Az orosz demokrácia utolsó védelmezői a Verzión Filmfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Mikrofilm

A Karavánról és kutyákról a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratovot, a Novaja Gazeta munkatársait és a Memoria nevű civil szervezet tagjait mutatja be.

2021-ben a Nobel-békedíjat a Novaja Gazeta című, az utolsó független orosz napilapként emlegetett újság főszerkesztője, Dmitrij Muratov kapta, megosztva a Fülöp-szigeteki Maria Ressával. Muratov a harmadik orosz állampolgár a díj történetében Andrej Szaharov atomfizikus és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke után. A Putyin-rezsim azonban még nehezebbé tette az éltét. A díjazott a menekültek világnapja alkalmából elárverezte a 23 karátos aranyból készült kitüntetését, az 550 ezer dolláros kikiáltási díjból végül 103,5 millió dollár lett, melyet az újságíró teljes egészében felajánlott az UNICEF-nek, hogy ezzel segítse az ukrajnai háború elől menekülő gyermekeket. Muratov lapját már rég betiltották az újságba – az online kiadást Lettországból szerkesztik –, tavaly pedig az újságíró felkerült a külföldi ügynökök listájára, mert Putyinék szerint hamis vádakat terjeszt az ukrajnai háborúról, ami a hivatalos orosz narratíva szerint nem is háború. Az orosz törvények értelmében a külföldi finanszírozásban részesülő személyek és szervezetek külföldi ügynöknek nyilváníthatók, ami számos eljárást von maga után. Többek közt rendszeresen meg kell jelenniük kell a hatóságoknál, meg kell adniuk minden adatot a tevékenységeikről és a pénzügyeikről, a sajtóban és a közösségi médiában közölt anyagaiknál pedig mindig kötelesek jelezni a státuszukat.

Az idei Verzió egyik kiemelt témája a szomszédunkban dúló háború, Nem hallgatunk címmel azonban külön szekciót szenteltek az álhíreknek, cenzúráknak, a médiában futó hamis narratíváknak. Itt vetítik Askold Kurov Karavánról és kutyákról című dokumentumfilmjét is, mely az orosz demokrácia utolsó védelmezőit mutatja be a 2012-ben bevezetett ügynöktörvényen és azon keresztül, mindez hogyan érinti Muratovot és munkatársait, valamint a Memoria nevű civil szervezet tagjait. A filmet sorsdöntő évben, az invázió előtt és után forgatták.

A Karavánról és kutyákrólt két alkalommal is vetítik: november 10-én vasárnap 20:30-tól a Toldi mozi nagytermében, november 13-án szerdán 18:15-től a Toldi kistermében.

A vetítések után mindkét alkalommal jelen lesz Askold Kurov rendező, akitől kérdezni is lehet.

Dmitrij Muratov Nobel-békedíj átvételekor mondott beszédét korábban lapunk is közölte:

A Verzió Fesztivállal a Magyar Narancs idén is kiemelten foglalkozik. Fesztiválbeharangozónkat ide, a magyar filmekről szóló összefoglalónkat pedig ide kattintva érhetik el. Az esemény szakmai programjait itt foglaltuk össze, szubjektív filmajánlónkat pedig ide kattintva olvashatják. Somlyai Fanni programigazgatóval készült interjúnkat itt találják.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.