Csak a külföldön élő magyarok csalhatnak – Korlátozza a jogokat és megszégyenít a Fidesz

  • narancsblog
  • 2013. november 10.

Narancsblog

Ha a külföldön élő magyar állampolgárok korábban sem szavazhattak levélben, akkor most miért szavazhatnának? Hát azért, mert ez most már lehetséges volna, korábban meg nem volt az.

Dehogy büntet a kormány, épp ellenkezőleg! Különben is, a külföldre költözők fele a gyurcsánybajnai alatt (miatt) hagyta el az országot, bolond, aki ellenséget lát bennünk.
Gulyás Gergely tegnapelőtt ezzel vágott vissza a külföldön élő magyarok szavazási lehetőségeit firtató kérdésünkre. Természetesen nem azt vártuk tőle, hogy egyetértsen a TASZ-szal
vagy éppen velünk, miszerint súlyosan diszkriminatív az a suttyomban becsempészett módosító, ami épp az ő nevéhez köthető. Mindazonáltal nem lett volna baj, hogy valamivel combosabb magyarázattal áll elő, miért is szavazhatnak a külhoni magyarok levélben, ellenben a külföldön elő, ám állandó hazai lakcímmel rendelkezők miért nem.
„Ha eltekintünk attól, hogy valakinek Magyarországon van állandó lakcíme, az azt jelentené, hogy lehetővé tesszük az itthon élő magyar szavazópolgároknak is a levélben történő szavazást” – mondta Gulyás, és elsőre logikusnak tűnhet ez a magyarázat. Mint ahogy az is igaz, hogy ha a külföldön élő magyar állampolgárok korábban sem szavazhattak levélben, most miért is szavazhatnának?
Hát azért, mert ez most már lehetséges volna, korábban meg nem volt az. Különben is, miért akarna bárki Magyarországon levélben szavazni? Legfeljebb lustaságból, hiszen egy szavazókör legfeljebb néhány kilométerre van a lakóhelyétől.
Nem úgy a külföldön élőknek, akiknek viszont a legközelebbi külképviseletre kell elmenniük, saját költségükön, és ez több száz kilométer is lehet. Így hát jogos a kérdés, ha létezik egy új rendszer, a levélben szavazás, akkor miért nem élhet vele egy magyar állampolgár? Indokolt esetben.
Nos, erre nem válaszolt Gulyás Gergely. Kaptunk helyette egy zavaros okfejtést arról, hogy ő személy szerint, no meg Kövér László is azt szerette volna, ha a határon túli magyarok is teljes jogú szavazók lennének, ám jött a Fidesz – figyelem! – „önmérsékletét bizonyító megoldása, amit a Velencei Bizottság külön is üdvözölt, hogy a külhoni magyar állampolgár csak listára szavazhat”.
Márpedig – mondja Gulyás – a listára adott szavazat „a modellszámítások szerint harminc százalékot ér, az egyéni jelöltre leadott pedig hetvenet, mivel azok jelentős része töredék szavazatként is hasznosul”.
És akkor mi van? Hogy jön ez ide? Ezért nem szavazhatnak levélben a külföldön élő magyarok? Vagy ez most afféle kiváltság a határon túliaknak? Hogy lássák, velük ellentétben, bezzeg a „hetvenszázalékos” magyarok nem mehetnek a postára?
S ha csak ennyiről lenne szó! De a módosítót benyújtó képviselő annak a kérdésnek a kapcsán jött elő e gondolatmenettel, ami így szólt: „Ön azzal is indokolta módosító indítványát, hogy ha a hazai állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő jogosult is szavazhatna levélben, az visszaélésekre adna lehetőséget.” Gulyás kitért az egyenes válasz elől, hiszen azt nem magyarázta el, hogy miért csak annak volna „lehetősége visszaélésekre”, aki egyéni képviselőre szavaz.
Márpedig ez így nem jelent mást, mint hogy Gulyás szerint kizárólag a külföldön élő magyarok csalhatnak. Vagyis nem csak a levélben szavazás lehetőségétől fosztotta meg, de le is köpte őket.


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.