A nomádok földje már egészen hamar a mostani díjszezon élére állt: először csak a kisebb fesztiválok és független seregszemlék díjait zsebelte be, majd győzött a Golden Globe-on is, most pedig az Oscar legnagyobb várományosaként várja a ceremóniát. A film rendezője, a kínai származású Chloé Zhao ráadásul történelmet írt: ő az első ilyen jelölt a legjobb rendező kategória történetében.
Hazájában is biztos örülnek sikerének és büszkék rá; hiszen mi is megünnepeltük Vanessa Kirby jelölését, amihez egy magyar rendező, Mundruczó Kornél segítette hozzá – gondolhatnánk. A nemzeti büszkeség azonban Kínában többszörösen összetett dolog: nem olyan rég egy rossz szóvicc miatt tiltottak le egy amerikai szörnyfilmet; egy ártatlan Disney-film pedig képes volt nemzetközi botrányt kavarni.
Habár A nomádok földjét hozzánk hasonlóan hivatalosan még a kínaiak sem láthatták, Zhao Golden Globe-győzelme után elárasztották a helyi közösségi médiát az őt éltető posztok, melyek szerint erőt és inspirációt ad a női alkotóknak. Mindez azonban hamar politizálásba csapott át: egyre több olyan vélemény jelent meg, miszerint a rendező hasonlóan erős filmet soha nem készíthetett volna Kínáról a helyi cenzúra miatt. Zhao szülőföldjén évekig inkább csak a veterán színész, Song Dandan mostohalányaként (na meg a gazdag állami vállalatot igazgató apja révén) volt ismert – az áttörését meghozó, 2017-es A rodeós című filmjét egyetlen egyszer vetítették egy filmfesztiválon, hivatalosan soha nem került forgalmazásba az országban.
Song a Globe-diatal után gratuláló üzenetet küldött mostohalányának, melyben kiemelte: az amerikaiak hazai pályáján képes volt legyőzni az ő filmjeiket, ebből pedig kínai gyerekek tömegei is erőt meríthetnek. Song mondandóját a kínai média is átvette, és Kína sikereként kommunikálta A nomádok földje győzelmét. A botrány akkor tört ki, mikor elkezdett terjedni a közösségi médiában Zhao két külföldi interjúja. Egy ausztrál oldalnak úgy nyilatkozott, hogy ma már az Egyesült Államok a hazája; egy amerikai magazin pedig az iránt érdeklődött, ázsiai származásúként miért készített filmet egy amerikai őslakos gyerekről (ez volt első filmje, a 2015-ös Songs My Brothers Taught Me). „Ennek okai egészen a Kínában töltött tinédzserkoromig vezetnek, amikor minden tele volt hazugságokkal” – válaszolta.
Az interjúrészleteket a kínai médiában igyekeztek mindenhonnan eltávolítani, de a róluk készült képernyőkivágások terjedését persze nem lehetett már megállítani. A kínaiak azonnal felkapták a hírt és megkezdték Zhao pocskondiázását, azt pedig külön kikérték maguknak, hogy egyesek az ország sikereként kommunikálják díjait.
A botrány hatására a kínai weben megkezdődött a filmmel kapcsolatos tartalmak cenzorálása – A nomádok földje eredetileg megkapta az engedélyt és április 23-án tervezték a bemutatóját, de sokak szerint most ez is veszélybe került. Oscar ide vagy oda, a gyakorlatilag sztori nélküli, az amerikai szociális rendszert kritizáló meditatív dráma valószínűleg nem robbantott volna kasszát Kínában. Nem úgy a Marvel The Eternals című szuperhősfilmje, amelynek szintén Zhao lesz a rendezője – az elmúlt időszakban Kína az Egyesült Államokat leelőzve a világ legnagyobb mozis piacává vált, vagyis a Disney és társai nagyon is számítanak az onnan származó bevételekre. Ha azonban a rendező tiltólistára kerül, azt könnyen lehet, hogy a Marvel is megérzi majd.
Zhao botránya a korábbi cenzúrabalhékhoz hasonlóan intő jelként kell hogy szolgáljon a kínai bevételekre ácsingózó amerikai stúdiók számára. Az utóbbi időben ugyanis egyre többször fordul elő, hogy a cenzorokon átsiklik a film, ám mindenféle felhangokkal a közösségi médiában pattan ki botrány, a hivatalos cenzúra pedig csak ezután lép működésbe. Így történt a már idézett rossz szóvicc és a Mulan esetében, és könnyen lehet, hogy ez lesz A nomádok földje sorsa is.
