Lejtmenetben a Pixar, az új dobásuk se jött be úgy, mint várták

Mikrofilm

Az Elemi a stúdió történetének legrosszabb nyitányát produkálta, és nem ez volt az első buktájuk. 

 

Rendezője és producere állásába került a Lightyear buktája – írtuk meg azzal kapcsolatban, hogy közel egy évtized után újabb leépítést jelentettek be a Pixar stúdiónál: 75 munkatársat rúgtak ki, köztük azokat, akik a siralmas Toy Story-folytatásért is felelősek voltak. Mindezek alapján az animációs stúdió legújabb filmjének készítői is izgulhatnak: az Elemi ugyanis minden várakozást alulmúlva szerepelt bemutatójának hétvégéjén a pénztáraknál.

A mozi egy olyan elképzelt városban játszódik, ahol egymás mellett élnek a tűz-, víz-, föld- és levegőlakó lények, a törékeny egyensúlyt azonban katasztrófa fenyegeti. Ennek igyekszik utánajárni Parázs, a tűzlény, aki a vele tökéletesen ellentétes Örvény, a vízlény segítségével lát nyomozáshoz – a végén pedig menthetetlenül egymásba szeretnek.

A film hivatalos bemutatója az idei Cannes-i Filmfesztiválon volt, ahol nem igazán nyűgözte le a közönséget – a kritikákat összegző RottenTomatoes oldalon a kezdeti, főleg negatív reakciók után némileg mérséklődött a megítélése, jelenleg 76 százalékon áll, aminél csak néhány Pixar-mozi megítélése rosszabb.

Az Elemi a bemutatója napján mindössze 11,8 milliót szedett össze, amit első hétvégéjén még 30 millió fölé sem bírt tornászni. Összehasonlításképpen: a stúdió egyik legnagyobb pandémia előtti bukása, a 2015-ös Dínó tesó 39 millió dollárral mutatkozott be – a kijózanító pofon hatására a Pixar azonnal kirúgott néhány embert – ez volt a Lightyeart megelőző utolsó alkalom, amikor ilyen történt. A rendező, Peter Sohn viszont nemcsak a helyén maradhatott, de további lehetőséget kapott: épp ő rendezte az Elemit, így immár a stúdió két hatalmas buktája is a nevéhez fűződik.

Külön szégyen a Pixarra nézve, hogy olyan gigasikerek után mint a Toy Story-sorozat, a Hihetetlen család, a Némó nyomában és ezek folytatásai legújabb filmjük csak nagy küszködve tudta megelőzni a nézettségi listán azt a Pókember: a Pókverzumon átot, amelyet már több mint három hete mutattak be.

A stúdiót vezető Pete Docter szerint egyszerűen arról van szó, hogy mivel az utolsó három egész estés játékfilmjüket (Lelki ismeretek, Luca, Pirula Panda) egyből a Disney+-on mutatták be, a közönségük egyszerűen elszokott attól, hogy a moziban keresse filmjeiket. Az mindenesetre szembetűnő, hogy az egykor szemkápráztató animációiról, összetett karaktereiről és szórakoztató történeteiről – na meg az ezzel kéz a kézben járó hatalmas bevételeiről – ismert stúdió az utóbbi években lejtmenetben van: nemcsak a bevételek csökkenése aggaszthatja őket, de az is, hogy a közönség megítélése szerint filmjeik nem hozzák már a korábbiak színvonalát.

Ami a bevételi lista maradék részét illeti, túlzott dicsekvésre senkinek sincs oka: a DC legújabb próbálkozása, a Flash – A Villám a korábbi 70-75 millió dolláros várakozáshoz képest szerényebben teljesített, és csak 60 milliót hozott, ami nem rossz, de nem is túl jó eredmény. Nagyjából így nyitott 2018-ban az Aquaman és tavaly a Black Adam is – csakhogy a későbbiekben előbbi a nyári moziszezont meglovagolva a stúdió első milliárdos bevételű filmjévé vált, utóbbi pedig Dwayne ’The Rock’ Johnson egója ellenére – vagy épp azért – csúnyán elhasalt. Akárhogy is alakul, a stúdió minden bizonyára annak is örül, hogy végre túljutott a mozi bemutatóján: a projektet több mint 9 évig fejlesztették, ami alatt a teljes vezetőség lecserélődött; majd a főszerepet alakító Ezra Miller alól csúszott ki teljesen a talaj – ekkor azonban már túl sok pénzt feccöltek a filmbe ahhoz, hogy lecseréljék.

A Pókember: A pókverzumon át teljes amerikai bevétele azonban elérte a 286 millió dollárt, amivel az év harmadik legnagyobb bevételű filmjévé vált a tengerentúlon – mindehhez pedsig egy 14 éves animátor is hozzájárult. A Transformers: A fenevadak kora a bemutatóját követő második héten a toplista negyedik helyéig jutott, jobb számokat hozva mint a sorozat legutóbbi darabjai (Az utolsó lovag; ŰrDongó), de messze elmaradva a franchise legnagyobb sikereitől. A nem túl erősen startoló A kis hableány a negyedik hetére 256 millió dolláros bevételnél jár Amerikában – nagyjából követi tehát azt az utat, amit a 2019-es Aladdin, ami ugyanennyi idő alatt 264 milliót szedett össze. Utóbbi összbevétele világszinten végül meghaladta az 1 milliárd dollárt – továbbra is kérdés, Ariel képes lesz-e erre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.