„Mi marad még? Kezdjenek el dugni?”

Mikrofilm

A legendás pornósztár áldását adta volna a Boogie Nightsra. Paul Thomas Andersonnal, a Fantomszál rendezőjével beszélgettünk.

Ma megjelent lapszámunkban Paul Thomas Andersonnal (PTA), a Boogie Nights, a Magnólia és a Vérző olaj rendezőjével olvashatnak interjút. Az apropó: PTA új filmjét, a Fantomszálat mától vetítik a mozik. Főszerepben Daniel Day-Lewis, akit annyira megviselt a forgatás, hogy menten nyugdíjba is vonult. Ízelítő Köves Gábor Londonban készített interjújából:

false

Magyar Narancs: A Fantomszál középpontjában is egy sajátos kapcsolat áll, de a szexualitást óvatosan kerüli a film. Oda lett volna a rejtély, ha megmutatja, mit csinál ez a két ember az ágyban?

Paul Thomas Anderson: Ha megmutatom, volt rejtély, nincs rejtély. Ebben a filmben az ódivatúság, az elegancia, a tisztaság az úr. Most mutassam őket ruha nélkül, ahogy az ágyban fekszenek? Nem gondolnám jó ötletnek. Mi marad még? Kezdjenek el dugni? Na, azzal vált volna csak igazán komolytalanná az egész, a néző csak legyintene, hogy ez csak egy film, ezek nem is igaziból csinálják. Vagy mégis igaziból csinálják? Ez a kérdés viszont olyan irányba vinné el a nézőt, ahol ezúttal semmi keresnivalója. A szex csak megtörte volna a varázst. Úgy tudom, A szürke ötven árnyalatában elég szex van. Az én filmem mást kínál.

MN: Azért öntől sem idegen a téma: a Boogie Nights a pornó aranykorának és a korszak sztárjának, John Holmesnak állít emléket. A legendás pornószínész bírta volna a filmjét?

PTA: A Fantomszálat?

MN: Én inkább a Boogie Nightsra gondoltam.

PTA: Le merném fogadni, hogy tetszett volna neki.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.