Fesztiválszereplése óta először lesz látható moziban a Fanni kertje

  • narancs.hu
  • 2024. március 28.

Mikrofilm

Április 4-én közönségtalálkozó követi a dokumentumfilm vetítését a Toldi moziban.

Az alkotás első hazai fesztiválszereplése óta először lesz látható a Fanni kertje április 4-én a budapesti Toldi moziban. A transz tinédzser és a hajléktalan férfi történetét bemutató magyar és nemzetközi fesztiváldíjas dokumentumfilm vetítését közönségtalálkozó és tematikus beszélgetés követi.

„A Fanni kertje egy kimondottan személyes emberi sorsokat bemutató, izolált világban játszódó film, mégis a szereplők élethelyzetén keresztül sok mindent elmond a mai Magyarországról”

– mondja Somogyvári Gergő, a film rendezője, aki szerint bár a transzneműség és hajléktalanság talán nem mindennapos problémáink, „mégis fel kell ismerni, hogy nem csupán marginális csoportok sorsáról és jogainak sérüléséről van szó”.

Az április 4-i vetítés után Gyárfás Dorka újságíró beszélget az alkotókkal, a főszereplővel és a meghívott szakértővel, Föglein Karola szexuálpszichológussal. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program egy vetítéssorozat része, amely a Háttér Társaság együttműködésével valósul meg. A budapesti Toldi mozi után júniusban Szegeden, júliusban pedig Salföldön lesz megtekinthető a Fanni kertje, amit várhatóan április végén – a nagy érdeklődésre való tekintetten – a Cirko-Gejzír Moziban is láthat majd a közönség. Emellett ősszel két pszichológusoknak és szülőknek rendezett szakmai programon is vetítik az alkotást.

A Fanni kertje a 20. Verzió Filmfesztivál magyar versenyszekciójának győztese és a fesztivál közönségdíjasa, emellett elnyerte a Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes különdíját. A filmet hazai támogatás nélkül, magyar-horvát-román koprodukcióban készítette a New Retina Productions, a film gyártója és magyarországi forgalmazója.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.