Botrányt kavart Kínában az Oscar-várományos film rendezőjének nyilatkozata

Mikrofilm

Először nemzeti büszkeségként adták el A nomádok földje győzelmét, majd a kipattant internetes botrány után megindult a cenzúra.

A nomádok földje már egészen hamar a mostani díjszezon élére állt: először csak a kisebb fesztiválok és független seregszemlék díjait zsebelte be, majd győzött a Golden Globe-on is, most pedig az Oscar legnagyobb várományosaként várja a ceremóniát. A film rendezője, a kínai származású Chloé Zhao ráadásul történelmet írt: ő az első ilyen jelölt a legjobb rendező kategória történetében.

Hazájában is biztos örülnek sikerének és büszkék rá; hiszen mi is megünnepeltük Vanessa Kirby jelölését, amihez egy magyar rendező, Mundruczó Kornél segítette hozzá – gondolhatnánk. A nemzeti büszkeség azonban Kínában többszörösen összetett dolog: nem olyan rég egy rossz szóvicc miatt tiltottak le egy amerikai szörnyfilmet; egy ártatlan Disney-film pedig képes volt nemzetközi botrányt kavarni.

Habár A nomádok földjét hozzánk hasonlóan hivatalosan még a kínaiak sem láthatták, Zhao Golden Globe-győzelme után elárasztották a helyi közösségi médiát az őt éltető posztok, melyek szerint erőt és inspirációt ad a női alkotóknak. Mindez azonban hamar politizálásba csapott át: egyre több olyan vélemény jelent meg, miszerint a rendező hasonlóan erős filmet soha nem készíthetett volna Kínáról a helyi cenzúra miatt. Zhao szülőföldjén évekig inkább csak a veterán színész, Song Dandan mostohalányaként (na meg a gazdag állami vállalatot igazgató apja révén) volt ismert – az áttörését meghozó, 2017-es A rodeós című filmjét egyetlen egyszer vetítették egy filmfesztiválon, hivatalosan soha nem került forgalmazásba az országban.

Song a Globe-diatal után gratuláló üzenetet küldött mostohalányának, melyben kiemelte: az amerikaiak hazai pályáján képes volt legyőzni az ő filmjeiket, ebből pedig kínai gyerekek tömegei is erőt meríthetnek. Song mondandóját a kínai média is átvette, és Kína sikereként kommunikálta A nomádok földje győzelmét. A botrány akkor tört ki, mikor elkezdett terjedni a közösségi médiában Zhao két külföldi interjúja. Egy ausztrál oldalnak úgy nyilatkozott, hogy ma már az Egyesült Államok a hazája; egy amerikai magazin pedig az iránt érdeklődött, ázsiai származásúként miért készített filmet egy amerikai őslakos gyerekről (ez volt első filmje, a 2015-ös Songs My Brothers Taught Me). „Ennek okai egészen a Kínában töltött tinédzserkoromig vezetnek, amikor minden tele volt hazugságokkal” – válaszolta.

Az interjúrészleteket a kínai médiában igyekeztek mindenhonnan eltávolítani, de a róluk készült képernyőkivágások terjedését persze nem lehetett már megállítani. A kínaiak azonnal felkapták a hírt és megkezdték Zhao pocskondiázását, azt pedig külön kikérték maguknak, hogy egyesek az ország sikereként kommunikálják díjait.

c1fff4c0a4211c62d705fc2374d6f29bf3-nomadland_top_story_lead.jpg

 
Részlet A nomádok földje című filmből
 

A botrány hatására a kínai weben megkezdődött a filmmel kapcsolatos tartalmak cenzorálása – A nomádok földje eredetileg megkapta az engedélyt és április 23-án tervezték a bemutatóját, de sokak szerint most ez is veszélybe került. Oscar ide vagy oda, a gyakorlatilag sztori nélküli, az amerikai szociális rendszert kritizáló meditatív dráma valószínűleg nem robbantott volna kasszát Kínában. Nem úgy a Marvel The Eternals című szuperhősfilmje, amelynek szintén Zhao lesz a rendezője – az elmúlt időszakban Kína az Egyesült Államokat leelőzve a világ legnagyobb mozis piacává vált, vagyis a Disney és társai nagyon is számítanak az onnan származó bevételekre. Ha azonban a rendező tiltólistára kerül, azt könnyen lehet, hogy a Marvel is megérzi majd.

Zhao botránya a korábbi cenzúrabalhékhoz hasonlóan intő jelként kell hogy szolgáljon a kínai bevételekre ácsingózó amerikai stúdiók számára. Az utóbbi időben ugyanis egyre többször fordul elő, hogy a cenzorokon átsiklik a film, ám mindenféle felhangokkal a közösségi médiában pattan ki botrány, a hivatalos cenzúra pedig csak ezután lép működésbe. Így történt a már idézett rossz szóvicc és a Mulan esetében, és könnyen lehet, hogy ez lesz A nomádok földje sorsa is.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.