Már előre felháborodást okozott az új A kis hableány, de egyelőre nem lett kasszasiker

Mikrofilm

A Disney legújabb élőszereplős remake-jét műbalhék sora kísérte, és bár nem hasalt el rögtön a mozikasszáknál, bevétele messze elmarad Az oroszlánkirályétől. Az internetes trollok azonban fokozottan aktivizálták magukat, így az IMDb-nek meg kellett reformálni pontozórendszerét.

A Disney-animációk játékfilmmé adaptálása nem újkeletű dolog, az 1967-es A dzsungel könyvéből már 1994-ben készült egy ilyen változat Maugli, a dzsungel fia címen, jóval azelőtt, hogy Jon Favreu megalkotta saját, dollárszázmilliós remake-jét 2016-ban; de ott van a Glenn Close főszereplésével készült 101 és 102 kiskutya is. Az igazi biznisz persze csak Tim Burton 2010-es Alice Csodaországbanjával indult be, amelynek bevételei világszinten meghaladták az egymilliárd dollárt, a most mozikba kerülő A kis hableány pedig már a huszadik élőszereplős remake a sorban, de talán egyik sem okozott akkora internetes felhördülést, mint ez.

Kinek az Arielje?

2016-ben jelentették be, hogy játékfilm készül a Disney klasszikus 1989-es animációjából, A kis hableányból Rob Marshall (Chicago, Mary Poppins visszatér) rendezésében, de a Hamilton Emmy-, Grammy-, Tony-, és Pulitzer-díjas alkotója, Lin-Manuel Miranda és az eredeti film zenéit szerző Alan Menken is közreműködik a projekten. A szereposztás ugyanakkor tartogatott meglepetéseket: Ursula karakterét Melissa McCarthy, a sirály Hablatyét pedig Awkwafina kapta meg, de egyik sem váltott ki olyan indulatokat, mint a főhős személye. Mint 2019-ben kiderült a főszerepet, azaz Arielt ugyanis a most 23 éves Halle Bailey alakítja majd (aki nevét az Oscar-díjas Halle Berry után kapta), aki az R&B-duó Chloe X Halle együttes tagjaként eddig főleg énekesként volt ismert, de szerepelt már a grown-ish című sorozatban is.

A kritikák és internetes gyalázkodások azonban nem a tapasztalat hiányának szóltak, hanem a bőrszínének, na meg annak, hogy az animációs Ariellel ellentétben neki nem vörös a haja.

A Twitteren hamar elterjedt a #NotmyAriel, azaz #NemazénArielem hashtag, az első előzetesre több mint másfél millió dislike érkezett és egy „rajongó” odáig ment, hogy Mesterséges Intelligencia segítségével fehér bőrűvé és vörös hajúvá varázsolta Bailey-t az előzetesben, azt ígérve, hogy ugyanezt a teljes filmmel is megteszi.

A Disney-től korábban nem álltak távol a rasszista betétek és a megkérdőjelezhető ábrázolások, ahogy Hollywood is évtizedekig épített a káros sztereotípiákra – ezeket ebben a cikkünkben szedtük össze –, de a MeeToo, a TimesUp és a hasonló társadalmi mozgalmak után a stúdiónál ma már inkább a másik irányba leng ki az inga. A Dumbóból a feketék sztereotip ábrázolását idéző varjú Jim Crow-karaktert, a Toy Story 2-ből pedig a stáblista után szexista jelenetet vágták ki, a ma már rasszistának számító Rémusz bácsi meséjét pedig mindenhonnan igyekeztek eltüntetni. Persze van olyan vélemény is, amely szerint ma már a Disney minden klasszikus meséje problémás: A róka és a kutya szexista, Csipkerózsikát nem lett volna szabad megcsókolni a beleegyezése nélkül, sőt, már az eredeti A kis hableány is káros, hiszen abban Ariel saját szabadságát és mindenét feladja egy férfiért, akit alig ismer.

Az új Disney-filmeket viszont már inkább „woke-ságuk” miatt szokás kritizálni: az új A szépség és a szörnyetegben LeFou (Josh Gad) meleg volt, ahogy a tavalyi Fura világ című animációjuk főhőse is – ezek miatt Trump republikánus elnöki kihívója, Ron DeSantis floridai kormányzó is hadjáratot hirdetett a cég ellen. A kis hableány új változatának főszereplője csak egy újabb frontot jelent azoknak, akik szerint a cég rákényszeríti a gyerekekre a liberális világképét – a józanabb hangok viszont inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy

Ariel egy képzeletbeli karakter, aki a víz alatt él és állatokkal beszélget, azaz a bőrszíne teljességgel lényegtelen.

A trollok azonban nem álltak meg a gyalázkodó kommenteknél: a film IMDb-oldalát elárasztották a lehúzó értékelések, és ezek nagy része a rasszista Tweetekhez hasonlóan valószínűleg nem emberekhez, hanem botokhoz köthető. Az IMDb hamar közzé is tett egy figyelmeztetést a film odalán, melyben kiemelték: az értékelőrendszerük rendhagyó szavazási aktivitást vett észre – azaz valószínűleg kibertámadással akarták lejjebb húzni A kis hableány csillagait az oldalon. Ezt megakadályozandó a website alternatív számítási módot vezetett be a filmnél. A mozi jelenleg 7/10 csillagon áll.

Nagy, de nem rekordnagy

Botrányok ide vagy oda, a filmet hatalmas várakozás előzte meg, a szakértők előzetes jóslataikban az év legnagyobb dobásai közé sorolták – a Super Mario Bros.: A film gigasikere pedig jelezte, a pandémia után a Marvel-darabok mellett a családi filmekre tódul a legtöbb ember a mozikba. A film végül május végén, épp az amerikai Emlékezet napja (Memorial day) előtt debütált, a várakozásoknak megfelelően a toplista első helyén: a négynapos ünnepen 117,5 millió dollárt gyűjtött össze a tengerentúlon. Ez minden idők ötödik legnagyobb Emlékezet napi-eredménye, a rekordot a tavalyi Top Gun: Maverick tartja 160,5 millióval.

A kis hableány számlálója most világszinten 185 milliónál jár, ami nem rossz ugyan, de messze van az év eddigi legnagyobb sikereitől, ami a már említett Super Mario-film, A galaxis őrzői 3., vagy épp a Halálos iramban 10. A számok azt bizonyítják, hogy Ariel inkább Amerikában népszerű, az európai és ázsiai nézőket sokkal kevésbé csigázta fel az élőszereplős remake. Pedig A kis hableánynak minden egyes nézőre szüksége lenne: a büdzséje 250 millió dollár körül alakult, amihez hozzájött még 140 milliónyi marketingköltség.

A Deadline elemzése szerint jellemzően a legnagyobb Disney-sikerek bevételeinek 60 százaléka származik Amerikán kívülről, a tengerentúli és nemzetközi jegybevételek aránya csak olyan bukásoknál alakult 50-50 százalék körül, mint a 2018-as Barátom, Róbert Gida, vagy a 2016-os Elliott, a sárkány. A kis hableányból persze még bőven válhat az egymilliárdos klub tagja: premierjekor kétmillióval többet kaszált például, mint a 2019-es Aladdin, ami végül 1,05 milliárd dollárnál fejezte be pályafutását. Ahogy Aladdinnak is szüksége volt azonban az Amerikán kívüli (elsősorban kínai) nézőkre, úgy A kis hableány eredményén is főleg ennek hiánya érződik egyelőre.

A Disney mindenesetre vakarhatja a fejét, hiszen nemcsak A kis hableányból nem lett akkora durranás, mint várták, de a nyárra szánt további nagy dobásaikért is izgulhatnak. Az Indiana Jones és a végzet tárcsája és az Elemi is Cannes-ban mutatkozhatott be; mindkettő felemás fogadtatásban részesült, jelenleg pedig mindkettő „Romlottnak” minősül a kritikákat összesítő RottenTomatoes oldalon. Az új Pixar-animáció június 15-én, Indiana Jones legújabb kalandja pedig június 30-án érkezik a mozikba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.