Az orosz demokrácia utolsó védelmezői a Verzión Filmfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Mikrofilm

A Karavánról és kutyákról a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratovot, a Novaja Gazeta munkatársait és a Memoria nevű civil szervezet tagjait mutatja be.

2021-ben a Nobel-békedíjat a Novaja Gazeta című, az utolsó független orosz napilapként emlegetett újság főszerkesztője, Dmitrij Muratov kapta, megosztva a Fülöp-szigeteki Maria Ressával. Muratov a harmadik orosz állampolgár a díj történetében Andrej Szaharov atomfizikus és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke után. A Putyin-rezsim azonban még nehezebbé tette az éltét. A díjazott a menekültek világnapja alkalmából elárverezte a 23 karátos aranyból készült kitüntetését, az 550 ezer dolláros kikiáltási díjból végül 103,5 millió dollár lett, melyet az újságíró teljes egészében felajánlott az UNICEF-nek, hogy ezzel segítse az ukrajnai háború elől menekülő gyermekeket. Muratov lapját már rég betiltották az újságba – az online kiadást Lettországból szerkesztik –, tavaly pedig az újságíró felkerült a külföldi ügynökök listájára, mert Putyinék szerint hamis vádakat terjeszt az ukrajnai háborúról, ami a hivatalos orosz narratíva szerint nem is háború. Az orosz törvények értelmében a külföldi finanszírozásban részesülő személyek és szervezetek külföldi ügynöknek nyilváníthatók, ami számos eljárást von maga után. Többek közt rendszeresen meg kell jelenniük kell a hatóságoknál, meg kell adniuk minden adatot a tevékenységeikről és a pénzügyeikről, a sajtóban és a közösségi médiában közölt anyagaiknál pedig mindig kötelesek jelezni a státuszukat.

Az idei Verzió egyik kiemelt témája a szomszédunkban dúló háború, Nem hallgatunk címmel azonban külön szekciót szenteltek az álhíreknek, cenzúráknak, a médiában futó hamis narratíváknak. Itt vetítik Askold Kurov Karavánról és kutyákról című dokumentumfilmjét is, mely az orosz demokrácia utolsó védelmezőit mutatja be a 2012-ben bevezetett ügynöktörvényen és azon keresztül, mindez hogyan érinti Muratovot és munkatársait, valamint a Memoria nevű civil szervezet tagjait. A filmet sorsdöntő évben, az invázió előtt és után forgatták.

A Karavánról és kutyákrólt két alkalommal is vetítik: november 10-én vasárnap 20:30-tól a Toldi mozi nagytermében, november 13-án szerdán 18:15-től a Toldi kistermében.

A vetítések után mindkét alkalommal jelen lesz Askold Kurov rendező, akitől kérdezni is lehet.

Dmitrij Muratov Nobel-békedíj átvételekor mondott beszédét korábban lapunk is közölte:

A Verzió Fesztivállal a Magyar Narancs idén is kiemelten foglalkozik. Fesztiválbeharangozónkat ide, a magyar filmekről szóló összefoglalónkat pedig ide kattintva érhetik el. Az esemény szakmai programjait itt foglaltuk össze, szubjektív filmajánlónkat pedig ide kattintva olvashatják. Somlyai Fanni programigazgatóval készült interjúnkat itt találják.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?