Egy magyar, aki Hitchcocktól tanult és nemet mondott James Bondra

Mikrofilm

A Breaking Bad legjobb epizódja is neki köszönhető. Interjú Peter Medak rendezővel.

1956-ban, 19 évesen hagyta el Magyarországot, tanult Hitchcocknál, instruálta Gary Oldmant, jól kijött gengszterekkel, de kikészült Peter Sellerstől. És dolgozott a Drótban és a Breaking Badben is. Peter Medak rendezővel Köves Gábor készített interjút, amely a Magyar Narancs legfrissebb nyomtatott számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Vannak elátkozott forgatások, de a Ghost in the Noonday Sun ezek közül is kimagaslik. A film számára felépített, háromárbócos hajó már az első nap elsüllyedt. És akkor jött Peter Sellers…

Peter Medak: Peter és én jó barátok voltunk. Tudtam, hogy nehéz eset, de Peter O’Toole is az volt, és ha adódtak is problémák vele, mégiscsak megcsináltuk a filmet, nem is akárhogy. Szerintem élete második legjobb alakítását nyújtotta az Arábiai Lawrence után. És dolgoztam Richard Burton mellett is, ő sem volt egy könnyű természet. Szóval úgy gondoltam, tudok Peter Sellersszel bánni. Nagyobbat nem is tévedhettem volna. A hajó elsüllyedt, az idő szörnyű volt, Peter pedig kezelhetetlenné vált a ciprusi forgatáson. Amilyen gyorsan beleszeretett a projektbe, olyan gyorsan szeretett ki belőle. Nehéz úgy, ha a főszereplő mindent megtesz, hogy leléphessen egy folyamatban lévő forgatásról.

Medak (középen) Peter Sellers-szel

Medak (középen) Peter Sellers-szel

 

MN: Sellers eljátszotta a saját infarktusát.

PM: Peteren egyre inkább elhatalmasodott a paranoiája, a babonái rabjává vált. Az anyjához beszélt, aki vagy tíz éve meghalt. Azzal jött, hogy ezt vagy azt a jelenetet aznap nem forgathatja le, mert a mamája óva intette. És aztán jött az infarktusjelenet, az egész stáb szeme láttára. Peternek több mint tíz infarktusa volt már, az egyik forgatáson újra is kellett éleszteni. Úgyhogy könnyűszerrel eljátszotta a műinfarktust. Összeesett, mentő vitte el. Tíz napja forgathattunk, leálltunk mindennel. Nem sokkal később kinyitom az Evening Standardet, és azt látom főhelyen, hogy Peter Sellers Margit hercegnővel vacsorázik Londonban, a Beauchamp Place híres éttermében...

Arról, hogy Peter Medak hogyan került össze Gary Oldmannel, miért mondott nemet James Bondra és mit gondol a Breaking Bad általa rendezett epizódjáról, a csütörtökön megjelenő friss Narancsban olvashatnak, amelyre itt fizethet elő.


Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.