Évek óta nem járt hazájában Venezuela legismertebb sztárja

Mikrofilm

A venezuelai Édgar Ramírez egy ideje már hollywoodi mozikban szerepel, azonban több mint hét éve nem merészkedett haza, mert többször élesen bírálta az országot irányító rezsimet.

Július végén választást tartottak Venezuelában, melynek hivatalos győztese az országot 2013 óta irányító szocialista diktátor, Nicolás Maduro lett. Vlagyimir Putyin orosz elnök sietett is gratulálni neki – más országok, köztük az Európai Unió azonban nem ismerik el az eredményt, mivel a választás nem felelt meg a választási integritás nemzetközi normáinak. Sőt, az ellenzék által közzétett és több független szervezet által felülvizsgált választási jegyzőkönyvmásolatok azt mutatják, hogy Edmundo González Urrutia ellenzéki elnökjelölt lett jelentős többséggel a választás győztese – közölte a külügyi szolgálat.

Venezuela nemcsak Maduróról, az olajexportjáról, vagy épp a világ legmagasabb vízeséséről ismert – innen származik Edgar Ramírez is, aki ma már Hollywood egyik legismertebb spanyolajkú színészének számít. Karrierjét még a tévében kezdte, első jelentősebb szerepét a Cosita rica című venezuelai szappanoperában kapta. Hamar bemutatkozhatott az Egyesült Államokban is, jellemzően akciófilmekben: feltűnt Tony Scott 2005-ös Dominójában, majd három évvel később a Nyolc tanúban is.

Az áttörést A Bourne-ultimátum hozta meg számára, amelyben a Paz nevű orgyilkost alakította. A 2010-es Carlos című minisorozatban ő alakította a címszereplő Ilich Ramírez Sánchezt, amiért megkapta első Emmy-jelölését; a második 2018-ban landolt nála az American Crime Storyért, melynek második évadjában Gianni Versacét játszotta. Az elmúlt években számtalan filmben és sorozatban tűnt fel, olyanokban mint a Zero Dark Thirty – A bin Láden-hajsza, A jogász, a Joy, A lány a vonaton, az Arany, a Tudhattad volna, vagy épp A floridai férfi, melynek ugyancsak ő a főszereplője.

Legfrissebb filmje a hányattatott sorsú Borderlands című videójáték-adaptáció. A filmet még 2015-ben jelentették be, öt évet kellett azonban várni rá, hogy valóban realizálódjon. A forgatókönyvet a Csernobil és a The Last of Us írója, Craig Mazin jegyezte, a rendező az elsősorban horrorjairól ismert Eli Roth lett. A forgatás 2021 áprilisában, azaz a COVID idején Budapesten kezdődött, később azonban több gond is akadt a produkcióval: 2023-ban pótforgatást rendeltek el, amit Roth már nem is tudott vállalni, hiszen ekkor már a Hullaadáson dolgozott. Még abban az évben Mazin lehúzatta nevét a stáblistáról, így az író Roth mellett hivatalosan egy bizonyos Joe Crombie lett. Róla semmit nem tudni és nincs is a neve alatt más film, így joggal gyaníthatjuk, hogy mindez csak egy álnév – Mazin azonban továbbra is tagadja ezt (az írói álnevekről minden idők egyik legbaljósabb sorsú filmjének apropóján ebben a cikkben írtunk bővebben).

A Borderlands egy rakás számkivetettről szól, akik igyekeznek felkutatni egy hatalmas gengszter, a Ramírez alakította Atlas eltűnt lányát – a küldetésen ugyanis az egész univerzum sorsa áll vagy bukik.

Ramírez mellett is igazi sztárparádét ígér a mozi: többek között Cate Blanchett, Jamie Lee Curtis, Jack Black és Kevin Hart is játszik benne. Hogy valami mégsem stimmel vele, azt azonban nem csak Mazin lelépése jelzi: a premiert folyamatosan tologatták, az első kritikák alapján pedig szinte példátlanul alacsonyan, 6%-on áll a kritikákat összegző RottenTomatoes-on.

Mindezek ellenére Ramirez igyekszik promózni a filmet, így tett nemrég a hollywoodi premieren is, ahonnan egy venezuelai zászlót csókolgatva posztolt.

Mint a Variety újságírójának elmondta, körülbelül hét éve nem járt hazájában. „Nem mehetek haza, mivel hangosan tiltakoztam Maduro és a kormányzat ellen. Ez rendkívül fájdalmas. Az ókori görögöknél a halálbüntetés nem halál volt, hanem száműzetés. Így ugyanis egyfajta érzelmi zombivá válsz a fájdalom miatt, amiért arra kényszerülsz, hogy elhagyd a hazádat. Ezért is olyan érzékeny a bevándorlás kérdése: hiszen senki – senki! – nem akarja elhagyni otthonát. Mindenki világot akar látni, de senki nem szeretné maga mögött hagyni azt a világot, amit ismer” – fogalmazott.

Az országban a vitatott választási eredmények miatt jelenleg is tüntetések zajlanak, nem csoda tehát, ha Ramírez aggódik otthon maradt családtagjai és barátai miatt. Mint elmondta, az emberek mindent megtesznek, hogy megvédjék azt a demokratikus rendszert, amiben eredetileg nevelkedtek. „Ez a rezsim azonban szembeköpi a venezuelaiakat. Ellopták a választást” – jelentette ki. Hozzátette, mindez veszélyes precedenst teremthet a régióban. „Félünk, persze hogy félünk. Lecsapnak az emberekre, a mai napig 22 embert gyilkoltak meg, és több mint ezer főt fogtak el, gyakorlatilag elrabolva őket. Szörnyű, hogy mindez ma megtörténhet. Azt hiszem, az amerikaiak számára is tanulságos lehet, mi történik Venezuelában” – magyarázta.

A Borderlands augusztus 8-tól látható a magyar mozikban.

Édgar Ramírezzel 2020-ban interjúztunk: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.