Kiderült, mikor kezdi vetíteni a köztévé az Aranybulla-sorozatot

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. december 22.

Mikrofilm

A sorozatból jövőre készül egy filmverzió is. 

Az Aranybulla című hatrészes történelmi sorozatot december 25. és 30. között vetíti a közmédia 20 órától a Duna csatornán – írja az MTI, amely szerint a történet bemutatja II. András uralkodását, aki az ország védelmében alkotta meg 800 évvel ezelőtt az Aranybullát, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait.

A sorozat a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült, a főbb szerepekben Trill Zsolt és Veréb Tamás (II. András idősebb és fiatalabb korában), Törőcsik Franciska (Gertrúd), valamint Rátóti Zoltán (János érsek) is látható, de megjelenik a produkcióban Fenyő Iván és László Zsolt is.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a sorozat csütörtöki stábvetítése előtt arról beszélt, hogy fontos feladat a hiánypótlás, ezért a jövőben a terveik szerint olyan történelmi események, hősök vagy magyar irodalmi művek feldolgozását tűzik műsorra, amelyeket eddig még nem vagy csak nagyon régen láthattak televízióban a nézők. Véleménye szerint egyre több az olyan alkotó, aki a közelmúlt vagy régmúlt történeteihez nyúl vissza.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap programfőigazgatója szerint azért is különleges ez a sorozat, mert megmutatja a magyar király emberi oldalát is, átélhetővé válnak a dilemmái, dicsősége és kudarcai, de olyan tények és részletek is középpontba kerülnek, amelyeket eddig kevésbé hangsúlyoztak a történelemkönyvek. Pető Zoltán szerint a közmédia kötelezettsége feldolgozni és megmutatni Magyarország gazdag, hosszú történelmét.

Kriskó László rendező-producer hiánypótlónak nevezte az Aranybulla-szériát, hangsúlyozva, az Árpád-házi királyokról ilyen nagy volumenű sorozat még nem készült Magyarországon. A történet 50 évet ölel fel, ezalatt öt király uralkodott. Elmondta, többéves munkafolyamat előzte meg a széria elkészülését, a forgatás előtt több mint 600 oldal szakanyagból, 10 történésszel dolgoztak együtt. A stáb nagy odafigyeléssel és szakértelemmel készítette el a sorozatot, magukénak érezték az 1200-as években játszódó történetet. 

A sorozatot eredetileg az Aranybulla jubileumára készítették, és áprilisban mutatták volna be, bár 2021 elején még csak egyetlen filmről szóltak a hírek – fél évvel később viszont már egy komplett sorozatról, most pedig azt közölték, hogy

az Aranybulla moziverzióját jövő év áprilisban, az Aranybulla emléknapjához kötődően tervezik bemutatni.

A sorozat 150 perces, a moziverzió ugyanakkor kétórás lesz, több új jelenet is szerepel majd benne, kiegészül IV. Béla történetével, és inkább ő és apja, II. András viszonyáról mesél majd. Vagyis lesz sorozat ÉS mozifilm is. 

Rákay Philip producer a vetítés előtt megköszönte a stábtagoknak a szakszerű és lelkiismeretes közös munkát. A forgatókönyvre ő korábban 4 millió forintot kapott, majd 2021 augusztusában 600 milliót a sorozatra, de végül egyes számítások szerint az egymilliárdot is átlépte a költségvetés. 

A sorozat előzetese nyáron jött ki, ebben mindössze egyetlen mondat hangzott el, de volt benne sok páncélos lovag, szexjelenet és nagyon sok ló. 

A sorozatot Fóton, Etyeken a Korda-stúdióban, Göbölyjáráson, a tárnoki kőbányában, az alcsúti arborétumban forgatták, de kiemelkedő helyszín volt az éppen felújítás alatt lévő Jáki templom is. A csatajeleneteket Pátyon és Budakeszin vették fel.

A sorozatban az ifjú II. Andrásnak trónra kerülése után a keletről Erdélybe betörő kunokkal és a közeledő muszlim befolyás mellett az udvarban áskálódó urakkal is szembe kell néznie. Felesége és szerelme, a meráni Gertrúd családja segítségével és az egyházzal kötött szövetségben, hűséges harcosai élén veti bele magát a küzdelembe. A Szent Koronával megkoronázott ifjú Árpád-házi király a kalandok és megpróbáltatások közben egyre bölcsebb uralkodóvá válik, az ország érdekében új szövetséget köt népével, amelynek szabályait az 1222-ben kiadott Aranybullában fekteti le – szól a történet. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.