„Superhero-fatigue”, azaz szuperhős-fáradság – a kifejezés egyre többször kerül elő azzal kapcsolatban, hogy korábban bombabiztos sikernek számító képregény-adaptációk mondanak csődöt a kasszáknál. De tényleg eljött a szuperhősfilmek alkonya?
Hollywoodban mindig is jellemző volt, hogy addig ülnek egy divathullámon, amíg az utolsó utáni bőrt lehúzva a közönség rá nem un a zsánerre: volt idő, amikor a westernnek érkeztek futószalagon, majd szandálos-kardos történelmi filmek, vagy épp könnyed komédiák, most immár lassan két évtizede a szuperhősfilmek korát éljük. Az első, jelentősebb sikert Sam Raimi 2002-es Pókembere aratta – a hősnek az egész estés animációkat is számítva azóta további 9 önálló filmet szenteltek –, a képregényfilmek aranykora és a Marvel egyeduralkodása viszont a 2008-as A vasemberrel jött el. Nem csoda, ha több mint 30 mozifilmmel és 9 sorozattal később mostanra a fáradtság jelei mutatkoznak a Marvelen, a Variety terjedelmes riportja szerint pedig az egykor legyőzhetetlen stúdiót több gond is nyomasztja.
A Majors-probléma
Ezek közül az egyik legégetőbb, hogy jövendőbeli sztárjuk, akire filmek sorát, és a teljes következő mozis fázist építették volna, a jelek szerint lehúzta karrierjét a vécén. Jonathan Majorst nemrég még mindenki az egyik legígéretesebb színésznek tartotta olyan sikerek után, mint a The Last Black Man in San Francisco, A vadnyugat törvényei szerint, vagy épp a Lovecraft Country című sorozat. Ezek hatására a Marvel kiválasztotta őt Kang szerepére, akit afféle következő Thanosnak terveztek felépíteni: először A Hangya és a Darázs: Kvantumániában bukkant fel főgonoszként, de a következő Bosszúállók-filmet is már a sokat sejtető Kang-dinasztia címmel jelentették be.
Ekkor azonban beütött a krach: Majorst március 25-én letartóztatták, mert állítólag egy szóváltást követően bántalmazott, fojtogatott és zaklatott egy nőt. A botrányt ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen. A színész ugyan ragaszkodik ahhoz, hogy ártatlan, ám hamarosan vádlottként áll majd bíróság elé, hírneve pedig valószínűleg véglegesen csorbát szenvedett – a Marvelnél tehát vakarhatják a fejüket, hogy mit csináljanak most, hogy elvesztették azt, akire a következő években felfűzték volna filmjeiket.
„A Marvel jól megszívta a Kang-üggyel. Ráadásul az írósztrájk miatt nem is volt lehetőségük, hogy újraírják a forgatókönyveket, egészen mostanáig. Nem látom, hogyan mehetnének tovább a színésszel a jövőben” – fogalmazott egy bennfentes. A stúdió előtt több lehetőség áll, de egyik sem fest túl rózsás képet.
Hasonlón kellett keresztülmennie a rivális DC stúdiónak is, amikor a régóta készülő Flash – A Villám sztárja, Ezra Miller botrányt botrányra halmozott. Ők végül kitartottak a színész mellett, akit igyekeztek a bemutatóig eldugni a közönség elől – a film azonban végül így is megbukott. A Marvel most megpróbálhatja lecserélni Majorst, de előfordulhat az is, hogy egyszerűen letesznek a korábban beharangozott Kang-vonalról. A hírek szerint jelenleg azt fontolgatják, hogy Majors karakterét hagyják eltűnni a süllyesztőben, és inkább előhúznak egy másik főgonoszt – például Dr. Doomot. A probléma csak az, hogy az egymást behálózó Marvel-univerzumban minden mindennel összefügg, Kang pedig többször megjelent már, így a korábbi gondos tervezés mind kárba veszne.
Fantasztikus helyett inkább közepes
A Kang-féle Bosszúállókig még három év van hátra – sokkal akutabb probléma az, ami a Marvel következő, pár hét múlva mozikba kerülő filmje körül zajlik. A Marvelek a 2019-es Marvel kapitány folytatása, mely világszinten több mint egymilliárd dollárt hozott. Ebben Brie Larson szuperhőse egyesíti erőit Monica Rambeau-val (akit a 2019-es a WandaVision című minisorozatban is láthattunk), valamint Kamala Khannal, aki a Ms. Marvel sorozatban mutatkozott be. A Marvelek azonban a jelek szerint nem igazán tudta összehozni hőseit, ezért a stúdiónál szokatlannak számító módon négyhetes pótforgatásra volt szükség, hogy kisimítsák a történetet és kibogozzák az összeakadó sztoriszálakat.
A bajokat csak tetézte, hogy a rendező, Nia DaCosta még azelőtt lelépett, hogy a munkálatok befejeződtek volna: a posztprodukció fázisában úgy döntött, Londonba utazik hogy megkezdje következő filmje, a Hedda című Ibsen-adaptáció előkészítését. „Ha épp egy 250 millió dolláros filmet rendezel, kicsit fura hogy pár hónappal a vége előtt lelépsz” – fogalmazott egy, a produkción dolgozó munkatárs.
A Marvelek bemutatóját már kétszer megváltoztatták, hiába cserélt azonban helyet a Kvantumániával, a jelek szerint nem sikerült kijavítani a hibáit. A Marvel a többi stúdióval ellentétben nem igazán rendez tesztvetítéseket, egyedül a Disney dolgozóinak és azok családtagjainak mutatják meg a készülő filmeket – a Marvelek esetében azonban kivételt tettek, a végeredmény pedig elkeserítő volt: a legtöbb néző közepesnek ítélte a filmet.
Félkész CGI
Azzal, hogy megcserélték a Marvelek bemutatóját a Kvantumániával, ugyan időt nyertek Marvel kapitánynak és társainak, de elképesztően nehéz helyzetbe hozták azokat, akik A hangya és a Darázson dolgoztak: a posztprodukciót mindössze négy és fél hónapba kellett belesűríteni, és egy szuperhősfilmnél, amelyben alig akad effektek nélküli jelenet, ez nagyon kevésnek számít. A stúdiót vezető Kevin Feige viszont arról ismert, hogy nem tűr megalkuvást. „Kevin igazi szuperereje, a zsenialitása mindig is a posztprodukcióban rejlett és abban, hogy rajta tartja kezét a mozikon és megbizonyosodik róla, hogy végül minden időben elkészül” – fogalmazott a fejesről az egyik forrás. A mozifilmek mellett a számítógépes effektekért felelős szakemberek közben egy rakás sorozaton is dolgoztak, így alig maradt idejük és erejük a Kvantumániára – ez pedig a kész produkción is meglátszódott.
„Legalább 10 jelenet volt, amiben a vizuális effektusokat az utolsó pillanatban adták hozzá, épp ezért életlenek voltak. Elképesztő volt, soha a karrierem során nem láttam ilyet. Mindenki erről beszélt. Még a vezetők gyerekei is erről beszéltek” – fogalmazott valaki, aki ott volt a Kvantumánia világpremierjén. Korábban is előfordult a Marvelnél a szoros menetrend, de
ilyen félkész munkát egy ekkora stúdió még soha nem adott ki a kezei közül, ez pedig nem kerülte el a közönség és a kritikusok figyelmét is.
A Kvantumánia bukását ebben a cikkünkben elemeztük. A 14 órás munkanapokba belefáradó dolgozók ráadásul úgy döntöttek szeptemberben, hogy szakszervezetbe tömörülnek.
Bob Iger régi-új vezérigazgató végül el is bocsájtotta a fizikai produkcióért, posztprodukcióért, VFX-ért és animációért felelős vezetőt, Victoria Alonsót. A hivatalos indok a kirúgására az volt, hogy jogosulatlan executive produceri szerepet töltött be az Oscarra jelölt Argentína, 1985 című filmben, egy bennfentes szerint azonban a valódi ok az egyre nagyobb káoszba torkolló speciális effektek voltak. Ha nem lett volna elég a Kvantumánia körüli balhé, két Marveles sorozat, a WandaVízió és az Amazon: Ügyvéd speciális effektjeit is akkor csiszolgatták, amikor azokat már bemutatták a streamingek. Ezek után persze az sem segítette Alonso helyzetét, hogy a problémák megoldása helyett inkább a Legjobb nemzetközi film kategóriában jelölést szerző filmjét kezdte el úton-útfélen promotálni.
Túl sok és egyre gyengébb
A fentebbi botrányok alatt akad egy mélyebben gyökerező probléma is:
az elmúlt években egyszerűen túl sok Marvel-produkció készült, a megnövekedő volumen miatt pedig szinte lehetetlenné vált fenntartani a minőséget.
A szuperhősőrületet persze lehet kritizálni, de a Marvel neve hosszú ideig garanciát jelentett arra, hogy legalább a látványra nem lehet panasz, a forgatókönyv rendben lesz és a karakterek is működnek. Mióta azonban a filmek mellett immár a tévébizniszben is érdekeltek, a filmek és a sorozatok pedig egymásnak felelgetnek, mintha minden összekuszálódott volna.
Az Amazon: Ügyvéd el nem készült speciális effektjeiért például nem egyedül a túlterhelt szakemberek és a szoros menetrend a felelős: a hírek szerint az eredeti tervek úgy szóltak, hogy a főszerepet alakító Tatiana Maslany zöld szuperhőssé való átalakulására csak a nyolcadik epizódban kerül sor. Miután azonban a Marvelnél megnézték a sorozatot, rájöttek, hogy hamarabb, már a legelső részben be kell mutatni, hogyan lesz belőle Amazon – ezzel pedig jókora pluszmunkát adtak a számítógépes trükkökért felelős VFX-részlegnek.
„A rossz effektusok oka a félkész forgatókönyv” – fogalmazott valaki, aki dolgozott a műsoron, hozzátéve: erről egyáltalán nem a kirúgott Victoria Alonso tehet, hanem a főfejes Kevin Feige, az ő dolga ugyanis, hogy az ilyen problémák még forgatás előtt, és ne azután derüljenek ki. A túlfeszített tempó miatt viszont immár Feige-nek sincs kellő ideje és energiája elmerülni a projektekben, pedig a tét nem kicsi. Az Amazon: Ügyvéd egyetlen része 25 millió dollárba került, vagyis annyiba, mint a Trónok harca záróepizódja – a kettő hatását pedig össze sem lehet hasonlítani. Arról nem is beszélve, hogy az Amazonban is akadtak olyan trükkök, amelyek életlenek voltak a kapkodás miatt.
A minőség hanyatlását maga Feige is észrevette, aki a hírek szerint immár igyekszik szorosabb kontrollt gyakorolni azok felett a produkciók felett, amelyeknél gondok adódhatnak. Ott van például a sokak által várt Penge-reboot: a karaktert még a Marvel előtti időkben Wesley Snipes keltette életre egy trilógiában, most pedig a két Oscar-díjas Mahershala Ali kapta meg a szerepet, az eredeti bemutatót 2023-ra tervezték. Azóta a film öt írót és két rendezőt is elfogyasztott, hat héttel a forgatás előtt pedig teljesen le kellett állítani a projektet. Egy nyilatkozó szerint az lehetett a probléma, hogy a forgatókönyv a kegyetlen vámpírgyilkos helyett elkezdett női főhősökre és elcsépelt életigazságokra koncentrálni, magát Pengét teljesen háttérbe szorítva. A problémák miatt Ali már azt fontolgatta, hogy otthagyja az egészet – ezen a ponton viszont Feige közbeavatkozott és benyomta az újraindítás-gombot: felkérte a Logan – Farkas Oscar-jelölt íróját, Michael Greent, hogy írja újra a forgatókönyvet. A költségeket is lejjebb csavarták 100 millió dollárra, és jelenleg 2025-ös bemutatóba reménykednek.
Ugyancsak kárelhárítási üzemmódról tanúskodik, hogy a stúdiónál komolyan felmerült, hogy visszahozzák a Robert Downey Jr. Vasemberével fémjelzett eredeti Bosszúállók-bandát, az új hősök és az azokat bemutató filmek és tévésorozatok ugyanis nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Fény az alagút végén
Ugyan a gyengébben muzsikáló tévéshow-k és a Kvantumánia bukása miatt sokan kezdték el kongatni a vészharangot, azért a Marvelt nem érdemes még temetni: A galaxis őrzői harmadik része 845 millió dolláros nemzetközi bevételével az év egyik legnagyobb sikere lett, azaz a jól ismert szuperhősökre és azokra, akik értő módon nyúlnak hozzájuk, még mindig van igény. Üröm az örömben, hogy ennek a filmnek a rendezője, James Gunn immár a rivális DC stúdió vezetőjeként épp a Marvelt igyekszik majd lenyomni.
A Marvel kispadja azonban olyan hosszú, hogy még az is belefér nekik, ha egy dobásuk néha nem jön be. Jövőre érkezik például a Deadpool 3, amelyben Ryan Reynolds közönségkedvenc főszereplője mellett Hugh Jackman is visszatér Farkasként; 2025-ben pedig immár sokadjára rebootolják a Fantasztikus négyest. Ennél is nagyobb reményt fűznek azonban ahhoz, hogy a Foxszal történt megegyezést követően immár az X-Manek is a Marvel filmes istállójához tartoznak.
Az 1964-es A Római Birodalom bukásával hamar bealkonyodott a szandálos történelmi filmeknek, az 1995-ös A kincses sziget kalózai történelmi elhasalása után pedig egy évtizedig nem láthattunk kalózos filmet a vásznakon. A Marvel azonban a filmtörténelem leprofitábilisebb stúdiójává vált, így várhatóan ahhoz, hogy megremegjen, nagyobb csapást kell elszenvednie, mint elődeinek – a tapasztalat azonban azt mutatja, egyszer minden divathullám leáldozik.
