A ravasz, az agy és a nagy magyar író

  • narancsblog
  • 2013. november 11.

Narancsblog

G. Fodor Gábor politológus, a Századvég stratégiai igazgatója blogbejegyzést tett közzé Krasznahorkai címmel. Írásának lényegét, főbb állításait nehéz volna összefoglalni, hiszen jobbára az egyes mondatok értelme is homályban marad. Talán annyi megkockáztatható, hogy az iromány Krasznahorkai László íróról és/vagy Krasznahorkai László műveiről, különösen a Megy a világ című legutóbbi könyvéről szól. A lezárás azonban viszonylag világos beszéd: „Vagy az is lehet, hogy mindez csak egy nagyon büdös önsajnálat. Mr. Krasznahorkai, mit akarsz az alvóknál? Laci, a ravaszt meg kell húzni, nem beszélni kell róla. Semmi se marad utána.

Semjén jobbján gondolkodik

Semjén jobbján gondolkodik

Fotó: MTI

A Litera pontosan azt tette, amit egy irodalmi portálnak ebben a helyzetben tennie kellett: Keresztury Tibor főszerkesztő jegyzetében felindultan konstatálta, hogy a számára „eddig ismeretlen politikai gondolkodó” azt „ajánlja a blogján egy jelentős magyar írónak, hogy lője főbe magát”. Valóban nehéz másként érteni a fenti sorokat, és igaza van Kereszturynak: „Hogy húzzanak el ebből az országból, az megvan, az régi, jól ismert mese, de hogy ölje meg magát, csak mert ’magányos’, és sötéten látja a jövőt, a világot, erre a nyilvános ajánlatra eddig még nem volt precedens.” (Ha G. Fodor történetesen mégsem azt akarta volna, hogy a szavait így is lehessen értelmezni, akkor tegnap óta, vagy az Index ma reggeli cikke óta bőven lett volna ideje összeütni egy kétsoros közleményt arról, hogy nem kívánja Krasznahorkai halálát.)

A történetről nekünk se lenne több mondandónk, ha G. Fodor Gábor valóban csak egy lenne a sok politikai gondolkodó közül. Megesik az ilyesmi, bosszankodnánk ebben a szép, elképzelt világban, hogy egy politológus töri a fejét, és addig-addig töri, míg kiloccsan belőle valami rusnya barna trutyi, amit aztán ő blogbejegyzésnek nevez el.

De G. Fodor Gábor nem csak egy a sok politikai gondolkodó közül, az általa vezetett intézet pedig nem csak egy a sok intézet közül. A Századvég gyakorlatilag a Fidesz egyik tagozata, Habony Árpád birodalma, a kormány legfontosabb árnyékminisztériuma, milliárdos kormányzati megbízások nyertese. Az Orbán-kormány agya – fogalmaz az Index Századvég-portréjának címe. Az agynak az agya pedig G. Fodor Gábor. A stratégiai igazgató ezen kívül – ahogy azt a 444.hu feltárta – „2011 szeptemberétől havi 700 és 745 ezer forint közötti összegért ad tanácsot a Fidesz Kulturális Kabinet Oktatási és Tudományos Munkacsoportjának”. Kiemelés: kulturális, oktatási, tudományos.

Tehát a nyers valóság úgy fest, hogy a kormány egyik fő ideológusa, egy állami megbízásokból – igen, a mi pénzünkből – élő intézet vezetője, a Fidesz fizetett tanácsadója arra biztat egy nagy magyar írót, hogy ölje meg magát. Nem mondja el, hogy miért, de hát minek is mondaná.

Kérdéseink a következők: tényleg nem zavar ez senkit 1 db kulturális portálon kívül? Írószervezetek? Művészek érdekképviseletei? Kulturális államtitkárság? Balog miniszter? Senki? A Századvég szerint ez rendben van? És a Fideszt nem frusztrálja, hogy ez az ember a tanácsadójuk?

De aggodalomra semmi ok. Ha G. Fodor Gábor beleveri a korlátba egy-két neki nem tetsző író fejét, előbb-utóbb majd csak kirúgja a Fidesz a zsíros tanácsadói melóból, és akkor a nagy politikai gondolkodónak be kell érnie a Századvég vezetésével. Micsoda elégtétel lesz az!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.