A Disney ma már nem pusztán aranyos meséket gyártó stúdió, amelynek vidámparkjaiban Miki egérrel és társaival fotózkodhatunk. A cég az elmúlt években szisztematikusan terjeszkedett, kis gömböcként falva fel vetélytársait, így minden idők talán legnagyobb szórakoztatóipari óriásává vált. Mindebben hatalmas szerepet vállalt Bog Iger, aki 2005-2020 között CEO-ként, azaz vezérigazgatóként irányította a birodalmat. Vezetése alatt valósult meg a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm felvásárlása, vagy épp a Fox bekebelezése is. Iger a hírek szerint másfél évtizedes uralma alatt számtalanszor megpróbált visszavonulni, de egyrészt kötötték őt a szerződések és megállapodások, másrészt nem találtak megfelelő utódot. Végül 2020-ban nyugdíjba ment és jobb híján Bob Chapeket nevezték ki a helyére.
Chapek korábban a cég szórakoztatóipari parkjait, fogyasztási és otthoni szórakoztató termékeit, valamint a disztribúciót felügyelte. Csupa olyan dolgot, amelyre szerettek volna nagyobb hangsúlyt fektetni, ám egyszer csak beütött a koronavírus-járvány. Kinevezésekor a részvényesek még töretlenül hittek a streamingpiac további bővülésében; azóta a Netflix esetéből is tudhatjuk, hogy az előfizetői számok világszinten a plafont verdesik, az egyre nagyobb konkurencia miatt pedig inkább a csökkenés és nem a növekedés jellemző. Nem csoda tehát, ha Chapek nem tudta hozni a számokat: a negyedik pénzügyi negyedévben a cég 1,5 milliárd dollárt veszített, részvényei értéke pedig 30 százalékot zuhant. Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban.
Chapek regnálását a koronavírus és a streamingpiac kihívásai mellett több balhé is színezte: emlékezetes módon összeveszett Scarlett Johanssonnal, amiért az eredeti tervekkel ellentétben annak Fekete özvegy című Marvel-filmjét a mozik helyett egyből online mutatták be. Máskor abból lett botrány, hogy a Disney olyan politikai személyeket és szervezeteket támogatott Floridában, akik LGBTQ+-ellenes nézeteket képviseltek. Ezért később Chapek nyilvános bocsánatkérést tett közzé.
Iger újbóli kinevezése sokak szerint arra emlékeztet, amikor Steve Jobs 1997-ben visszatért az Apple-höz 12 évvel azután, hogy dicstelen körülmények között távoznia kellett a cégtől, amit ő alapított.
Jobsról maga Iger korábban azt nyilatkozta: ha még élne, a Disney és az Apple biztos egyesülnének. A régi-új vezérigazgatót a számok nyelvén beszélő, adatvezérelt Chapekkel ellentétben sokkal kreatívabb fejesnek tartják, aki maga is szívélyes kapcsolatot ápol Hollywood legnagyobb sztárjaival. A Russo testvérek, akik a Disney legmagasabb bevételt elérő Bosszúállók-filmjeit rendezték, nemrég azt mondták: mióta Iger elhagyta a stúdiótt, a cég túl kockázatkerülővé vált, hiszen csak olyan biztos sikereket mutatnak be, mint a Star Wars-folytatások vagy szuperhősmozik. Az egykori sikergyáros visszatérésével sokan abban bíznak, hogy a Disney-hez is visszatérhet a kreativitás. Szükség is lenne rá, hiszen az egykor forradalminak számító univerzumépítés, ami sikerre vitte a Marvel- és Star Wars-filmeket olyan általánossá vált, hogy a rivális Warner Bros. Discovery is ezt tűzte a zászlajára. Ha tehát a Disney le akarja lépni vetélytársait, valami újdonságra lesz szüksége. Ennek a letéteményese lehet Bob Iger.
