„Történelmi pillanat ez a magyarság életében, és egyben a filmkészítésben is. Hosszú idő óta ez az első olyan film, amely a hitelességre eredményesen törekedve mutat be egy fejezetet a korai magyar történelemből” – így harangozta be másfél évvel ezelőtt a Magyar Nemzet a pozsonyi csatáról szóló ötvenperces animációs filmet, külön is kiemelve, hogy a produkció kezdeményezője és támogatója a Magyarságkutató Intézet volt.
Noha a cikk szerzője szerint „ez az animációs film a filmkészítés és a nemzeti emlékezet diadala is”, a pozsonyi csatáról szóló film még az erre fogékony közönség körében is közröhej tárgya lett. Azért is, mert technikai kivitelezése az 1990-es számítógépes játékait idézte, de azért is, mert állításokat fogalmaztak meg benne, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a hiteles történészi, régészi eredményekkel.
Ennek köszönhetően a hatalmas blamázs nem is a film készítőit érintette, hanem a Magyarságkutató Intézetet, amelyet a tudományosság örve alatt tömött ki a kormány közpénzmilliárdokkal.
Persze a 2019. január elseje óta működő intézmény tudományos jellegét már A pozsonyi csata premierje előtt is megkérdőjelezték, de a film bemutatója után nyilvánvalóvá vált, hogy egy percig sem szabad komolyan venni. „A Magyarságkutató Intézet ezzel a filmmel lényegében kivonult a bármennyire is tudományos céllal működő állami intézetek sorából, és helyet foglalt a történelmi fantasy világában” – ahogy A pozsonyi csata egyik tudós kritikusa fogalmazott.
Azt viszont már az intézet két régész munkatársa fogalmazta meg – méghozzá a Mandiner hasábjain –, hogy „egy nyíltan a 10. század elejének kultúráját és sorsdöntő harcát bemutató alkotás esetében tehát joggal várható el a pontos, tudományos alapokon nyugvó ábrázolásmód”. A vélhetően vitaindítónak szánt írásra azonban úgy válaszolt az intézet vezetése, hogy 2021 januárjában Haramza Márkot és Kiss P. Attilát kirúgták.
Azt nem tudnánk kapásból megmondani, hogy akkor éppen ki volt az intézet vezetője, de főleg azért nem, mert a Magyarságkutató Intézet valójában Kásler Miklós miniszter nevével forrott össze, ő volt az alapítója, és A pozsonyi csata készítése idején az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt az intézmény fenntartója, amit a sajtóban Kásler-féle intézetként is emlegettek.
És minden jel arra utal, hogy miniszternek semmi baja nem volt a filmmel, épp ellenkezőleg.
Ugyanis ő volt az, aki aztán 2021 decemberében, indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette a Nemzeti Múzeum készülő Árpád-korról szóló kiállításának tudós kurátorait, s helyükre azt a Makoldi Miklóst – a Magyarságkutató Intézet osztályvezetőjét ültette –, akinek ugyan nem volt tudományos fokozata, viszont az intézet részéről ő volt A pozsonyi csata régész szakértője.
Mindez azért vált most érdekessé, mert nemrégiben közleményt adott a Magyarságkutató Intézet A pozsonyi csatáról csak az eseményhez méltó módon szabad megemlékezni címmel, amelyben elhatárolódnak a botrányos filmtől. Mint írják, sajnálatosnak tartják, hogy az „több szakmai figyelmeztetés ellenére” is elkészült az akkori főigazgató irányításával. Még azt is megjegyzik, hogy az intézet új vezetése a filmmel „semmilyen közösséget nem vállal”, amit még üdvözölhetnénk is, ha ezt az új vezetést nem Kásler Miklós testesítené meg, akit márciusban neveztek ki intézet élére, és akinek
sikerült a bravúr, hogy első emlékezetes húzása főigazgatóként az legyen, hogy elhatárolódik saját magától.
Ami persze lehet az időskori elhülyülés első jele is, bár inkább arra tippelnénk, hogy mindez nem egyéb, mint a bukott miniszter erőlködése arra, hogy felhívja magára a figyelmet ott, ahol a komolyabb kinevezéseket osztogatják.
