A kis hableány; Halálos iramban 10.; Flash – A Villám; Elemi; Indiana Jones és a sors tárcsája – tombol a nyári moziszezon, a nagy dobásnak ígérkező filmek többsége azonban alaposan befürdött a mozipénztáraknál. Nem csoda, ha az egész világ Barbie és az Oppenheimer összecsapására vár. Akad azonban egy alkotás, amely minden várakozásokat felülmúlva, a többszáz millió dolláros blockbusterek közepette is sikert aratott: a Sound of Freedom című thriller mindössze 14,5 millióból készült, bevételei azonban máris meghaladták a 85 millió dollárt – mindezt úgy, hogy kizárólag a tengerentúlon vetítik.
A keresztényként hirdetett mozi főszerepében A passió sztárja, Jim Caviezel látható, rendezőjének, Alejandro Monteverdének pedig ez már a harmadik játékfilmje, azonban előző két próbálkozása (Bella, Kicsi fiú) közel sem szólt ekkorát. Az igaz történeten alapuló film egy egykori ügynökről szól, aki saját maga akar igazságot szolgáltatni, hogy több száz gyereket mentsen meg az emberkereskedők karmaiból. A film mögött az az Angel Studio áll, amelynek profiljába főleg keresztény és bibliai témájú filmek tartoznak, ezek finanszírozására pedig gyakran közösségi gyűjtői kampányt szerveznek. A sztorit Tim Ballard, az emberkereskedelem ellen létrejött Operaton Underground Railroad alapítója inspirálta. Ballard állítólag ragaszkodott hozzá, hogy Caviezel alakítsa őt a filmben, annyira megtetszett neki a színész játéka a 2002-es Monte Cristo grófjában. Maga Caviezel főleg A passió óta számít a konzervatívok egyik kedvenc színészének, ő maga Mel Gibson szenvedéstörténete után karrierje második legfontosabb filmjének nevezte a Sound of Freedomot.
A film már 2018-ban elkészült, a terjesztésért pedig eredetileg a 20th Century Fox stúdió egyik fiókvállalata felelt volna. Csakhogy 2019-ben a Disney felvásárolta a Foxot, a Sound of Freedom pedig egyszerűen polcra került. A Disney szóvivője szerint a film létezéséről sem tudtak, azt ugyanis a Fox egyik cége kizárólag Latin-Amerikában tervezte piacra dobni. Az alkotók mindenesetre visszavásárolták a film jogait, majd megkeresték az Angel Studiost. A cég prezentálta az ötletet 100 ezer fős támogatói csapatának – azoknak, akik korábban közösségi finanszírozás keretében segítették filmjeiket, maguk is befektetővé válva –, akik hamar zöld utat szavaztak a projektnek. Sőt: hétezren összedobtak 5 millió dollárt a terjesztés költségeire is, ezzel pedig a Sound of Freedom vált a stúdió második, moziban is bemutatott filmjévé az Ábrahámról szóló His Only Son után; jellemzően ugyanis online felületekre, vagy épp önálló streamingplatformjukra dolgoznak.
Július 4-én, azaz a függetlenség napján aztán meg is érkezett a film a mozikba, és rögtön bezsákolt 14,2 millió dollárt, ami hétvégén további 18,2 millióval nőtt. Ezzel meg is szerezte a bevételi lista harmadik helyét az Insidious – A vörös ajtó és az Indiana Jones és a sors tárcsája mögött; mindezt úgy, hogy mindössze 2850 vásznon játszották, míg a két másik 3188, illetve 4600 teremben futott.
„Folyamatosan kapjuk az üzeneteket az ország minden pontjáról arról, hogyan fut teltházzal a film – és hogyan törtek ki spontán álló ovációk a hatására. A szájhagyomány kihagyhatatlan filmmé tette sokak számára”
– fogalmazoitt az Angel Studios egyik fejese.
A sikerhez kellett a független stúdió okos marketingje és az őket támogató csoportok is, amelyek nem először bizonyították be, hogy keresztény filmekkel is lehet nagy sikereket elérni. Az Angel Studios például készített egy appot, amelyen keresztül lehetőség van másoknak jegyet váltani: azok, akik szerint fontos, hogy a hasonló keresztény filmek sokakhoz eljussanak, megvehetik a mozijegyet a rászorulóknak. Mindezt ráadásul a stúdió úgy hirdette, mint egyfajta remek módot arra, hogy egy fontos téma (a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az embereskedelem) minél többekhez eljusson. A cég szerint a nyitónapi bevételből 2,6 millió dollár ilyen, előre fizetett jegyek formájában folyt be a kasszákba.
A közelmúltban jó pár bibliai tematikájú film volt képes számottevő sikereket elérni: a Kelsey Grammerrel felálló Jesus Revolution 52 milliós bevételével az év másik nagy meglepetését aratta; de 2019-ben az Áttörés, 2018-ban pedig a Csak elkélpzelni tudom is jól teljesített a kasszáknál. A keresztény értékek propagálása mellett közös ezekben, hogy kis költségvetéssel, független stúdiók berkein belül készültek. Épp ezért a nagy hollywoodi stúdiókat régóta pocskondiázó jobboldal hamar a vállukra vette őket, mint olyan filmeket, amelyek az elfogadás, vagy épp az LMBTQ+ helyett a hagyományos értékeket képviselik.
Ez történt a Sound of Freedommal is: az alt-right olyan hősei promotálták, mint Ben Shapiro, vagy épp Jordan Peterson, előzetesét pedig maga Donald Trump osztotta meg saját közösségimédia-oldalán, a Truth Socialon.
Az amerikai jobboldal remek lehetőséget látott a filmben ahhoz, hogy nekimenjen a liberális Hollywoodnak, amely szerintük csak keresztényi értékei és a sikere miatt támadja a mozit. Ted Cruz republikánus szenátor például külön tweetben örömködött, amiért hiába húzta le a a filmet Houston Chronicle, a július 4-i bevételek tekintetében az új Indiana Jonest is megverte. Maga az Angel Studios szintén kapva kapott az alkalmon: a film sikerét Dávid és Góliát küzdelméhez hasonlították, emellett ők is odaszúrtak egyet Hollywoodnak. Szerintük ugyanis az ottani döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, hogy egy tisztességes keresztény amerikai milyen filmekre vágyik.
How pissed is the @chron (with their ridiculous hit piece) that #SoundOfFreedom BEAT Indiana Jones to take #1 at the box office on July 4? GO SEE IT! https://t.co/W3ck7bEa09
— Ted Cruz (@tedcruz) July 6, 2023
A Sound of Freedom nemcsak keresztény tematikája miatt volt kapós az alt-right közönség számára: a kritikák szerint a mozi a QAnon-összeesküvést promótálja – ezt a jelenséget ebben a korábbi cikkünkben mutattuk be részletesen. A teória egy rakás, őrültebbnél őrültebb összeesküvést hirdet, ezek közül az egyik legnépszerűbb szerint sátánimádó kannibál pedofilok nemzetközi csoportja irányítja nemcsak Hollywoodot, de az egész világot, Donald Trump pedig pont ezek ellen harcol. A főszerepet alakító Jim Caviezel több, QAnon-támogató eseményen is részt vett a múltban, Steve Bannon podcastjában pedig „jó dolognak” nevezte a QAnon-elméletet, bőszen hirdetve annak egyik tézisét, miszerint a gyerekkereskedelem mögött a világelit tagjai állnak, akik adrenokrómot vonnak ki a gyerekek mellékveséjéből – és ez még csak nem is a legőrültebb elmélet a QAnon világában.
Bár a filmet emiatt sokan sok helyen kritizálták, azt túlzás lenne állítani, hogy összeesküdtek ellene: a kritikákat összesítő RottenTomatoes oldalon 72 százalékon áll, számos kritika – köztük a Variety-é is – pedig kiemelte, hogy fontos témát mutat be izgalmas módon. Ettől is kedvezőbb azonban a film megítélése a nézők között: a RottenTomatoes nézői értékelése 100 százalékon áll, a jegyeladások pedig azt bizonyítják, hogy híre valóban szájról szájra terjed. Az is látható azonban, hogy különösen az összeesküvés-hívők körében arat a mozi. Nézők tömegei keltek ki az egyik legnagyobb mozilánc, az AMC ellen, amiért az állításuk szerint szabotálni próbálta a filmet: alacsony hangerővel, vagy épp olyan teremben vetítették, ahol nem működött a légkondi.
Az Angel Studios ezzel szemben külön megköszönte, amiért a legnagyobb láncok is műsorra tűzték a filmet, és tagadtak mindenféle kapcsolatot a Sound of Freedom és a QAnon-mozgalom között. Az agyhalottakat azonban senki és semmi nem tántoríthatja el meggyőződésüktől.
