Hogyan tapsoltak el 900 millió forint közpénzt egy "turisztikai társasjátékra"?

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 6.

Narancsblog

Más országokban ilyen esetekben nem a sajtó, hanem az illetékes igazságszolgáltatási szerv szokott feltenni kérdéseket a hűtlen kezelés témakörében. De nálunk...

Az elmúlt tizenhárom évben gyakran hallhattuk, hogy a turizmus „stratégiai fontosságú ágazat”, „a gazdaság egyik motorja”, s végeredményben turizmus címén tapsoltak el mérhetetlen uniós pénzt,  hogy mindenféle kilátók, lombkoronasétányok vagy ún. élményparkok épülhessenek. A kormány 2016-ban központosította az ágazatot, s hozta létre „a XXI. századi igények és elvárások szerint szervezett, piaci logikával felépített, korszerű” Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ), amely hivatalosan ugyan kormányzati szerv, a köztudatban mégis Orbán Ráhel nevével kapcsolódott össze, és azt még MTÜ vezérigazgatója is elismerte, hogy a miniszterelnök lánya „részt vesz a stratégiaalkotásban”. De ez most nyilván csak mellékszál.

Noha az ügynökség 2030-ig érvényes, Turizmus 2.0 címet viselő stratégiája a legfontosabb célkitűzései között említi a „minőségi élménykínálatot”, illetve az „innovatív megoldásokat”, úgy tűnik, hogy az ezekkel kapcsolatos konkrétumokról csak ritkán értesül a közvélemény. Azt sem verték nagydobra, hogy az ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tavaly „Turisztikai társasjáték támogatása” címen 888 956 000 forintot  utalt át a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az alapítvány legyártatott 40 ezret az AdvenTourist Természeti Kincseink nevet viselő társasjátékból, amelyet minden bizonnyal az egykori SZOT-üdülők társalgóiban lezajlott Gazdálkodj okosan!, vagy Ki nevet a végén? összecsapásai ihlettek, állítólag azzal a céllal, hogy minden magyarországi szálláshely kapjon belőle egyet. (Ezek szerint a kisinóci turistaház bakancsosai és a Ritz-Carlton vendégei ugyanúgy részesülhettenek volna e „minőségi élménykínálatból”.) Mivel a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány egyáltalán nem reklámozta e meglehetősen anakronisztikusnak tűnő, tömeges társasjáték-ellátást, azt sem firtatta senki, hogy miért kell az AdvenTouristra eltapsolni majd’ egymilliárd forint közpénzt, és ki gondolja azt komolyan, hogy egy társasjátéktól fog fellendülni egy-egy szálláshely forgalma.

Ám ahogy a napokban a kiderült, nem is lett volna mit reklámozni. Az alapítvány 2022-es beszámolójában ugyanis az áll, hogy az AdvenTouristból annak ellenére is csak 8831 társasjátékot osztottak ki, hogy legyárttatták mind a negyvenezer darabot. „Összesen 20–20 ezer darab társasjátékot gyártottunk le, ezekért nagyságrendileg 110 millió forintot számláztunk ki” – nyilatkozta a 24.hu-nak a társasjátékot készítő cég vezetője, de a cikkből megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány semmit nem tett azért, hogy e játékok eljussanak a házi szálláshelyekre. Ehelyett mindenféle népünnepélyeken osztogatták boldog-boldogtalannak, és mivel ingyen adták, vitték is, mint a cukrot.

Ezek után kicsit sem meglepő, hogy játék 3-5000 forint közötti áron különféle apróhirdetési portálokon bukkant fel, és szerezhető be, de azon sem lepődhetünk meg, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány semmiféle magyarázattal nem szolgált az ügymenettel kapcsolatban. Nem közölték, hogy miért kezdték el a játékot ily módon osztogatni, arról sem nyilatkoztak, hogy hová tűnt a további több mint 30 ezer darab AdvenTourist, ahogy azt sem tudhatjuk, hogy mi lett azzal sok száz millióval, mely nem a gyártási költségekre ment el. „A Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. támogatásának köszönhetően összesen 40 000 db turisztikai társasjáték készült, amelyeket gyermekek, családok, valamint oktatási intézmények kapnak/kaptak meg térítésmentesen” – mindössze ennyi volt Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány közlendője, egy szóval sem több.

Más országokban ilyen esetekben nem a sajtó, hanem az illetékes igazságszolgáltatási szerv szokott feltenni kérdéseket a hűtlen kezelés témakörében, nálunk azonban minden jel arra utal, hogy senkinek nem kell tartani efféle kellemetlen kérdésektől.

Itt legfeljebb azokat tekintik majd tisztességtelen haszonlesőknek, akik párezerért próbálják elsózni azt a társasjátékot, amelynél drágább nem készült még talán sehol a világon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.