Csak a külföldön élő magyarok csalhatnak – Korlátozza a jogokat és megszégyenít a Fidesz

  • narancsblog
  • 2013. november 10.

Narancsblog

Ha a külföldön élő magyar állampolgárok korábban sem szavazhattak levélben, akkor most miért szavazhatnának? Hát azért, mert ez most már lehetséges volna, korábban meg nem volt az.

Dehogy büntet a kormány, épp ellenkezőleg! Különben is, a külföldre költözők fele a gyurcsánybajnai alatt (miatt) hagyta el az országot, bolond, aki ellenséget lát bennünk.
Gulyás Gergely tegnapelőtt ezzel vágott vissza a külföldön élő magyarok szavazási lehetőségeit firtató kérdésünkre. Természetesen nem azt vártuk tőle, hogy egyetértsen a TASZ-szal
vagy éppen velünk, miszerint súlyosan diszkriminatív az a suttyomban becsempészett módosító, ami épp az ő nevéhez köthető. Mindazonáltal nem lett volna baj, hogy valamivel combosabb magyarázattal áll elő, miért is szavazhatnak a külhoni magyarok levélben, ellenben a külföldön elő, ám állandó hazai lakcímmel rendelkezők miért nem.
„Ha eltekintünk attól, hogy valakinek Magyarországon van állandó lakcíme, az azt jelentené, hogy lehetővé tesszük az itthon élő magyar szavazópolgároknak is a levélben történő szavazást” – mondta Gulyás, és elsőre logikusnak tűnhet ez a magyarázat. Mint ahogy az is igaz, hogy ha a külföldön élő magyar állampolgárok korábban sem szavazhattak levélben, most miért is szavazhatnának?
Hát azért, mert ez most már lehetséges volna, korábban meg nem volt az. Különben is, miért akarna bárki Magyarországon levélben szavazni? Legfeljebb lustaságból, hiszen egy szavazókör legfeljebb néhány kilométerre van a lakóhelyétől.
Nem úgy a külföldön élőknek, akiknek viszont a legközelebbi külképviseletre kell elmenniük, saját költségükön, és ez több száz kilométer is lehet. Így hát jogos a kérdés, ha létezik egy új rendszer, a levélben szavazás, akkor miért nem élhet vele egy magyar állampolgár? Indokolt esetben.
Nos, erre nem válaszolt Gulyás Gergely. Kaptunk helyette egy zavaros okfejtést arról, hogy ő személy szerint, no meg Kövér László is azt szerette volna, ha a határon túli magyarok is teljes jogú szavazók lennének, ám jött a Fidesz – figyelem! – „önmérsékletét bizonyító megoldása, amit a Velencei Bizottság külön is üdvözölt, hogy a külhoni magyar állampolgár csak listára szavazhat”.
Márpedig – mondja Gulyás – a listára adott szavazat „a modellszámítások szerint harminc százalékot ér, az egyéni jelöltre leadott pedig hetvenet, mivel azok jelentős része töredék szavazatként is hasznosul”.
És akkor mi van? Hogy jön ez ide? Ezért nem szavazhatnak levélben a külföldön élő magyarok? Vagy ez most afféle kiváltság a határon túliaknak? Hogy lássák, velük ellentétben, bezzeg a „hetvenszázalékos” magyarok nem mehetnek a postára?
S ha csak ennyiről lenne szó! De a módosítót benyújtó képviselő annak a kérdésnek a kapcsán jött elő e gondolatmenettel, ami így szólt: „Ön azzal is indokolta módosító indítványát, hogy ha a hazai állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő jogosult is szavazhatna levélben, az visszaélésekre adna lehetőséget.” Gulyás kitért az egyenes válasz elől, hiszen azt nem magyarázta el, hogy miért csak annak volna „lehetősége visszaélésekre”, aki egyéni képviselőre szavaz.
Márpedig ez így nem jelent mást, mint hogy Gulyás szerint kizárólag a külföldön élő magyarok csalhatnak. Vagyis nem csak a levélben szavazás lehetőségétől fosztotta meg, de le is köpte őket.


Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.