Tévésorozat

The Haunting of Hill House

  • - svébis -
  • 2019. február 10.

Mikrofilm

Nahát, én komolyan azt hittem, hogy egy gótikus kísértethistóriát nézek, erre időközben kiderült, hogy ez romantikus családtörténet.

Shirley Jackson 1959-es regénye, a magyarul még csak most megjelent Hill House szelleme már alapból rászed, mert ott ugyan nem sok kísértettel találkozunk, ellenben rengeteg személyes dráma és nyavalygás lesz osztályrészünk. A könyv eddig két ócskább filmfeldolgozást is megért (A ház hideg szíve, Az átok), most pedig Mike Flanagan gondolta úgy, hogy megcsinálja a tutit. Motívumokra metszette az eredeti művet, és teljesen átskribálta a történetet: nem egy csapat kísértetvadász érkezik, hogy felderítse a Hill-ház szellemeit, hanem egy család múltját és jelenét követhetjük, akiknek egész életét tönkrevágta az ódon pecó. Az indokolatlanul hosszú, tízrésznyi évad alatt egyszerre bolyongunk a múltban és a jelenben. De nagy meglepetésekre ne számítsunk – még a jump scare-ek is ostobán kiszámíthatók –, nagy érzelmekre annál inkább. Ömlik itt a didaktika a családi összefogásról, testvéri szeretetről, atyai felelősségről, házastársi kommunikációról és persze a megbocsátásról, mert ami igazán kísért itt, az a fájdalom és a düh. Szép allegóriája ez a szellemeknek, csak sajnos már unjuk.

Az viszont vagány, ahogy a jelenléttel paráztat: a házban zajló jelenetek legtöbbjében valahol a kép sarkában vagy hátterében megbúvik egy mozdulatlan kísértet. Sajnos azonban, amikor explicitté válik a horror, seperc alatt kinyírja az olcsó CGI.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.