Hogyan tapsoltak el 900 millió forint közpénzt egy "turisztikai társasjátékra"?

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 6.

Narancsblog

Más országokban ilyen esetekben nem a sajtó, hanem az illetékes igazságszolgáltatási szerv szokott feltenni kérdéseket a hűtlen kezelés témakörében. De nálunk...

Az elmúlt tizenhárom évben gyakran hallhattuk, hogy a turizmus „stratégiai fontosságú ágazat”, „a gazdaság egyik motorja”, s végeredményben turizmus címén tapsoltak el mérhetetlen uniós pénzt,  hogy mindenféle kilátók, lombkoronasétányok vagy ún. élményparkok épülhessenek. A kormány 2016-ban központosította az ágazatot, s hozta létre „a XXI. századi igények és elvárások szerint szervezett, piaci logikával felépített, korszerű” Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ), amely hivatalosan ugyan kormányzati szerv, a köztudatban mégis Orbán Ráhel nevével kapcsolódott össze, és azt még MTÜ vezérigazgatója is elismerte, hogy a miniszterelnök lánya „részt vesz a stratégiaalkotásban”. De ez most nyilván csak mellékszál.

Noha az ügynökség 2030-ig érvényes, Turizmus 2.0 címet viselő stratégiája a legfontosabb célkitűzései között említi a „minőségi élménykínálatot”, illetve az „innovatív megoldásokat”, úgy tűnik, hogy az ezekkel kapcsolatos konkrétumokról csak ritkán értesül a közvélemény. Azt sem verték nagydobra, hogy az ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tavaly „Turisztikai társasjáték támogatása” címen 888 956 000 forintot  utalt át a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az alapítvány legyártatott 40 ezret az AdvenTourist Természeti Kincseink nevet viselő társasjátékból, amelyet minden bizonnyal az egykori SZOT-üdülők társalgóiban lezajlott Gazdálkodj okosan!, vagy Ki nevet a végén? összecsapásai ihlettek, állítólag azzal a céllal, hogy minden magyarországi szálláshely kapjon belőle egyet. (Ezek szerint a kisinóci turistaház bakancsosai és a Ritz-Carlton vendégei ugyanúgy részesülhettenek volna e „minőségi élménykínálatból”.) Mivel a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány egyáltalán nem reklámozta e meglehetősen anakronisztikusnak tűnő, tömeges társasjáték-ellátást, azt sem firtatta senki, hogy miért kell az AdvenTouristra eltapsolni majd’ egymilliárd forint közpénzt, és ki gondolja azt komolyan, hogy egy társasjátéktól fog fellendülni egy-egy szálláshely forgalma.

Ám ahogy a napokban a kiderült, nem is lett volna mit reklámozni. Az alapítvány 2022-es beszámolójában ugyanis az áll, hogy az AdvenTouristból annak ellenére is csak 8831 társasjátékot osztottak ki, hogy legyárttatták mind a negyvenezer darabot. „Összesen 20–20 ezer darab társasjátékot gyártottunk le, ezekért nagyságrendileg 110 millió forintot számláztunk ki” – nyilatkozta a 24.hu-nak a társasjátékot készítő cég vezetője, de a cikkből megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány semmit nem tett azért, hogy e játékok eljussanak a házi szálláshelyekre. Ehelyett mindenféle népünnepélyeken osztogatták boldog-boldogtalannak, és mivel ingyen adták, vitték is, mint a cukrot.

Ezek után kicsit sem meglepő, hogy játék 3-5000 forint közötti áron különféle apróhirdetési portálokon bukkant fel, és szerezhető be, de azon sem lepődhetünk meg, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány semmiféle magyarázattal nem szolgált az ügymenettel kapcsolatban. Nem közölték, hogy miért kezdték el a játékot ily módon osztogatni, arról sem nyilatkoztak, hogy hová tűnt a további több mint 30 ezer darab AdvenTourist, ahogy azt sem tudhatjuk, hogy mi lett azzal sok száz millióval, mely nem a gyártási költségekre ment el. „A Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. támogatásának köszönhetően összesen 40 000 db turisztikai társasjáték készült, amelyeket gyermekek, családok, valamint oktatási intézmények kapnak/kaptak meg térítésmentesen” – mindössze ennyi volt Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány közlendője, egy szóval sem több.

Más országokban ilyen esetekben nem a sajtó, hanem az illetékes igazságszolgáltatási szerv szokott feltenni kérdéseket a hűtlen kezelés témakörében, nálunk azonban minden jel arra utal, hogy senkinek nem kell tartani efféle kellemetlen kérdésektől.

Itt legfeljebb azokat tekintik majd tisztességtelen haszonlesőknek, akik párezerért próbálják elsózni azt a társasjátékot, amelynél drágább nem készült még talán sehol a világon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.