Soha! Soha! Soha! - a Cannes-i Filmfesztivál igazgatója a Narancsnak

Mikrofilm

Cannes első emberével a fesztivál digitális átállásáról, Tarr Béláról és egy másik magyar barátról is beszélgettünk.

1939-ben Hitler, 1968-ban a diáklázadás akasztotta meg a fesztivált, az idén pedig a koronavírus. Erről kérdeztük Thierry Frémaux-t, a Cannes-i Filmfesztivál művészeti igazgatóját, akit Lyonban értünk el telefonon. Az interjút Köves Gábor készítette. Ízelítő:

Magyar Narancs: ...volt róla szó, hogy esetleg digitális formában azért megtartják a fesztivált.

Thierry Frémaux: Soha! Soha! Soha! A filmvásárt online rendeztük meg, és működött is, de megmondaná nekem, mert én fel nem foghatom, mégis miféle fesztivál egy digitális fesztivál? Lehetetlenség! Tudom, vannak, akik meglépték, Toronto is ezt tervezi, de nálunk ki van zárva. Képzelje csak el: online tartják Wes Anderson új filmjének a premierjét, és a következő pillanatban már fel is kerül valamelyik kalózoldalra. De ez csak az egyik dolog. A filmvásárt ki lehetett váltani online, jók is a visszajelzések a vásárlóktól, de mi ez ahhoz képest, amikor kétezer néző tapsol egy moziteremben.

MN: Ehhez az is kell, hogy az emberek hajlandók legyenek nagy számban visszatérni a mozikba. Sokak szerint ez erősen kétséges.

TF: Tíz napja megnyitottuk a mozikat Franciaországban. Működik a dolog. A számok egyelőre még nem acélosak, több filmre van szükségünk, de nem aggódom. Vannak ilyen időszakok a mozi történetében.

Frémaux Martin Scorsese és Pierre Lescure mellett

Frémaux Martin Scorsese és Pierre Lescure mellett

Fotó: MTI

MN: Nyolc évvel ezelőtt Budapestre jött, hogy kiálljon Tarr Béla mellett, aki úgy érezte, az Andy Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap létrejöttével vége a magyar film demokratikus rendszerének. Tartja a kapcsolatot Tarr-ral?

TF: Beszélünk időről időre, de számomra biztosan nem eleget. Ha már Magyarország: nagyon közeli barátom volt André De Toth (Tóth Endre, Amerikába szakadt magyar származású filmrendező – a szerk.).

MN: Vannak kedvenc filmjei tőle?

TF: André amerikai filmjei közül az A száműzött napját, az öt magyar filmje közül pedig a Két lány az utcánt szeretem a legjobban.

A Thierry Frémaux-val készített exkluzív interjúnk teljes szövege a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?