Kiderült, mikor kezdi vetíteni a köztévé az Aranybulla-sorozatot

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. december 22.

Mikrofilm

A sorozatból jövőre készül egy filmverzió is. 

Az Aranybulla című hatrészes történelmi sorozatot december 25. és 30. között vetíti a közmédia 20 órától a Duna csatornán – írja az MTI, amely szerint a történet bemutatja II. András uralkodását, aki az ország védelmében alkotta meg 800 évvel ezelőtt az Aranybullát, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait.

A sorozat a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült, a főbb szerepekben Trill Zsolt és Veréb Tamás (II. András idősebb és fiatalabb korában), Törőcsik Franciska (Gertrúd), valamint Rátóti Zoltán (János érsek) is látható, de megjelenik a produkcióban Fenyő Iván és László Zsolt is.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a sorozat csütörtöki stábvetítése előtt arról beszélt, hogy fontos feladat a hiánypótlás, ezért a jövőben a terveik szerint olyan történelmi események, hősök vagy magyar irodalmi művek feldolgozását tűzik műsorra, amelyeket eddig még nem vagy csak nagyon régen láthattak televízióban a nézők. Véleménye szerint egyre több az olyan alkotó, aki a közelmúlt vagy régmúlt történeteihez nyúl vissza.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap programfőigazgatója szerint azért is különleges ez a sorozat, mert megmutatja a magyar király emberi oldalát is, átélhetővé válnak a dilemmái, dicsősége és kudarcai, de olyan tények és részletek is középpontba kerülnek, amelyeket eddig kevésbé hangsúlyoztak a történelemkönyvek. Pető Zoltán szerint a közmédia kötelezettsége feldolgozni és megmutatni Magyarország gazdag, hosszú történelmét.

Kriskó László rendező-producer hiánypótlónak nevezte az Aranybulla-szériát, hangsúlyozva, az Árpád-házi királyokról ilyen nagy volumenű sorozat még nem készült Magyarországon. A történet 50 évet ölel fel, ezalatt öt király uralkodott. Elmondta, többéves munkafolyamat előzte meg a széria elkészülését, a forgatás előtt több mint 600 oldal szakanyagból, 10 történésszel dolgoztak együtt. A stáb nagy odafigyeléssel és szakértelemmel készítette el a sorozatot, magukénak érezték az 1200-as években játszódó történetet. 

A sorozatot eredetileg az Aranybulla jubileumára készítették, és áprilisban mutatták volna be, bár 2021 elején még csak egyetlen filmről szóltak a hírek – fél évvel később viszont már egy komplett sorozatról, most pedig azt közölték, hogy

az Aranybulla moziverzióját jövő év áprilisban, az Aranybulla emléknapjához kötődően tervezik bemutatni.

A sorozat 150 perces, a moziverzió ugyanakkor kétórás lesz, több új jelenet is szerepel majd benne, kiegészül IV. Béla történetével, és inkább ő és apja, II. András viszonyáról mesél majd. Vagyis lesz sorozat ÉS mozifilm is. 

Rákay Philip producer a vetítés előtt megköszönte a stábtagoknak a szakszerű és lelkiismeretes közös munkát. A forgatókönyvre ő korábban 4 millió forintot kapott, majd 2021 augusztusában 600 milliót a sorozatra, de végül egyes számítások szerint az egymilliárdot is átlépte a költségvetés. 

A sorozat előzetese nyáron jött ki, ebben mindössze egyetlen mondat hangzott el, de volt benne sok páncélos lovag, szexjelenet és nagyon sok ló. 

A sorozatot Fóton, Etyeken a Korda-stúdióban, Göbölyjáráson, a tárnoki kőbányában, az alcsúti arborétumban forgatták, de kiemelkedő helyszín volt az éppen felújítás alatt lévő Jáki templom is. A csatajeleneteket Pátyon és Budakeszin vették fel.

A sorozatban az ifjú II. Andrásnak trónra kerülése után a keletről Erdélybe betörő kunokkal és a közeledő muszlim befolyás mellett az udvarban áskálódó urakkal is szembe kell néznie. Felesége és szerelme, a meráni Gertrúd családja segítségével és az egyházzal kötött szövetségben, hűséges harcosai élén veti bele magát a küzdelembe. A Szent Koronával megkoronázott ifjú Árpád-házi király a kalandok és megpróbáltatások közben egyre bölcsebb uralkodóvá válik, az ország érdekében új szövetséget köt népével, amelynek szabályait az 1222-ben kiadott Aranybullában fekteti le – szól a történet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.