Az orosz demokrácia utolsó védelmezői a Verzión Filmfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Mikrofilm

A Karavánról és kutyákról a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratovot, a Novaja Gazeta munkatársait és a Memoria nevű civil szervezet tagjait mutatja be.

2021-ben a Nobel-békedíjat a Novaja Gazeta című, az utolsó független orosz napilapként emlegetett újság főszerkesztője, Dmitrij Muratov kapta, megosztva a Fülöp-szigeteki Maria Ressával. Muratov a harmadik orosz állampolgár a díj történetében Andrej Szaharov atomfizikus és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke után. A Putyin-rezsim azonban még nehezebbé tette az éltét. A díjazott a menekültek világnapja alkalmából elárverezte a 23 karátos aranyból készült kitüntetését, az 550 ezer dolláros kikiáltási díjból végül 103,5 millió dollár lett, melyet az újságíró teljes egészében felajánlott az UNICEF-nek, hogy ezzel segítse az ukrajnai háború elől menekülő gyermekeket. Muratov lapját már rég betiltották az újságba – az online kiadást Lettországból szerkesztik –, tavaly pedig az újságíró felkerült a külföldi ügynökök listájára, mert Putyinék szerint hamis vádakat terjeszt az ukrajnai háborúról, ami a hivatalos orosz narratíva szerint nem is háború. Az orosz törvények értelmében a külföldi finanszírozásban részesülő személyek és szervezetek külföldi ügynöknek nyilváníthatók, ami számos eljárást von maga után. Többek közt rendszeresen meg kell jelenniük kell a hatóságoknál, meg kell adniuk minden adatot a tevékenységeikről és a pénzügyeikről, a sajtóban és a közösségi médiában közölt anyagaiknál pedig mindig kötelesek jelezni a státuszukat.

Az idei Verzió egyik kiemelt témája a szomszédunkban dúló háború, Nem hallgatunk címmel azonban külön szekciót szenteltek az álhíreknek, cenzúráknak, a médiában futó hamis narratíváknak. Itt vetítik Askold Kurov Karavánról és kutyákról című dokumentumfilmjét is, mely az orosz demokrácia utolsó védelmezőit mutatja be a 2012-ben bevezetett ügynöktörvényen és azon keresztül, mindez hogyan érinti Muratovot és munkatársait, valamint a Memoria nevű civil szervezet tagjait. A filmet sorsdöntő évben, az invázió előtt és után forgatták.

A Karavánról és kutyákrólt két alkalommal is vetítik: november 10-én vasárnap 20:30-tól a Toldi mozi nagytermében, november 13-án szerdán 18:15-től a Toldi kistermében.

A vetítések után mindkét alkalommal jelen lesz Askold Kurov rendező, akitől kérdezni is lehet.

Dmitrij Muratov Nobel-békedíj átvételekor mondott beszédét korábban lapunk is közölte:

A Verzió Fesztivállal a Magyar Narancs idén is kiemelten foglalkozik. Fesztiválbeharangozónkat ide, a magyar filmekről szóló összefoglalónkat pedig ide kattintva érhetik el. Az esemény szakmai programjait itt foglaltuk össze, szubjektív filmajánlónkat pedig ide kattintva olvashatják. Somlyai Fanni programigazgatóval készült interjúnkat itt találják.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.