Soha! Soha! Soha! - a Cannes-i Filmfesztivál igazgatója a Narancsnak

Mikrofilm

Cannes első emberével a fesztivál digitális átállásáról, Tarr Béláról és egy másik magyar barátról is beszélgettünk.

1939-ben Hitler, 1968-ban a diáklázadás akasztotta meg a fesztivált, az idén pedig a koronavírus. Erről kérdeztük Thierry Frémaux-t, a Cannes-i Filmfesztivál művészeti igazgatóját, akit Lyonban értünk el telefonon. Az interjút Köves Gábor készítette. Ízelítő:

Magyar Narancs: ...volt róla szó, hogy esetleg digitális formában azért megtartják a fesztivált.

Thierry Frémaux: Soha! Soha! Soha! A filmvásárt online rendeztük meg, és működött is, de megmondaná nekem, mert én fel nem foghatom, mégis miféle fesztivál egy digitális fesztivál? Lehetetlenség! Tudom, vannak, akik meglépték, Toronto is ezt tervezi, de nálunk ki van zárva. Képzelje csak el: online tartják Wes Anderson új filmjének a premierjét, és a következő pillanatban már fel is kerül valamelyik kalózoldalra. De ez csak az egyik dolog. A filmvásárt ki lehetett váltani online, jók is a visszajelzések a vásárlóktól, de mi ez ahhoz képest, amikor kétezer néző tapsol egy moziteremben.

MN: Ehhez az is kell, hogy az emberek hajlandók legyenek nagy számban visszatérni a mozikba. Sokak szerint ez erősen kétséges.

TF: Tíz napja megnyitottuk a mozikat Franciaországban. Működik a dolog. A számok egyelőre még nem acélosak, több filmre van szükségünk, de nem aggódom. Vannak ilyen időszakok a mozi történetében.

Frémaux Martin Scorsese és Pierre Lescure mellett

Frémaux Martin Scorsese és Pierre Lescure mellett

Fotó: MTI

MN: Nyolc évvel ezelőtt Budapestre jött, hogy kiálljon Tarr Béla mellett, aki úgy érezte, az Andy Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap létrejöttével vége a magyar film demokratikus rendszerének. Tartja a kapcsolatot Tarr-ral?

TF: Beszélünk időről időre, de számomra biztosan nem eleget. Ha már Magyarország: nagyon közeli barátom volt André De Toth (Tóth Endre, Amerikába szakadt magyar származású filmrendező – a szerk.).

MN: Vannak kedvenc filmjei tőle?

TF: André amerikai filmjei közül az A száműzött napját, az öt magyar filmje közül pedig a Két lány az utcánt szeretem a legjobban.

A Thierry Frémaux-val készített exkluzív interjúnk teljes szövege a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”