Lázár Jánosnak nincs ujjlenyomata, és gátlásai sincsenek

  • narancsblog
  • 2016. november 17.

Narancsblog

Egyre vadabbul magyarázkodik a kormány Pharaon-ügyben. Hamarosan a békaemberek jönnek.

Amikor megírtuk, hogy a pénzmosás Paganinije, a nemzetközileg körözött Ghaith Pharaon cége megvette az Orbán Viktor házával szemközti telket, az első reakció az volt, hogy a szaúdi „üzletember” nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Aztán az, hogy ez a Pharaon talán nem is az a Pharaon. Hiába hoztunk fel 10 + 1 érvet amellett, hogy ez baromság, a kormánynak ezzel a mellébeszéléssel sikerült hetekre elbizonytalanítani mindenkit.

Most már nehezen tartható ez a hadoválás, kellett helyette valami új duma. Ráadásul tegnap egyszerre derült ki, hogy Pharaon vízumát a Fidesz-közeli jordán konzul, a fotóinkon Tiborcz Istvánnal tervrajzokat nézegető Zaid Naffa kérelmezte, illetve hogy Pharaon a vízum mellé kétéves tartózkodási engedélyt is kapott. Iszonyú kínos helyzet, amit csak súlyosbít, hogy ezeket az információkat eddig foggal-körömmel titkolta a kormány – és a jelek szerint a szája íze szerint nyilatkozó hatóságok is.

false

 

Fotó: MTI

Mit tehet ilyenkor az ember, ha Lázár Jánosnak hívják és egy sereg újságíróval áll szemközt, de nem mondhatja el az igazat? Igen, pont azt: előállhat egy látványos kamuval. Lehetőleg olyannal, ami eltereli a figyelmet a miniszterelnök családjáról és a hatóságok ijesztő magatartásáról.

A mai kormányinfón azt a feladványt kellett volna megválaszolnia a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy miért nem vettek Pharaontól ujjlenyomatot, amikor ez minden tartózkodási engedély kiadásához kötelező. Lázár külön kiemelte, hogy előzetesen tájékozódott az ügyben, mégsem közölt semmi tényszerűt. Helyette belemondta a nagyvilágba azt a légből kapott ötletét, hogy neki például nincs használható ujjlenyomata, tehát miért ne feltételezhetnénk, hogy Pharaonnak sincs. Nem volt jobb kibúvója ennél.

A sajtó gyorsan megírta, hogy a központi statisztikák szerint az útlevél-kérelmezők 0,8 százaléka nem tud használható ujjlenyomatot adni, de a nagy részük valamilyen átmeneti betegség miatt. Az ujjlenyomat nélkül születők megejtően kevesen vannak, az egész világon mindössze 4 ilyen kiterjedt család létezik. Vagyis – a 444 szellemes felvetése szerint – ezen a ponton nem lehet teljesen kizárni, hogy Ghaith Pharaon és Lázár János távoli rokonok.

Lázár nem viccelt, de amit mond, az persze nonszensz. Ki lehet röhögni. Vagy rá lehet mutatni, hogy ezzel megint önmagát hazudtolja meg, hiszen korábban maga is beszélt Pharaon ujjlenyomatairól (amit az amerikaiak állítólag rossz minőségben küldtek el stb.), vagyis pozitíve tudjuk, hogy tud ilyet produkálni.

De közben észre kell vennünk, hogy a kormány láthatóan pont ezt akarja: hogy rájuk figyeljünk, és ne Pharaonékra és Tiborczékra. A kezüket nézzük, ne azt, hogy csalnak. Nyilvánvaló és egymásnak is ellentmondó hazugságokkal, a fontos információk takargatásával és összeesküvés-elméletek kitalálásával (a Jobbik és az USA összejátszik, a Narancs titkosszolgálati módszerekkel dolgozik stb.) próbálják összezavarni és kifárasztani a sajtót és a közvéleményt.

Jól csinálják, kétségtelen. De hiába a kommunikációs káosz, akkor is egyre több információ derül ki az üzleteikről, és a végén úgyis felelniük kell. Csak az a kérdés, hogy mikor. És hogy ki teszi fel a kérdéseket.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.