Évek óta nem járt hazájában Venezuela legismertebb sztárja

Mikrofilm

A venezuelai Édgar Ramírez egy ideje már hollywoodi mozikban szerepel, azonban több mint hét éve nem merészkedett haza, mert többször élesen bírálta az országot irányító rezsimet.

Július végén választást tartottak Venezuelában, melynek hivatalos győztese az országot 2013 óta irányító szocialista diktátor, Nicolás Maduro lett. Vlagyimir Putyin orosz elnök sietett is gratulálni neki – más országok, köztük az Európai Unió azonban nem ismerik el az eredményt, mivel a választás nem felelt meg a választási integritás nemzetközi normáinak. Sőt, az ellenzék által közzétett és több független szervezet által felülvizsgált választási jegyzőkönyvmásolatok azt mutatják, hogy Edmundo González Urrutia ellenzéki elnökjelölt lett jelentős többséggel a választás győztese – közölte a külügyi szolgálat.

Venezuela nemcsak Maduróról, az olajexportjáról, vagy épp a világ legmagasabb vízeséséről ismert – innen származik Edgar Ramírez is, aki ma már Hollywood egyik legismertebb spanyolajkú színészének számít. Karrierjét még a tévében kezdte, első jelentősebb szerepét a Cosita rica című venezuelai szappanoperában kapta. Hamar bemutatkozhatott az Egyesült Államokban is, jellemzően akciófilmekben: feltűnt Tony Scott 2005-ös Dominójában, majd három évvel később a Nyolc tanúban is.

Az áttörést A Bourne-ultimátum hozta meg számára, amelyben a Paz nevű orgyilkost alakította. A 2010-es Carlos című minisorozatban ő alakította a címszereplő Ilich Ramírez Sánchezt, amiért megkapta első Emmy-jelölését; a második 2018-ban landolt nála az American Crime Storyért, melynek második évadjában Gianni Versacét játszotta. Az elmúlt években számtalan filmben és sorozatban tűnt fel, olyanokban mint a Zero Dark Thirty – A bin Láden-hajsza, A jogász, a Joy, A lány a vonaton, az Arany, a Tudhattad volna, vagy épp A floridai férfi, melynek ugyancsak ő a főszereplője.

Legfrissebb filmje a hányattatott sorsú Borderlands című videójáték-adaptáció. A filmet még 2015-ben jelentették be, öt évet kellett azonban várni rá, hogy valóban realizálódjon. A forgatókönyvet a Csernobil és a The Last of Us írója, Craig Mazin jegyezte, a rendező az elsősorban horrorjairól ismert Eli Roth lett. A forgatás 2021 áprilisában, azaz a COVID idején Budapesten kezdődött, később azonban több gond is akadt a produkcióval: 2023-ban pótforgatást rendeltek el, amit Roth már nem is tudott vállalni, hiszen ekkor már a Hullaadáson dolgozott. Még abban az évben Mazin lehúzatta nevét a stáblistáról, így az író Roth mellett hivatalosan egy bizonyos Joe Crombie lett. Róla semmit nem tudni és nincs is a neve alatt más film, így joggal gyaníthatjuk, hogy mindez csak egy álnév – Mazin azonban továbbra is tagadja ezt (az írói álnevekről minden idők egyik legbaljósabb sorsú filmjének apropóján ebben a cikkben írtunk bővebben).

A Borderlands egy rakás számkivetettről szól, akik igyekeznek felkutatni egy hatalmas gengszter, a Ramírez alakította Atlas eltűnt lányát – a küldetésen ugyanis az egész univerzum sorsa áll vagy bukik.

Ramírez mellett is igazi sztárparádét ígér a mozi: többek között Cate Blanchett, Jamie Lee Curtis, Jack Black és Kevin Hart is játszik benne. Hogy valami mégsem stimmel vele, azt azonban nem csak Mazin lelépése jelzi: a premiert folyamatosan tologatták, az első kritikák alapján pedig szinte példátlanul alacsonyan, 6%-on áll a kritikákat összegző RottenTomatoes-on.

Mindezek ellenére Ramirez igyekszik promózni a filmet, így tett nemrég a hollywoodi premieren is, ahonnan egy venezuelai zászlót csókolgatva posztolt.

Mint a Variety újságírójának elmondta, körülbelül hét éve nem járt hazájában. „Nem mehetek haza, mivel hangosan tiltakoztam Maduro és a kormányzat ellen. Ez rendkívül fájdalmas. Az ókori görögöknél a halálbüntetés nem halál volt, hanem száműzetés. Így ugyanis egyfajta érzelmi zombivá válsz a fájdalom miatt, amiért arra kényszerülsz, hogy elhagyd a hazádat. Ezért is olyan érzékeny a bevándorlás kérdése: hiszen senki – senki! – nem akarja elhagyni otthonát. Mindenki világot akar látni, de senki nem szeretné maga mögött hagyni azt a világot, amit ismer” – fogalmazott.

Az országban a vitatott választási eredmények miatt jelenleg is tüntetések zajlanak, nem csoda tehát, ha Ramírez aggódik otthon maradt családtagjai és barátai miatt. Mint elmondta, az emberek mindent megtesznek, hogy megvédjék azt a demokratikus rendszert, amiben eredetileg nevelkedtek. „Ez a rezsim azonban szembeköpi a venezuelaiakat. Ellopták a választást” – jelentette ki. Hozzátette, mindez veszélyes precedenst teremthet a régióban. „Félünk, persze hogy félünk. Lecsapnak az emberekre, a mai napig 22 embert gyilkoltak meg, és több mint ezer főt fogtak el, gyakorlatilag elrabolva őket. Szörnyű, hogy mindez ma megtörténhet. Azt hiszem, az amerikaiak számára is tanulságos lehet, mi történik Venezuelában” – magyarázta.

A Borderlands augusztus 8-tól látható a magyar mozikban.

Édgar Ramírezzel 2020-ban interjúztunk: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.