Kiderült, mikor kezdi vetíteni a köztévé az Aranybulla-sorozatot

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. december 22.

Mikrofilm

A sorozatból jövőre készül egy filmverzió is. 

Az Aranybulla című hatrészes történelmi sorozatot december 25. és 30. között vetíti a közmédia 20 órától a Duna csatornán – írja az MTI, amely szerint a történet bemutatja II. András uralkodását, aki az ország védelmében alkotta meg 800 évvel ezelőtt az Aranybullát, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait.

A sorozat a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült, a főbb szerepekben Trill Zsolt és Veréb Tamás (II. András idősebb és fiatalabb korában), Törőcsik Franciska (Gertrúd), valamint Rátóti Zoltán (János érsek) is látható, de megjelenik a produkcióban Fenyő Iván és László Zsolt is.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a sorozat csütörtöki stábvetítése előtt arról beszélt, hogy fontos feladat a hiánypótlás, ezért a jövőben a terveik szerint olyan történelmi események, hősök vagy magyar irodalmi művek feldolgozását tűzik műsorra, amelyeket eddig még nem vagy csak nagyon régen láthattak televízióban a nézők. Véleménye szerint egyre több az olyan alkotó, aki a közelmúlt vagy régmúlt történeteihez nyúl vissza.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap programfőigazgatója szerint azért is különleges ez a sorozat, mert megmutatja a magyar király emberi oldalát is, átélhetővé válnak a dilemmái, dicsősége és kudarcai, de olyan tények és részletek is középpontba kerülnek, amelyeket eddig kevésbé hangsúlyoztak a történelemkönyvek. Pető Zoltán szerint a közmédia kötelezettsége feldolgozni és megmutatni Magyarország gazdag, hosszú történelmét.

Kriskó László rendező-producer hiánypótlónak nevezte az Aranybulla-szériát, hangsúlyozva, az Árpád-házi királyokról ilyen nagy volumenű sorozat még nem készült Magyarországon. A történet 50 évet ölel fel, ezalatt öt király uralkodott. Elmondta, többéves munkafolyamat előzte meg a széria elkészülését, a forgatás előtt több mint 600 oldal szakanyagból, 10 történésszel dolgoztak együtt. A stáb nagy odafigyeléssel és szakértelemmel készítette el a sorozatot, magukénak érezték az 1200-as években játszódó történetet. 

A sorozatot eredetileg az Aranybulla jubileumára készítették, és áprilisban mutatták volna be, bár 2021 elején még csak egyetlen filmről szóltak a hírek – fél évvel később viszont már egy komplett sorozatról, most pedig azt közölték, hogy

az Aranybulla moziverzióját jövő év áprilisban, az Aranybulla emléknapjához kötődően tervezik bemutatni.

A sorozat 150 perces, a moziverzió ugyanakkor kétórás lesz, több új jelenet is szerepel majd benne, kiegészül IV. Béla történetével, és inkább ő és apja, II. András viszonyáról mesél majd. Vagyis lesz sorozat ÉS mozifilm is. 

Rákay Philip producer a vetítés előtt megköszönte a stábtagoknak a szakszerű és lelkiismeretes közös munkát. A forgatókönyvre ő korábban 4 millió forintot kapott, majd 2021 augusztusában 600 milliót a sorozatra, de végül egyes számítások szerint az egymilliárdot is átlépte a költségvetés. 

A sorozat előzetese nyáron jött ki, ebben mindössze egyetlen mondat hangzott el, de volt benne sok páncélos lovag, szexjelenet és nagyon sok ló. 

A sorozatot Fóton, Etyeken a Korda-stúdióban, Göbölyjáráson, a tárnoki kőbányában, az alcsúti arborétumban forgatták, de kiemelkedő helyszín volt az éppen felújítás alatt lévő Jáki templom is. A csatajeleneteket Pátyon és Budakeszin vették fel.

A sorozatban az ifjú II. Andrásnak trónra kerülése után a keletről Erdélybe betörő kunokkal és a közeledő muszlim befolyás mellett az udvarban áskálódó urakkal is szembe kell néznie. Felesége és szerelme, a meráni Gertrúd családja segítségével és az egyházzal kötött szövetségben, hűséges harcosai élén veti bele magát a küzdelembe. A Szent Koronával megkoronázott ifjú Árpád-házi király a kalandok és megpróbáltatások közben egyre bölcsebb uralkodóvá válik, az ország érdekében új szövetséget köt népével, amelynek szabályait az 1222-ben kiadott Aranybullában fekteti le – szól a történet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.