Ilyet bírt mondani egy Disney-fejes Steve Jobsról

  • Szabó Ádám
  • 2019. szeptember 21.

Mikrofilm

„Ha még élne, cégeink egyesültek volna”.

David Mitchell Felhőatlasz című regényében – melynek ma már sokkal inkább a borzalmas 2012-es filmadaptációjára emlékszünk – a filmeket disneyknek, a mozikat pedig disneyáriumoknak hívják.

Ma, 2019-ben nem is állunk olyan távol ettől az apokaliptikus jövőtől. Mi is számot adtunk a filmipart kisgömböcként felfaló stúdió gigantikus felvásárlásairól, profiljának kibővítéséről, vagy épp arról, hogyan uralják gyakorlatilag egymaguk a bevételi listákat. Hogy a Disney aranyos, hercegnőkkel és
beszélő állatokkal azonosított stúdióból

ekkora behemóttá változott,

az nagyban köszönhető a cég jelenlegi CEO-jának, Bob Igernek, aki többek között a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm és a 21st Century Fox felvásárlását is felügyelte. Mindezek önmagukban is több milliárd dolláros üzletek, amelyek még többet fialtak a Miki egeres stúdiónak – Iger egyértelműen nemcsak nagypályás, de az egyik legnagyobb hatalmú fejes Hollywoodban, és így az egész világon. Van tehát miről beszélnie, és szerencsére nem is fogja vissza magát: most jelent meg memoárja, amiből a Vanity Fair tett közzé egy részletet.

Bob Iger a Disney legismertebb figurájával

Bob Iger a Disney legismertebb figurájával

Fotó: Flickr

Ebből nemcsak az derül ki, milyen kapcsolatban állt Steve Jobsszal, de az is, hogy ha az Apple vezére még élne, a Disney talán a jelenleginél is hatalmasabb volna. Mint Iger írja, 2006-ban találkozott Jobsszal, három hónappal azután, hogy kinevezték a Disney vezérigazgatójának. A terv szerint a tőzsdezárás után együtt jelentették volna be, hogy a Mikiék felvásárolták a Pixar animációs stúdiót, melynek Jobs volt az elnöke.

A bejelentés előtt 45 perccel Jobs félrehívta Igert, és teljes diszkréciót kérve bevallotta, hogy visszatért rákja, mellyel először 2003-bn diagnosztizálták. Azért tartotta fontosnak bevallani a dolgot, mert a felvásárlással ő is a Disney igazgatói tanácsának tagjává, valamint a cég legnagyobb részvényesévé vált – így úgy érezte, kötelessége tudatni a rossz hírt Igerrel, ha az esetleg emiatt visszatáncolna az üzlettől.

A dologról ekkor csak Jobs felesége és orvosai tudtak. Iger persze nem akart visszalépni – túl sokat dolgozott a dealért. Mielőtt ugyanis ő vette át a Disney vezetését,

a két stúdió viszonya nem volt felhőtlen.

A 90-es években kötött üzletük, miszerint Miki egérék társ-producerelik, marketingelik és terjesztik a Pixar filmjeit, a 2000-es évekre kezdett elhalványulni. A Pixar olyan animációs filmjei, mint a Toy Story, a Szörny Rt., a Némó nyomában vagy a Hihetetlen család letarolták a világot, míg a Disney meséi csak küszködtek – a kis stúdió egyértelműen túlnőtt a nagyon.

Jobs és az akkori Disney-vezér, Michael Eisner kapcsolata is megromlott, ami odáig fajult, hogy 2004-ben Jobs kijelentette, soha nem üzletel megint a Disneyvel. Mikor Iger vezérigazgató lett, egyik elsőszámú céljaként azt tűzte ki, hogy helyrehozza a kapcsolatot a Pixarral.

Hamar felvette a kapcsolatot Steve Jobsszal, a jég azonban csak akkor tört meg, amikor Iger elmesélte, hogy mekkora iPod rajongó, és az elképzelése szerint a tévézés jövője valahogy úgy fog kinézni, mint az iTunes. Az „iTV” ötletére Jobs azonnal elnémult: „Erre még visszatérünk. Dolgozok valamin, amit meg akarok mutatni neked” – mondta Igernek telefonon.

Steve Jobs

Steve Jobs

Fotó: Wikipédia

Mikor pár hét múlva találkoztak, Jobs előhúzott egy apró készüléket a zsebéből: „Ez az új videó iPod” – magyarázta. „Ennek segítségével az emberek nem csak zenét fognak hallgatni az iPodokon, de videókat is nézhetnek rajta. Ha piacra visszük, feltennétek rá a tévésorozataitokat?” Iger azonnal igent mondott. Jobsnak imponált, hogy végre a hosszadalmas bürokratikus körök nélkül tud üzletről beszélni valakivel a Disneytől.

Öt hónap múlva bejelentették, hogy öt Disney-sorozat, köztük az akkor a nézettségi listák élén álló Született feleségek és a Lost – Eltűntek elérhetővé válik az iTuneson és nézhető lesz az új iPodokon. Nem sokkal ezután vetette fel Iger először Jobsnak,

hogy a két cégnek egyesülnie kellene.

A több milliárd dolláros üzlet persze bonyolultabb volt, mint az iTunes-megállapodás, de végül minden összejött: a két vezető megegyezett, majd sikerült meggyőzni az igazgatótanács tagjait, a befektetőket, mindenkit.

Jobs így valóban a Disney igazgatótanácsának tagjává és legnagyobb részvényesévé vált
– vele beszélt tehát Iger először, mikor felvetődött a Marvel felvásárlásának ötlete. „Jobban utálom a képregényeket, mint a videojátékokat” – reagált Jobs első ízben, de egy Marvel enciklopédiát lobogtatva Iger lassan meggyőzte. „Tényleg olyan fontos ez neked? Tényleg akarod? Ez a következő Pixar?” – kérdezte tőle Jobs.

Ma már tudjuk, a Marvel felvásárlása minden idők egyik legjövedelmezőbb döntésének bizonyult. Iger saját bevallása szerint még mindig sokat gondol arra egy-egy üzleti döntés meghozatalakor, hogy mit mondana arról Jobs. „Ha Steve még mindig élne, egyesítettük volna cégeinket vagy legalább is komolyan beszéltünk volna ennek lehetőségeiről” – írja Iger.

Nem sokkal halála előtt találkozott az akkor már borzalmas állapotban lévő Jobsszal. „Nézd, mit csináltunk! Megmentettünk két céget” – mondta neki az Apple-vezér, utalva a Disney-Pixar üzletre. Jobs végül 2011. október 5-én hunyt el. A cégek egyesülése ma már nincs terítéken: az Apple maga is a streaming-ipar egyik óriása, így a Disney egyik közvetlen riválisa.

De ki tudja, mit hoz a jövő.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.