Film

I Am Mother

Mikrofilm

A Netflix a 2019-es Sundance-premier után tette rá a kezét az ausztrál Grant Sputore első filmjére. Mondhatjuk, hogy a rendező biztosra ment az I Am Mother műfaji toposzainak megalapozásában: olyan prominens (és kicsit kevésbé prominens) elődök idéztetnek meg, mint a 2001: Űrodüsszeia, a Terminátor 2, a Hold vagy az Ex Machina. A film olyan egészen filozofikus (bár a sci-fi műfajában megszokott) problémák megvillantásával hergeli nézőit, mint a mesterséges intelligenciák lehetőségei és korlátai, a genetika és a nevelés elsődlegessége vagy robot és ember kapcsolata – Sputore mégis elengedi ezeket, és inkább a feszültség és fordulatok adagolására irányítja figyelmét.

A névtelen Lányt a nagy, meg nem nevezett világégés után az Anya nevű robot választja ki 63 ezer elraktározott embrió közül egy hermetikusan elzárt komplexumban. Ő neveli, táplálja és tanítja – ember és gép harmóniában él együtt, egészen addig, míg egy sebesült idegen be nem téved az erődbe. Sputore hangsúlyozottan nőközpontú cselekményében a Lány a két „nő” narratívája között reked: a higgadt, hűvös Anya azt állítja, hogy minden ember halott a Földön, ráadásul az emberiség saját bűne folytán, míg az impulzív, heves betolakodó Nő arról győzködi, hogy az öntudatra ébredt gonosz droidok törölték el az életet. Ez a pszichológiai játszma eleinte izgalmasnak bizonyul, különösen a három színész játéka folytán, ám ahogy fáradnak a cselekmény fordulatai, úgy válik egyértelművé, hogy az alkotók és a nézők is jobban jártak volna a Lány és Anya kapcsolatának alaposabb felépítésével.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.