Előzetest kapott Clint Eastwood utolsó filmje

  • narancs.hu
  • 2024. október 4.

Mikrofilm

A Juror #2 egy gyilkossági tárgyalás körüli morális dilemmákról szól.

Több mint öt évtized, 39 mozifilm, négy Oscar-díj (kettő legjobb film és kettő legjobb rendező) – így fest a 94 éves Clint Eastwood pedigréje rendezőként. Karrierje ettől persze sokkal hosszabb és szerteágazóbb, hiszen a világ spagettiwesternsztárként ismerte meg, majd elsőszámú akcióhős lett, miközben már javában filmeket rendezett. Pályafutása azonban a végéhez közeledhet; legalábbis a jelek szerint a Juror #2 című film lehet az utolsó dobása, amelynek most jött ki első előzetese.

A film egy Justin Kemp nevű férfiról szól, akit esküdtként idéztek be egy gyilkossági ügy tárgyalására. Döntésével hozzájárulhat a vádlott elítéléséhez, vagy épp felmentéséhez, ám hatalmas morális dilemmával szembesül múltjának egy sötét foltja miatt.

A filmet több helyen is úgy reklámozzák, mint Eastwood hattyúdalát, ám maga a rendező nem erősítette meg, hogy valóban visszavonulna. Persze a kora miatt erre minden esély megvan, ám 90 felett sem igyekezett lassítani: ekkor készült el legutóbbi filmje, a Cry Macho – A hazaút, ami a kilencedik volt 2010 óta.

A Juror #2 ugyanúgy a Warner Bros. (immár Warner Bros. Discovery) stúdió égisze alatt készült, mint Eastwood mindegyik alkotása a 2008-as Gran Torino óta. Előtte színészként és rendezőként is közel fél évszázadig működött már együtt a stúdióval. A Warner és a Discovery összeolvadása után a vezetői székbe került David Zaslav azonban a hírek szerint nem örült annak, hogy a cég pénzt fektetett a Cry Machoba csak azért, mert azt Eastwood készítette. „Senkinek sem tartozunk szívességgel!” – jelentette ki a stúdióvezető. A film pénzügyi szempontból bukta volt, 33 milliós költségvetésének alig a felét tudta világszinten visszahozni. Ráadásul a kritikusok is hűvösen fogadták. Az utolsóként marketingelt Juror #2-től várhatóan többet várnak ennél.

Míg előző filmjében Eastwood maga játszotta a főszerepet, ezúttal ütős feltörekvő fiatalokat és jól ismert neveket válogatott be. A főszerepet alakító Nicholas Houltot az Egy fiúról és a Skins című angol kultsorozatban ismerte meg a világ, azóta hollywoodi blockbusterekben (Az óriásölő, X-Men-sorozat), elismert drámákban (A kedvenc; A menü) is feltűnt, nem beszélve a Mad Max: A harag útjáról. Partnere, Zoey Deutsch eddig főleg vígjátékokban (Nem oké; Zombieland: A második lövés; A szerelem asszisztensei) szerepelt. Mellettük olyan jól ismert nevek tűnnek majd fel, mint az Oscar-díjas J.K. Simmons, Toni Collette vagy Kiefer Sutherland. A forgatókönyvet az a Jonathan A. Abrams írta, akinek forgatókönyvíróként ez az első jelentősebb munkája, ám producerként dolgozott a Szupercella című alkotáson.

Habár a Cry Macho egyszerre érkezett a mozikba és a streamingre, a Juror #2 november elsején limitált ideig kizárólag mozikban lesz látható a tengerentúlon. Magyar premierdátumról egyelőre nincs hír.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.