekeztek emberközelibbé varázsolni az Örökkévalókat: ebben nem emlékeztek például korábbi isteni létükre.

Az Örökkévalókkal a Marvel valami hasonlót igyekszik csinálni, mint annak idején A galaxis őrzőivel:

jól bejáratott nevek és ismert hősök helyett olyan képregényhez nyúlnak, amelyet tényleg csak a legelvakultabb rajongók ismernek.

A galaxis őrzőinél bejött a húzás, hiszen Groot és társai már két filmen is túl vannak, és a legnépszerűbb figurák közé tartoznak. Az, hogy épp most mutatják be Zhao moziját, külön jelentőséget kölcsönöz az Örökkévalóknak: a Bosszúállók: Végjátékkal lezárult a Marvel Moziverzum 22 filmen át húzódó, The Infinity Saga nevű első fejezete (azóta kiderült, hogy a legújabb Pókember-mozi azért még ide tartozik). Mindenki azt lesi tehát, kik lesznek az új Bosszúállók, milyen hősök határozzák meg majd a következő éveket.

Az Örökkévalókban ebből a szempontból van is potenciál: egy rakás változatos képességű és megjelenésű figura tartozik közéjük, akik a sztori szerint hosszú-hosszú ideje figyelik az emberiséget, csak épp eddig nem avatkoztak közbe. Most azonban valami mégis cselekvésre késztette őket – talán a Bosszúállók bukása, ahogy az előzetesben viccelődtek ezen? Ők pedig készek harcolni, szerelembe esni egymással, és mellesleg megmenteni a világot. Az Örökkévalók története egyébként könnyedén összekapcsolható a Bosszúállók legújabb felvonásával – Thanos ugyanis a Deviantsok egy számkivetett tagjaként a Titánon jött a világra.

Az előzetes és Zhao személye is azt bizonyítja, hogy a céltalan csihi-puhi helyett gyönyörűen fényképezett, mitológiából inspirálódott hőstörténetet láthatunk majd,

ami ha a pénztáraknál és a kritikusoknál is sikert arat, egészen biztos, hogy az Oscar kegyeibe is beférkőzik majd. A szereplőgárda mindenesetre elsőosztályú: Angelina Jolie és Salma Hayek mellett ott van két egykori Trónok Harca-színész (Kit Harington, Richard Madden), a Kőgazdag ázsiaiakból ismert Gemma Chan, Brian Tyree Henry az Atlanta című kultsorozatból, vagy Kumail Nanjiani (Szilícium-völgy, Rögtönzött szerelem) is.

Az Örökkévalókat november 5-én mutatják be az Egyesült Államokban, a magyar premier időpontjáról egyelőre nincs hír.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.