Elkészült Coppola gigafilmje, már csak az a kérdés, hol láthatjuk majd

Mikrofilm

A Megalopolisra senki nem adott pénzt, így A Keresztapa rendezője saját zsebből finanszírozta. Úgy néz ki azonban, hiába készült el a nagy mű, továbbra sem kell senkinek.

Francis Ford Coppolától nem állnak távol a hatalmas tervek – és az sem, hogy ragaszkodik elképzeléseihez. Gondoljunk csak az Apokalipszis mostra, amelynek forgatása csaknem tragédiába torkollott. Végül a film végül nemcsak a legbotrányosabb körülmények között születő, de minden idők legjobb filmjei között is helyet követelt magának. Coppola és rajongói most abban bíznak, hogy hasonló utat jár majd be legújabb filmje, a Megapolis is.

A projektről először 2019-ben írtunk, amikor még nem volt több grandiózius ötletnél. A film mögé egyetlen stúdió sem állt be, így A Keresztapa rendezője úgy döntött, ő maga állja a több mint 100 millió dolláros büdzsét, többek között azzal, hogy borbirtokai jelentős részét pénzzé tette. Igazi szerelemprojektről van ugyanis szó: a Megalopolis ötlete még a 80-as években született meg a fejében, és egy New York-i építészről szól. Mindez valóban úgy hangzik, mint egy tőről metszett függetlenfilm, de ne felejtsük el, hogy Coppoláról van szó: a mozi soha nem látott, új technológiával készült, melynek lényege, hogy szinte a teljes stúdiót mozgatható LED-panelek borítják, amelyeknek köszönhetően a hagyományos világítási és kameratechnikák ötvözhetőek a digitális filmkészítéssel. A forgatás az előző évben el is indult, és szinte azonnal botrányok és pletykák kísérték: a stáb több tagja is felmondott a munkakörülményekre és a szervezetlenségre panaszkodva; ráadásul a stáb folyamatos csúszásban volt. Minderről ebben a tavalyi cikkünkben számoltunk be.

A nehézségek ellenére a film végül elkészült, ráadásul olyan sztárok főszereplésével, mint Adam Driver, Dustin Hoffman, Jon Voight, Aubrey Plaza, Giancarlo Esposito vagy épp Laurence Fishburne

– a jelek szerint a mozi mégse kell senkinek. Maga Coppola úgy nyilatkozott, abban reménykedett, hogy gyorsan forgalmazóra talál majd, olyanra, aki nem sajnál a gyártási költségekhez hasonló nagyságú összeget sem rászánni egy világméretű reklámkampányra. A The Hollywood Reporter híradása szerint külön vetítést tartottak a legnagyobb stúdiók fejeseinek, ahol azért olyan ikonok is tiszteletüket tették, mint Nicolas Cage vagy Al Pacino. Az egyöntetű siker azonban elmaradt. „Egyszerűen lehetetlen ezt a filmet pozícionálni” – fogalmazott egy, a vetítésen résztvevő bennfentes. „Mindenki drukkol Francisnek és nosztalgikusan érzi magát. De ott van a dolog bizniszrésze” – nyilatkozott egy másik. Van, aki azt jegyezte meg, hogy a vetítés után, amikor a vászon elsötétült, gyanús csend uralkodott a teremben.

Ha nem is sokkal, de némileg többet tudunk a film történetéről is. A sztori egy lerombolt metropolisz újjápítéséről szól, amelyért két fő versenyez: egy idealista építész (Driver) és egy pragmatikus polgármester (Esposito). Coppola a jelek szerint párhuzamot von majd a filmbeli metropolisz és az ókori Róma között is – mindezt pedig 2 óra 15 percben, a tőle elvárt epikus formában.

És talán pont ez a legnagyobb gond a Megalopolisszal: egyszerre kísérleti mozi egy szerzői rendezőtől és látványos, epikus film. Mindez ritkán fér meg egymás mellett, még ha láthattunk is rá példát az elmúlt évekből: Christopher Nolan tipikusan ilyenekben utazik, de néha még ő is megégeti magát, gondoljunk csak a Tenetre. De hasonló elmondható Dennis Villeneuve mozijairól is: ő is csaknem elvágta a karrierjét a Szárnyas fejvadász 2049-cel, mielőtt a Dűnével meghódította a világot.

A visszajelzések szerint azonban a Megalopolis bármennyire ambíciózus vállalkozás is, egyszerűen nincs annyira jó, hogy megérje a stúdióknak kockáztatni érte:

nem egyértelműek a karakterek céljai, az, hogy melyikük a jó és ki a rossz (kivételként emlegetik Shia LaBeoufot, aki egyértelmű antagonista, ilyen szerepben pedig a film egyik legjobbja – az ő nevét viszont számtalan botrány kísérte az elmúlt években), nem beszélve olyan, zavarbaejtő jelentekről, mint amikor Jon Voight karaktere merevedéssel fekszik az ágyban. „Annyira nem jó film, és olyan szomorú volt nézni az egészet. Bárki, aki pénzt tesz mögé, sokat fog veszíteni. Coppolának nem így kellene befejeznie rendezői karrierjét” – hangzott el az egyik leglesújtóbb ítélet a vetítés után.

Coppola maga a hatalmas marketingcélokkal egyértelműen valamelyik nagy, hagyományos stúdióra gondolt, pedig a film valószínűleg jobban illik egy művész- és rétegfilmekre specializált butikstúdióhoz, mint amilyen az A24, vagy épp a Neon. Ők azonban képtelenek akkora reklámhadjáratot a film köré rakni, mint amit Coppola elvárna – főleg a mai, ellentmondásos és válságokkal terhelt helyzetben. Az A24 például még mindig nyögi, amikor legutóbb minden pénzt és paripát megadott egy tehetséges rendezőnek: Ari Aster Amitől félünkje csúnyán befürdött a kasszáknál.

Akadt azonban olyan is, akinek kifejezetten tetszett a film: „Elképesztően szerettem, a Megalopolis nagyon nagy film, amelynek valódi élete van. Hogyan definiálod azt, hogy kommersz? Vegyünk egy olyan filmet, mint például a Szárnyas fejvadász – ez mára sokkal kommerszebbé vált, mint annak idején, a premierjekor” – fogalmazott az egyik stúdió képviselője. A Szárnyas fejvadász bemutatójakor valóban hatalmasat bukott és csak később vált kultfilmmé. Nem véletlen, hogy végül az ezzel példálózó hollywoodi figura sem tett ajánlatot a Megalopolisért. A Deadline kiemelte, hogy Coppola mozija tökéletes IMAX-élmény, tele ötletekkel és komplex témákkal. Gregory Nava, az Észak című film Oscar-jelölt író-rendezője úgy nyilatkozott: azzal, hogy részt vette a vetítésen úgy érzi, a történelem részévé vált. Brililáns, látnoki mesterműnek tartja a Megalopolist, amivel Coppola új szintre emelte a mozit. „Még mindig folyamatosan a filmre gondolok és nem győzöm mindenkinek elmondani, mennyire várom hogy újra lássam! Az emberek el fogjál dobni tőle az agyukat!” – lelkendezett. Barry Hirsch, Coppola ügyvéd-producer barátja pedig egyenesen az Apokalipszis mosthoz és A Keresztapához hasonlította; szerinte a közönség szemében ez is épp olyan vonzó lesz, ezért nem ért egyet azzal, hogy a Megalopolis rétegfilm, ami nem való mindenkinek. Nagyon úgy néz ki azonban, ha Coppola kitart elképzelése mellett, miszerint a filmet elsősorban moziba, kiváltképp IMAX-termekbe szánja, kénytelen lesz ismét mélyen a zsebébe nyúlnia. Szakértők szerint ha bevállalja a marketingköltségeket is, talán akad stúdió, aki a film mögé áll.

A Megalopolis premierje az idei Cannes-i filmfesztiválon lesz, ahol várhatóan a versenyprogramban szerepel.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.