Mihalek Zsuzsa BAFTA-díjat kapott a Szegény párák berendezőjeként

  • narancs.hu
  • 2024. február 19.

Mikrofilm

A fődíjat az Oppenheimer kapta a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia londoni díjkiosztóján.

Az első atombombát előállító tudóscsoport vezetőjéről, Robert Oppenheimer elméleti fizikusról szóló életrajzi dráma tizenhárom díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a Royal Festival Hallban rendezett gálán.

Az Oppenheimer kapta a legjobb film díját, Christopher Nolan a legjobb rendezésért járó elismerést, és az Oppenheimert alakító Cillian Murphy a legjobb férfi főszereplő BAFTA-kitüntetését. (Legfőbb versenytársa a világhírű karmesterről, Leonard Bernsteinről szóló Maestro főszereplője, Bradley Cooper volt.)

Ugyancsak az Oppenheimernek ítélték a legjobb eredeti filmzene díját, Robert Downey Jr. a háromórás film férfi mellékszereplőjeként lett BAFTA-díjas, és az alkotás kapta a legjobb fényképezésért, valamint a legjobb vágásért járó elismerést is. (Hasonló diadalt legutóbb Edward Berger Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús drámája aratott: ezt az alkotást tizennégy díjra jelölték, és szintét hetet el is hozott a tavalyi BAFTA-rendezvényen.)

Az idei BAFTA-díjkiosztón az Oppenheimer mellett Jorgosz Lanthimosz Szegény párák című filmje is a nagy nyertesek között volt: ezt az alkotást tizenegy díjra jelölte a brit filmakadémia, és a film ötöt el is nyert.

A filmben nyújtott alakításáért Emma Stone kapta a legjobb női főszereplőnek járó elismerést (Carey Mulligan, a Maestro női főszereplője is versenyben volt), emellett az alkotásé lett a legjobb smink, a legjobb jelmeztervezés, valamint a legjobb különleges látványhatásokért odaítélt BAFTA-díj.

A Szegény párák megkapta a legjobb produkciós tervezés díját is, amivel Shona Heath, James Price és Mihalek Zsuzsa munkáját ismerték el.

A legjobb dokumentumfilm kategóriában az ukrajnai háborúról szóló 20 Days in Mariupol című produkció nyerte el a brit filmakadémia elismerését.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.