Régi-új főnököt kapott a Disney

Mikrofilm

Meglepő bejelentést tett a Disney: vezérigazgatóként visszatér a céget 2005-2020 között irányító Bob Iger.

A Disney ma már nem pusztán aranyos meséket gyártó stúdió, amelynek vidámparkjaiban Miki egérrel és társaival fotózkodhatunk. A  cég az elmúlt években szisztematikusan terjeszkedett, kis gömböcként falva fel vetélytársait, így minden idők talán legnagyobb szórakoztatóipari óriásává vált. Mindebben hatalmas szerepet vállalt Bog Iger, aki 2005-2020 között CEO-ként, azaz vezérigazgatóként irányította a birodalmat. Vezetése alatt valósult meg a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm felvásárlása, vagy épp a Fox bekebelezése is. Iger a hírek szerint másfél évtizedes uralma alatt számtalanszor megpróbált visszavonulni, de egyrészt kötötték őt a szerződések és megállapodások, másrészt nem találtak megfelelő utódot. Végül 2020-ban nyugdíjba ment és jobb híján Bob Chapeket nevezték ki a helyére.

Chapek korábban a cég szórakoztatóipari parkjait, fogyasztási és otthoni szórakoztató termékeit, valamint a disztribúciót felügyelte. Csupa olyan dolgot, amelyre szerettek volna nagyobb hangsúlyt fektetni, ám egyszer csak beütött a koronavírus-járvány. Kinevezésekor a részvényesek még töretlenül hittek a streamingpiac további bővülésében; azóta a Netflix esetéből is tudhatjuk, hogy az előfizetői számok világszinten a plafont verdesik, az egyre nagyobb konkurencia miatt pedig inkább a csökkenés és nem a növekedés jellemző. Nem csoda tehát, ha Chapek nem tudta hozni a számokat: a negyedik pénzügyi negyedévben a cég 1,5 milliárd dollárt veszített, részvényei értéke pedig 30 százalékot zuhant. Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban.

Chapek regnálását a koronavírus és a streamingpiac kihívásai mellett több balhé is színezte: emlékezetes módon összeveszett Scarlett Johanssonnal, amiért az eredeti tervekkel ellentétben annak Fekete özvegy című Marvel-filmjét a mozik helyett egyből online mutatták be. Máskor abból lett botrány, hogy a Disney olyan politikai személyeket és szervezeteket támogatott Floridában, akik LGBTQ+-ellenes nézeteket képviseltek. Ezért később Chapek nyilvános bocsánatkérést tett közzé.

Iger újbóli kinevezése sokak szerint arra emlékeztet, amikor Steve Jobs 1997-ben visszatért az Apple-höz 12 évvel azután, hogy dicstelen körülmények között távoznia kellett a cégtől, amit ő alapított.

Jobsról maga Iger korábban azt nyilatkozta: ha még élne, a Disney és az Apple biztos egyesülnének. A régi-új vezérigazgatót a számok nyelvén beszélő, adatvezérelt Chapekkel ellentétben sokkal kreatívabb fejesnek tartják, aki maga is szívélyes kapcsolatot ápol Hollywood legnagyobb sztárjaival. A Russo testvérek, akik a Disney legmagasabb bevételt elérő Bosszúállók-filmjeit rendezték, nemrég azt mondták: mióta Iger elhagyta a stúdiótt, a cég túl kockázatkerülővé vált, hiszen csak olyan biztos sikereket mutatnak be, mint a Star Wars-folytatások vagy szuperhősmozik. Az egykori sikergyáros visszatérésével sokan abban bíznak, hogy a Disney-hez is visszatérhet a kreativitás. Szükség is lenne rá, hiszen az egykor forradalminak számító univerzumépítés, ami sikerre vitte a Marvel- és Star Wars-filmeket olyan általánossá vált, hogy a rivális Warner Bros. Discovery is ezt tűzte a zászlajára. Ha tehát a Disney le akarja lépni vetélytársait, valami újdonságra lesz szüksége. Ennek a letéteményese lehet Bob Iger.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.