Íme a senki – Hoppál Péter politikus lesz

  • narancsblog
  • 2014. január 4.

Narancsblog

Ő felel majd a magyar kultúráért Magyarország kormányában. Nem viccelünk. A Magyar Nemzet szerint ő lesz a kulturális államtitkár. Ezzel a januári cikkel köszöntjük, sűrű szentségelések közepette. Portréját a holnapi Narancsban tálaljuk.

A Fidesz szóvivőjéről eddig legfeljebb annyit tudtunk, hogy a közreműködésével fémjelzett sajtótájékoztatók úgy zajlanak, hogy tenyérbe mászó módon felmond valami közleményt, kérdezni pedig tilos. Noha jól emlékszünk Szijjártó Péterre, s hogyan is felednénk Selmeczi Gabriellát, Hoppál náluk is rémisztőbb; míg az előbbiekben nagyritkán – igaz, kifejezetten visszatetsző – emberi vonásokat is felfedezhettünk, ez az ember valóban olyan, mint a betanított papagáj. Ezzel az erővel egy robotot is kiállíthatnának, akibe magnót szereltek. Ki jöhet utána? Legfeljebb az éneklő kutya.

Hoppál Péter

Hoppál Péter

Fotó: MTI – Kovács Attila

A Népszabadságnál viszont úgy gondolták, nem a szerelőt hívják ki hozzá, inkább elérkezettnek látták az időt, hogy a köz is megismerje az „emberarcú szóvivőt” – Hoppál pedig beállt modellnek a portréhoz.

Talán még tetszett is neki, amit az újságban viszontláthatott magáról…

Még szép, hogy tetszett. A cikkből olyan epizódokra derül fény, hogy ifjúkorában „csajozós srác” volt, zenei pályára készült, gitározik és orgonál, illetve a pécsi református gimnáziumban, ahol előbb ének-zene tanár, majd igazgató lett, olyan projektekkel hívta fel magára a figyelmet, mint a Szentírás egy héten át tartó felolvasása – stafétában.

Soha nem tudjuk meg, hogy hosszú távon milyen iskolavezető lett volna Hoppál Péter, ő ugyanis inkább a politikát választotta, ahol a papagájkalitkát jelölték ki tartózkodási helyéül.

Mert mit mond ez a jóember, miután elcseverészett az ifjúkoráról? Például azt, hogy azért vállalta a szóvivői munkát, mert úgy vélte, „ez ismertséget biztosít számára, és előrelépést jelent a politikában, és ő megpróbál profi politikussá lenni”. Ezek szerint 2007–2010 között egy bevallottan amatőr volt a pécsi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, egy műkedvelő, akit csak azért választottak szóvivőnek, mert „az egykor iskolai szavalóversenyeket nyerő politikus fejből és hibátlanul mondja fel a kormány leckéit”. Amúgy sincs más dolga. Szövegeit nem ő írja, és saját bevallása szerint is mindent elhisz, amit be kell magolnia és fejből elmondania, legyen szó trafiktörvényről, pedagógus-béremelésről vagy éppen rezsicsökkentésről, sőt hozzáteszi, hogy „némi kockázattal járna”, ha megtagadná egy olyan nyilatkozat felmondását, ami tudomása szerint hazugság.

Ám egy percig se gondoljuk, hogy Hoppál és a hozzá hasonlók bármit kockáztatnának. A „nagy emberek” közelében ők maguk nagy embernek képzelik magukat, noha csak betanított pártmunkásként, megfélemlített dedósként mondhatják, amit mondanak nekik, hogy mondják. Nincs önálló gondolatuk, de ha lenne is véletlenül egy, attól megrettennének, s a halálukig titkolnák. Bárki bármit mond: 2014-ben nem a bal- vagy jobb-, nemzeti vagy nem nemzeti oldal között lehet választani, hanem a hoppálok és a nem hoppálok között.

Nincsenek illúzióink.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.