Harvey Keitel a Narancsnak: „Akkoriban cipőt árultam és színiiskolába jártam”

Mikrofilm

Kicsi, de fontos szerepet játszik Az írben. E-mailen intéztünk kérdéseket hozzá, és a legenda válaszolt.

Magyar Narancs: Több mint 50 éve, a Ki kopog az ajtómon? című filmmel kezdődött a munkakapcsolata Martin Scorsese-vel. Emlékszik a legelső személyes találkozásukra?

Harvey Keitel: Marty a New York Universityn tanult, én meg cipőket árusítottam Manhattanben.

MN: Az első film, amelyben ön és Robert De Niro együtt szerepeltek, az Aljas utcák volt. Mondhatjuk, hogy De Nirót és önt is Scorsese fedezte fel? Az Aljas utcák hozta meg De Nirónak is az áttörést.

HK: Inkább úgy mondanám, hogy engem biztosan Marty fedezett fel. Mire az Aljas utcákban együtt szerepeltünk, Robert már játszott néhány filmben, némi hírnévre már szert tett filmes körökben. De talán úgy helyes, ha azt mondom, Marty és én egymást fedeztük fel. Ő volt az első film szakos diák a New York University történetében, aki 35 mm-es játékfilmet rendezett: ez volt a Ki kopog az ajtómon? Én akkoriban cipőt árultam és színiiskolába jártam egyszerre.

false

Marty a szakmai lapokban adott fel hirdetést, amelyben az állt, hogy meghallgatásokat tart az egyetemi filmjéhez. Egyike voltam azoknak, akik válaszoltak a hirdetésére. Ingyenmunka volt, nem járt érte pénz, de sokan jelentkeztek, hiszen színészi tapasztalatot lehetett szerezni. A hétvégeken forgattunk egy teljes télen át.

MN: Az írben Angelo Bruno (1910–1980) olasz–amerikai maffiózót alakítja. Hol helyezkedett el a maffia hierarchiájában ez az alak?

HK: Ő volt az Egyesült Államok keleti parti maffiájának az egyik feje.

MN: Egy másik valódi maffiózó is szerepel a filmográfiájában: Mickey Cohent alakította a Bugsyban, Oscarra is jelölték érte. Cohen és Bruno hasonló figurák voltak?

HK: Mindketten nagyon befolyásos alaknak számítottak a maguk idejében az alvilági körökben. Mivel Mickey nem volt olasz származású, nem lehetett „made man”, de a hatalma akkora volt, mintha az lett volna.

MN: Hamarosan egy újabb maffiózóval bővül a repertoárja: Meyer Lanskyt is el fogja játszani.

HK: Ő ugyancsak a maffiavilág nagy hatalmú és nagy tiszteletnek örvendő tagja volt, noha zsidó volt, akárcsak Mickey Cohen. És éppen ezért ő sem lehetett „made man”.

(Az interjúnk eredetileg a Magyar Narancs 2019. november 28-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is. Az ír című filmről szóló kritikánkat itt olvashatja.)

Az ódon don ódája

Az adatok ismertek, de nem nagyon számítanak. Scorsese a Netflixnek forgat gengszter­eposzt. 160 millióból 3 és fél órásat. De Niro benne van, Pacino benne van (az első filmje Martyval), Joe Pescit győzködni kell - benne lesz. Mindhármuk ábrázatát számítógéppel fiatalítják meg - a felölelt időszak hosszú, az eljárás drága, és furcsa faarcot eredményez.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?