"Tom Cruise megpróbálta szétcseszni az első filmemet!"

Mikrofilm

De mi történt? És miért hálás mindenki Izlandon Mel Gibsonnak? Meglepő interjú az Európai Parlamentből!

Benedikt Erlingsson nem kertel. A Lux-díjra jelölt izlandi rendező új filmjét, az Izlandi amazont kísérte el a díjátadóra, Strasbourgba, az Európai Parlamentbe. Mr. Erlingsson nem csak a bürokrata-divattól elütő kalapjával tűnt ki a parlamenti nyüzsgésből; hiába lifteztünk együtt két szintnyit is Manfred Weberrel, hiába suhant el mellettünk Navracsics Tibor EU-biztosi magabiztossággal, a nap fénypontja és a hét legjobb Tom Cruise-anekdotája minden kétséget kizáróan a 49 éves izlandi filmrendező személyéhez köthető.

Benedikt Erlingsson

Benedikt Erlingsson

Fotó: Köves Gábor

magyarnarancs.hu Sok olyan mérges kórusvezető él Izlandon, mint Halla, a filmje főszereplője?

Benedikt Erlingsson: Gyanítom, igen. Sok elkötelezett környezetvédő él Izlandon, még ha nem is mindegyikük kórusvezető. Nálunk a nők a környezetvédelemben is vezető szerepet visznek, nagyon is helyesen. Rendszeresen hallatják a hangjukat, kitartóan küzdenek. Halla figurája mögött éppúgy kereshet konkrét izlandi alakokat, mint archetípusokat. Artemiszt és Harisnyás Pippit is beleláthatja az alakjába.

magyarnarancs.hu: Egy pillanat! Ön Harisnyás Pippi-rajongó?

BE: Igen, az vagyok.

magyarnarancs.hu: Ez nagyszerű! Akkor beszéljünk az izlandi tájról! Izlandot nem csak az izlandiak, de Hollywood is felfedezte, a Star Warstól a Prometheuson át az Interstellarig az elmúlt években Ridley Scott-tól Christopher Nolanig mindenki Izlandon találta meg a maga idegen bolygóját. Az izlandiak nagyokat derülnek a moziban, ha amerikai sci-fikben látják viszont az ismerős vidékeket?

BE: Tudja, mi az igazán vicces? Hogy van egy Promote Iceland nevű hivatalos szervezetünk, amely engem vagy más helyi filmest még csak véletlenül sem segítene, de amikor Hollywood kopogtatott, na, őket tárt karokkal és pénztárcákkal várták. Van az a nagy hollywoodi film, a Walter Mitty titkos élete, Izland sok pénzt rakott bele, ám apró szépséghibája a dolognak, hogy az izlandi tájban forgatott jelenetek a történet szerint Tibetben és Grönlandon játszódnak. Vicces egy helyzet. Én például nem engedhetem meg magamnak, hogy azokon az izlandi helyszíneken forgassak, mint a hollywoodi produkciók. Ezek nekem túl messze vannak, úgyhogy marad Reykjavík környéke. De Hollywood szerintem már túllépett Izlandon, már más helyszínek divatosak.

magyarnarancs.hu: De még visszajöhetnek. Rendező-kollégája, a Hollywoodba is bejáratos Baltasar Kormákur (interjúnk vele itt) épp egy gigantikus izlandi stúdió-komplexum építésén fáradozik, már meg is nyitotta az első stúdió-részleget nem messze Reykjavíktól. Akkor ennek most örüljünk vagy sem?

BE: Szerintem ez nagyszerű hír. Szükségünk van egy ekkora stúdióra. Ez jót tesz az izlandi filmiparnak. Örülök, hogy Baltasar meg tudta valósítani. Jó, hát néha van olyan, hogy az ember konfliktusba keveredik Hollywooddal. Én például egyszer Mr. Tom Cruise-zal kerültem konfliktusba. Tom Cruise megpróbálta szétcseszni az első filmemet.

magyarnarancs.hu: Mit vétett önnek Tom Cruise?

BE: Tom Cruise felvásárolta a helyben fellelhető összes műhavat, miközben nekem is nagy szükségem lett volna műhóra a Lovak és emberek című filmemhez. De nekem nem maradt, így kénytelen voltam a burgonyalisztre fanyalodni. Burgonyalisztet szórtunk a kamera elé, hogy havazást imitáljunk. És mindezt azért, mert Tom Cruise megvette az összes spéci hófáklyát – ezeket elég csak meggyújtani és már jön is belőlük a hó. Képzelje, egyszerűen megvette az összes izlandi hófáklyát, nagy slamasztikába taszítva ezzel engem. Egyszer ezt még meg kell beszélnem vele. Meg is fogom, ha egyszer találkozunk.

Izlandi amazon

Izlandi amazon

Fotó: Cirko Film

magyarnarancs.hu: Izland 350 ezer lakosából…

BE: Ne kisebbítsen minket! 360 ezren vagyunk.

magyarnarancs.hu: Bocsánat. Szóval, Izland 360 ezer lakosából hányan dolgoznak a filmiparban?

BE: Minden második izlandi. Jó, csak vicceltem. Azért 5-7 játékfilmet csak készítünk évente.

magyarnarancs.hu: Ha izlandi filmet nézünk, mit nézzünk? Top 5 izlandi film?

BE: Friðrik Þór Friðriksson: A természet gyermekei. Dagúr Kári: Nói albinói. Rúnar Rúnarsson: The Last Farm. Isold Uggadottir: And Breath Normally. Ragnar Bragason: Children and Parents. Ezek mind fontos izlandi filmek.

magyarnarancs.hu: Két sikeres izlandi filmmel a háta mögött Hollywood nem kezdte csábítgatni?

BE: Tudja, hogy van ez. Az amerikaik olyan mézesmázos dolgokat tudnak mondani, de aztán… Aztán besétálsz a kis aranykalitkádba és várod, és csak várod a nagy lehetőséget. Én nem szeretek sorban állni. Hát, még kalitkában.

magyarnarancs.hu: Pedig, ha elszegődik Hollywoodba, akkor személyesen is megtárgyalhatná ezt a műhó-incidenst Tom Cruise-zal.

BE: És Mel Gibsonhoz is közelebb lennék, az biztos. Mi, izlandiak, nagy hívei vagyunk Mel Gibsonnak. Mel Gibson kiemelkedően fontos alak az izlandi filmgyártás számára.

magyarnarancs.hu: El kell árulnia, miért?

BE: Mert Mel Gibsonnak sikerült bebizonyítania valamit, ami számunkra, izlandiak számára nagyon fontos. Azt, hogy igenis lehetséges nagyszabású közönségfilmet készíteni holt nyelven. Sőt, ő ezt kétszer is megtette; az Apocalyptóval és a Jézus-filmmel! És ha Mel Gibsonnak sikerült, akkor talán nekünk is összejöhet egyszer egy nagyszabású, izlandiul beszélő világsiker! Izland ezért nagyon hálás Mel Gibsonnak. Megemelem a kalapomat előtte.

magyarnarancs.hu: Jón Gnarr előtt is megemelte a kalapját – Reykjavík komikusból lett egykori polgármestere is feltűnik a filmben. Ő hogy került bele?

BE: Ő volt az esküvői tanúm. És volt egy közös komédiasorozatunk a kilencvenes években. Izlandon mindenki mindenkit ismer, mindenki mindenkinek az unokatestvére.



Tavalyi beszámolónk a Lux-díjakról:

„Ja, ez csak a prostikat, a drogosokat és a buzikat érinti"

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke tegnap kiosztotta a LUX Filmdíjat. Az EP-képviselők szívét egy lappföldi rénszarvaspásztorlány története dobogtatta meg leginkább: nyert a Számi vér, versenyben volt még a Bulgáriában dolgozó német munkásokról szóló Western, és a franciák Oscar-jelöltje, a kilencvenes évek francia AIDS-aktivistáiról szóló 120 dobbanás percenként (120 battements par minute).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.