Az orosz demokrácia utolsó védelmezői a Verzión Filmfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Mikrofilm

A Karavánról és kutyákról a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratovot, a Novaja Gazeta munkatársait és a Memoria nevű civil szervezet tagjait mutatja be.

2021-ben a Nobel-békedíjat a Novaja Gazeta című, az utolsó független orosz napilapként emlegetett újság főszerkesztője, Dmitrij Muratov kapta, megosztva a Fülöp-szigeteki Maria Ressával. Muratov a harmadik orosz állampolgár a díj történetében Andrej Szaharov atomfizikus és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke után. A Putyin-rezsim azonban még nehezebbé tette az éltét. A díjazott a menekültek világnapja alkalmából elárverezte a 23 karátos aranyból készült kitüntetését, az 550 ezer dolláros kikiáltási díjból végül 103,5 millió dollár lett, melyet az újságíró teljes egészében felajánlott az UNICEF-nek, hogy ezzel segítse az ukrajnai háború elől menekülő gyermekeket. Muratov lapját már rég betiltották az újságba – az online kiadást Lettországból szerkesztik –, tavaly pedig az újságíró felkerült a külföldi ügynökök listájára, mert Putyinék szerint hamis vádakat terjeszt az ukrajnai háborúról, ami a hivatalos orosz narratíva szerint nem is háború. Az orosz törvények értelmében a külföldi finanszírozásban részesülő személyek és szervezetek külföldi ügynöknek nyilváníthatók, ami számos eljárást von maga után. Többek közt rendszeresen meg kell jelenniük kell a hatóságoknál, meg kell adniuk minden adatot a tevékenységeikről és a pénzügyeikről, a sajtóban és a közösségi médiában közölt anyagaiknál pedig mindig kötelesek jelezni a státuszukat.

Az idei Verzió egyik kiemelt témája a szomszédunkban dúló háború, Nem hallgatunk címmel azonban külön szekciót szenteltek az álhíreknek, cenzúráknak, a médiában futó hamis narratíváknak. Itt vetítik Askold Kurov Karavánról és kutyákról című dokumentumfilmjét is, mely az orosz demokrácia utolsó védelmezőit mutatja be a 2012-ben bevezetett ügynöktörvényen és azon keresztül, mindez hogyan érinti Muratovot és munkatársait, valamint a Memoria nevű civil szervezet tagjait. A filmet sorsdöntő évben, az invázió előtt és után forgatták.

A Karavánról és kutyákrólt két alkalommal is vetítik: november 10-én vasárnap 20:30-tól a Toldi mozi nagytermében, november 13-án szerdán 18:15-től a Toldi kistermében.

A vetítések után mindkét alkalommal jelen lesz Askold Kurov rendező, akitől kérdezni is lehet.

Dmitrij Muratov Nobel-békedíj átvételekor mondott beszédét korábban lapunk is közölte:

A Verzió Fesztivállal a Magyar Narancs idén is kiemelten foglalkozik. Fesztiválbeharangozónkat ide, a magyar filmekről szóló összefoglalónkat pedig ide kattintva érhetik el. Az esemény szakmai programjait itt foglaltuk össze, szubjektív filmajánlónkat pedig ide kattintva olvashatják. Somlyai Fanni programigazgatóval készült interjúnkat itt találják.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.