Tévésorozat

Egy amerikai P-ben

The Eddy

  • - köves -
  • 2020. június 14.

Mikrofilm

Aki üzemeltetett már Párizsban jazzklubot, tudja, pokoli nehéz mesterségről van szó, aki nem, azt egy életre eltántoríthatja a Damien Chazelle nevével beharangozott sorozat.

Persze nem ez a célja e nyolc részen át zenét sugárzó projektnek, de a jazzklub-üzemeltetői OKJ-s képzéseken nem árt majd vetíteni. A cél ezzel szemben az lehetett, hogy a jó öreg cinéma vérité őszinteségével megmutassák nekünk: ilyen az, amikor valaki nemcsak érti, de műveli is a jazzt, vagy ha épp nem csinálja, mert családi tragédia nyomasztja a lelkét, mint hősünkét, akkor klubot irányít Párizsban. Persze nem a decens boulevard-ok valamelyikén, dehogy, hanem az alsóbb, de annál zeneszeretőbb néposztályok körében. Egyszer-kétszer azért bekúszik a képbe az Eiffel, de olyan lesajnálóan mutatják, hogy leszegett toronnyal elsomfordál. A The Eddy nevű klubban viszont mindenkinek Coltrane-ből van a lelke, és ha Keith Jarrett besétálna az ajtón, elégedetten nyugtázná, hogy a klubvezető amerikai jazzfenomén még nála is szigorúbb arc, kispárnájára az van ráhímezve: perfekcionizmus. Az Oscart nyert Holdfény felfedezettje, André Holland ehhez illő, citromba harapott ábrázattal játssza végig mind a nyolc részt, de aki bírja, azt olykor megajándékozza egy-egy félmosollyal. Hogy mit lép erre a majdnem Oscar-díjas Hidegháborúból Joanna Kulig? Kócos daccal, lengyelül káromkodva felesel neki.

Damien Chazalle-nek saját Oscarja is van, olyan filmekért felelős, mint az éneklős-édesbús La La Land és a hót komor holdraszállós Az első ember – mindkettő remek darab, és nemcsak Ryan Gosling szenvedő tekintete közös bennük, hanem az is, hogy részben vagy egészben egy másik bolygón játszódnak. Egy ilyen bolygó a The Eddy is. Ki itt belép, nyugodtan felhagyhat az izgalom reményével, már ha olyan izgalmakra vágyik, ami egy klasszikus narratív tévésorozattól elvárható. Banális apróságokra gondolunk itt, olyasmikre – egy-két rokonszenves arc, több száz percen át is érdekfeszítő történetszál –, amelyeken az alkotók rég felülemelkedtek. Őket csak a jazz érdekli, és ebben a The Eddy verhetetlen: profi zenészek keverednek profi színészekkel, a számokat külön a sorozat kedvéért írták, és jó hosszan el is játsszák őket. A klub pedig… Amikor Tchéky Karyo is felbukkan a színen, és a zenei establishment öreg királyaként Cosmopolitan koktélt rendel, olyan megvetéssel találkozik, ami csak a legmenőbb helyek sajátja. Be is kell érnie egy vodka-tonikkal.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.